2007.10.09. 18:15
Debreczeni Dezső: a versenyeken jött siker mindig új lendületet adott
Szerdán délelőtt válaszolt a Beol.hu felhasználóinak kérdéseire Debreczeni Dezső hétszeres kick-box világbajnok. Az online interjú szerkesztett változata.
Beol.hu - Szép jó napot kívánunk, vendégünk Debreczeni Dezső megérkezett szerkesztőségünkbe. Kezdjük az online interjút, melynek első kérdését mi tesszük fel: mit jelent az, hogy visszavonulsz? Az aktív sportolástól, vagy a kick-boxnak is hátat fordítasz?
Debreczeni Dezső - Ez az év még befejeződik, mint aktív pályafutás, utána úgy gondolom, itt az ideje, hogy visszavonuljak az aktív versenysporttól. A kick-boxtól biztosan nem, hiszen életem része volt eddig is, és ezután is az lesz, mint edző. Most az Újkígyósi Szabadidő Sport Club edzője vagyok, mellette szeretnék egy másik csoportot is, azt hogy hol, még a jövő zenéje.
Marika - Kedves Dezső! Gratulálok elért sikeredhez.Úgy gondolom, hogy ezzel a hetedik világbajnoki cím elnyerésével méltóképpen fejezed be sportolói pályafutásodat.(Habár még a befejezést meggondolhatod)! Gratulálok edzőnek Gregor Lacinak is. Különösebb kérdésem nincs feléd, hacsak az nem, hogy miért akarod befejezni, hiszen még fiatal vagy?
Debreczeni Dezső - Köszönöm szépen a gratulációt Önnek is és mindenkinek edzőm, Gregor László nevében. Sokan, például az edzőm is úgy van vele, hogy jobb alkalom nincs a befejezéshez. Nagyon sokat szenvedek mostanában a fogyasztással, idén tíz kilót kellett fogynom a versenyekre, s ahogy telik az idő, ez egyre nehezebb lenne.
R-né Kati - Hogy viszonyulnak az Ön elég durva sportjához a hölgyek? Imponál nekik az agresszió vagy elriasztja őket? Sporttársai és Ön nagyvilági életet élnek vagy nyugodtak a hétköznapjaik? A küzdősporton kívül melyek a kedvenc sportjai?
Debreczeni Dezső - Én nem tartom annyira durva sportágnak a kick-boxot, nagyon sok lány űzi, átlagban ők sem tartják annak. Én úgy gondolom, átlagos életet élünk, mellette dolgozunk, sporttársaimmal sokat készülünk a versenyekre, idén július 20-a óta a vb-ig együtt edzőtáboroztunk, együtt teltek a napjaink - nagyvilági élet nélkül :)
Ha sportról van szó, talán mindegy, nézni és művelni is szeretem egyaránt őket, legyen az bármi.
név nélkül - Akad olyan ember Békéscsabán akivel nem merne ujjat húzni?
Debreczeni Dezső - Senkivel sem szeretnék ujjat húzni sem Békéscsabán, sem máshol.
sportfan - Nem gondolt arra, hogy átvált K2-re, ahol több a pénz és nagyobb a nyilvánosság?
Debreczeni Dezső - Ön bizonyára a K-1-re gondol. Nem gondoltam rá - egészen más sportágról van szó, természetesen a több pénz és nagyobb nyilvánosság biztosan jobb lenne, de ahhoz én nem értek, maradok ennél a műfajnál, a kick-boxnál.
Civic - Tudom, hogy összeszámlálhatatlan, de nagyjából hány sérülést szedtél össze sportpályafutásod alatt eddig? (vagy, ha könnyeb úgy, mi nem sérült? :) )
Debreczeni Dezső - Az az igazság, hogy komolyabb sérülésem csak kettő volt. Egyszer a térdemet műtötték - egy versenyen elrúgták a támaszkodó lábamat, a második 2005-ben a szegedi világbajnokságon történt: egy szabálytalan térdrúgás után a kórházban találtam magam. Kisebb sérülések előfordultak, de azokat hamar átvészeljük.
sportfan - Még egy kérdés: melyik eredményére a legbüszkébb (persze a hétszeres vb-arany mellett)? Mi volt a legemlékezetesebb sztorija sportpályafutása alatt?
Debreczeni Dezső - Az első világbajnoki címem megszerzése volt az egyik legemlékezetesebb versenyem még 1997-ben Dubrovnikban. Senki nem várt tőlem aranyérmet, talán még én sem magamtól. Nagyon boldog voltam, hogy mégis sikerült. Kiemelném még a profi világbajnoki címet, melyet Békéscsabán sikerült megvédenem hazai közönség előtt, sokat jelentett a békéscsabaiak biztatása.
Sztorikból van bőven, talán amit megemlítenék az, hogy minden világversenyen a válogatott társaimmal - úgymond babonából - kitalálunk különböző feladatokat, mert hiszünk abban, hogyha sikerül megcsinálni, a versenyen is jól szereplünk. Például a párizsi vb-n sétáltunk a város utcáin és valamelyik társunk kitalálta, hogy a szemben jövő kislányt, aki az anyukájával sétált, simogassuk meg. Édesanyja csodálkozására tízen "támadtuk le" a hat-hét éves forma kislányt. Végül ő is és az anyuka is jól viselték a játékot - és a verseny is jól sikerült :)
Mütyürke - Ki volt a legkeményebb ellenfeled? Nem kezdte-e ki az egészségedet az, hogy éveken át tartanod kellett a versenysúlyodat? Más küzdősportban kipróbálnád-e magad? Hogyan viseled a vereséget, ha nagyritkán becsúszik? Voltál-e már nemzetközi illetve hazai versenyen bírói tévedés áldozata? Megfelelő-e a sportág hazai megítélése illetve anyagi támogatása? Mi a kedvenc kombinációd?
Debreczeni Dezső - A legkeményebb ellenfeleim általában Oroszországból érkeztek. Régi nagy riválisomat Kuznyecovnak hívták, sok kemény csatát vívtunk egymással. S itt kell még kiemelnek a francia Habanit is.
A versenysúllyal kapcsolatban: ezek voltak a legkeményebb pillanatok. Ahogy telt az idő, egyre nehezebben hozom az 57 kilogrammot. Remélem, az egészségemre nem ment rá - úgy érzem, hogy nem. Külön pech, hogy a nagy felkészülések idején vagy sör-, vagy kolbászfesztivál van a városban :)
Más küzdősportok: a VTF taekvondo-t szívesen kipróbáltam volna, mert olimpiai sportág, a kick-box sajnos nem az. De a magyar versenyek sajnos zártak, így nem volt alkalmam kipróbálnom magamat benne.
A vereség elviseléséről: mint sportoló, elviselem a vereséget, de természetesen nem esik jól. Van egy régi mondás: először meg kell tanulni veszíteni, hogy igazán értékelni tudjuk a győzelmet. Ez nálam is így történt.
Bírói tévedés: azt elmondhatom, hogy ritkán történt meg velem, hogy a bírók tévedésének áldozata lettem, de azért egyet ki tudnék emelni, ami fájó pont volt: a 2005-ös szegedi világbajnokság, ahol érzésem és edzőm érzése szerint is a döntőt elpontozták.
A sportág megítélése: azt tudni kell, hogy a kick-box a nem olimpiai sportágak közt évek óta az első helyen áll, s összes sportágban is a legjobb tíz között van. Erre nagyon büszkék vagyunk. Természetesen az anyagi támogatásból sosem elég, de megpróbál a sportág fennmaradni, minden versenyre eljuttatni versenyzőket. Békéscsabán és Békés megyében támogatják ezt a sportágat, sokan felfigyelnek rá és sokan szurkolnak nekünk.
Kedvenc kombinációm: a különböző lábtechnikai rúgások, s azon belül a köríves rúgás. A kérdéseket és a jókívánságokat köszönöm!
Enikő - Van barátnőd vagy feleséged? Ha nincsen, akkor milyen lányok jönnek be? Remélem, te nem az üres fejű pláza cicákra buksz! :)
Debreczeni Dezső - Feleségem nincs, egy csinos barátnőm az van, akivel boldogan együtt élek.
Rozsomák - Gratulálok Dezső neked is és mesterednek Gregor Lacinak is! A befektetett munka ismét meghozta gyümölcsét! :)
Egyet kérdeznék csak: A hosszú sikeres évek ellenére soha nem érezted úgy, hogy "kiégtél"? Mert aranyérem ide vagy oda azért gondolom néha neked is eleged volt úgy általában az egészből...
Debreczeni Dezső - A 23 év alatt, amit ebben a sportban eltöltöttem, nem tagadom, voltak holtpontok, de valami mindig átsegített. A versenyeken jött siker új lendületet adott. Nagyon sok barátot szereztem, akikről elmondhatom, hogy igaz barátok. Mellette a rengeteg utazás kárpótolt mindenért.
Veled szemben ülő "család" - Szia! Kipihented a szombati lagzit? Nagyon jó volt szerintem. Alig ismertelek meg szombaton. Megváltoztál, megférfiasodtál. Gratulálok! Megérdemled az elismerést!
Debreczeni Dezső - Igen, kipihentem a lagzit, de a vasárnapom ráment :) Szerintem is jó volt a lagzi, mindenki jól érezte magát, köszönöm a gratulációt.
név nélkül - Mit csinálsz majd, ha abbahagytad a sportolást? Úgy értem mből élsz majd, van valamilyen szakmád? Tervezel esetleg valamilyen vállalkozást?
Debreczeni Dezső - Az aktív sport után továbbra is tanítani szeretnék, mivel most is a sport mellett dolgozom és ebből élek. Edzéseket tartok gyerekeknek, nagyon szeretek velük foglalkozni, átadni nekik azt, amit hosszú évek alatt megtanultam. Jelenleg Mezőhegyesen tanítok testnevelést és önvédelmet, nagyon jól érzem magam ebben a munkakörben.
Thomas - Miért akarsz visszavonulni? Öregnek érzed magad vagy úgy érzed vannak nálad jobbak? A csúcson akarod abbahagyni?
Debreczeni Dezső - Nem érzem magam öregnek, de ahogy te is írtad: a csúcson szeretném abbahagyni, s úgy érzem, most ennek itt van az ideje - a többi okot pedig kifejtettem más bejegyzésekben.
Végezetül: köszönöm szépen a kérdéseket, jól esik, hogy ennyien figyelemmel kísérik a pályafutásomat, szurkolnak nekem. Továbbra is kísérjék figyelemmel a Lakótelepi SE munkáját, sok tehetséges fiatal jár a klubba, akik biztos vagyok benne, hogy szép eredményeket fognak elérni. További szép napot!