A rajongás ma már mást jelent

Bár a koncertekre rendszeresen eljáró, egész turnét végigkövető fanatikusokból sosem volt túl sok, itt-ott még ma is találunk rájuk példát. S ma már nincsenek olyan emblematikus együttesek sem, melyekért egykor lehetett rajongani; a stadionokat megtöltő előadók kora mondhatni leáldozott. Az pedig több okra vezethető vissza, hogy egy koncert nem mozgat meg annyi embert.

Szegedi Kis István Református Gimnázium

Egyrészt a régi, nagy előadók zenei teljesítményét nem sikerült az újaknak felülmúlni, másrészt a technológia is fejlődött. A zenehordozó termékek terjesztése régen korlátozottabb volt, majd egyre több lett belőlük; kezdve a bakelitlemezekkel a CD-ken át a különböző lejátszókig. Ma már telefonjainkon is bármikor hallgatunk zenét.

Mindemellett a rajongás létező jelenség napjainkban is. Egy adott stílust vagy előadót kedvelők közösségéhez tartozni pedig kapcsolódási pontot, beszédtémát jelent hasonló zenei ízlésű emberek között. Még ha ez ki is merül annyiban, hogy valaki az adott előadót hallgatja leggyakrabban. Zenei ízlésünk ugyanakkor folyamatosan változik. Újabb és újabb dalokat fedezünk fel, míg mások háttérbe szorulnak.

Az igazi rajongás pedig talán ott kezdődik, amikor a szimpátia egy előadó iránt mindezeket figyelembe véve is megmarad. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a túlzott elfogultság nem egészséges, hiszen az objektivitás és a kritikus gondolkodás hiányát hozhatja magával, ami hosszú távon az előadó teljesítménybeli romlását okozhatja, hiszen a „rajongótábor” az alacsonyabb színvonalú dalokat is „fogyasztani” fogja.