Könyv a padon

Egy csabai anyuka séta közben a gyermekével talált két könyvet a Szabadság téren, az egyik buszmegálló padján. Azt hitte, elhagyta valaki a kiadványokat. Mivel azonban a közeli padokon is rálelt három könyvre, leesett számára, hogy nem véletlenül, hanem szándékosan rakták oda a nyomdatermékeket. Bár nem buszt várt az anyuka gyermekével, de ottragadtak olvasni egy kicsit. Az anyuka hozzátette, lehet, hogy csak neki új dolog a lerakott könyv, viszont élményt nyújtott, feldobta a napját.

Az első könyv Móricz Zsigmond: Úr a tornácon című könyve volt. Számomra ismeretlen, nekem Móricztól az Úri muri jön be. Nem buszmegállóban olvastam először, hanem szüleim könyvespolcán volt ott a regény Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor és Ady Endre kötetei között. Feledhetetlen élmények, ma is többől tudok idézni, nem felejtem ezeket a kincseket.

Maradjunk viszont a csabai buszmegálló padjánál. Ha valaki talál ott könyvet, nyugodtan forgathatja, mert valaki éppen azért tette oda. Sok szépirodalom van már útban a lakásokban Békésben. Régen sikk volt gyűjteni egy-egy sorozatot, ma már interneten olvasunk.

Lehet, hogy a csabai közterület-felügyelők megrónak, de én azt mondom, egy-két könyvet az előbbi példa alapján nyugodtan tegyenek ki az emberek a buszvárók padjaira, sőt, a vasútállomásra is. A sok szenny, illegális szemétlerakás mellett a könyv szent dolog. Örülni kell, ha nemcsak nézik, hanem olvassák is. A betűnek varázsa van. Főként, ha abból jó szavakat, mondatokat hoznak össze.