ÉLelem

Olvashattunk könyvet, láthattunk már dokumentumfilmet is az úgynevezett „kék zónákról”. Ezek azok a helyek, ahol az emberek várható élettartama sokkal magasabb, mint bárhol másutt a világon. Attól tartok, ha holnap odaköltöznénk az olaszországi Szardíniára, a görög Ikáriára, a kaliforniai Loma Lindára, vagy éppen a costa ricai Nicoya-félszigetre, még nem szöknének el a ráncaink, nem vásárolhatnánk könnyű szívvel kakadut. A helyiek áldása elsősorban az étrendben, az életmódban, a genetikában gyökerezik: születésük óta az övék. 

A japán Okinawa szigetén élőket sokáig figyelték a tudósok; nekik különösen jók az esélyeik a matuzsálemi korra, dacára annak, hogy rengeteg nehézségen – háborúkon, éhínségeken – mentek keresztül. Kiderült: naponta több mint öt adag zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, emellett sok halat is esznek. Tápanyagban gazdag, kalóriában szegény helyi termesztésű alapanyagok kerülnek asztalaikra, de összetartó, szívélyes közösségük és mindennapi fizikai aktivitásuk is karban tartja testüket-lelküket. Zászlójukra tűzhetnék: tevékenykedj, járj össze másokkal, edd azt, amit a földed ad. 

A hétvégén Békéscsabán is vár minket egy nagy közösségi élmény. Bár a gasztro-fesztiválon a húsé a főszerep, a közös gyúrás, a verseny izgalma, a sült-, a töltött étkek íze mind-mind helyben „terem". A tartalmas együttlét, vidámság, mozgás morzsáit később még be is csempészhetjük a (növényi alapanyagokkal színesített) mindennapokba.