Terjeszkedési elképzelései is vannak a ménesbirtoknak

A ménesbirtok Békés megye legjelentősebb adófizetői és munkáltatói közé tartozik, Mezőhegyesen pedig a legnagyobb.

– Ez komoly lehetőség és nagy felelősség a számunkra, amivel igyekszünk is élni – hangsúlyozta birtoklátogatásunkkor a kormánybiztos, Lázár János.

Nyugat-Európában sincs hasonló: 10 ezer hektár egybefüggő terület. 8,5 ezer hektár szántó és 1,5 ezer hektár erdő. Amerre a szem ellát, rendezettség, szorgos munka…

Ám az út egyszer csak elfogy alattunk, a természet egy keskeny sávon utat tör magának, és azon túl már Románia területei húzódnak. Légvonalban Arad alig 20 kilométer.

Megállunk a magyar államhatárnál, a határkőnél, egy kicsit hallgatni a csendet és visszapörgetni a történelmi idők kerekét. 1922. A magyarok elérték a végső határrendezéskor (1920-ban a magyar állam stratégiai vállalatának számított Mezőhegyes, a ménesbirtok), hogy a határvonalat a birtokhoz, annak földterületeihez igazítsák. Így jöhetett létre ez a látványos, keskeny mezsgye is, aminek az egyik oldalán a ménesbirtok gépei dolgoznak, a másik oldalon a román gazda végzi az őszi munkákat.

– Az volt a cél, hogy ne hasíthassanak ki területeket a birtokból – mutatott a messzeségbe, a végtelennek tűnő magyar területen Lázár János, majd a határ menti lehetőségekről beszélt.

– A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány és a ménesbirtok közösen reális célként tűzheti ki, hogy ha cégünk megerősödik, akkor Arad, Temesvár környékén olyan mezőgazdasági társaságokba invesztáljunk, amelyek magyarok lakta vidéken működnek.

Mondhatjuk úgy is: van terjeszkedési elképzelése a ménesbirtoknak. Olyan üzletfejlesztési stratégiát fogadtunk el, ami arról szól, hogy a megtakarításainkat mibe fektessük. Az egyik ilyen cél, hogy olyan földművestársaságokat keressünk, amelyek a generációváltás miatt eladók Békés megyében.

A másik cél: Szerbia közel eső részén, Románia magyarok lakta vidékén mezőgazdasági cégek megvásárlása. A lényeg: a pénzt forgassuk vissza a mezőgazdaságba, az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozókba. Az igazgatóság, a felügyelőbizottság mérlegelte azt is, miként lehetne az élelmiszeriparba befektetni.

Ez a cég és az alapítvány alkalmas eszköz a magyar állam kezében, hogy az agrárpiacon megjelenjen gazdasági szereplőként. Ne csak szabályozó legyen, hanem a gazdasági viszonyok alakítója is. Úgy vélem, ez Békés megye számára nagy lehetőség. A kormány egyébként is úgy tekint erre a megyére, mint egy nagy tartalékra.

A magunk által előállított élelmiszeré a jövő

Lázár János emlékeztetett, Békéscsabáig megépült a négysávos autóút, ám…

– A kicsi bérek, az alacsony nyugdíj, a munkanélküliség területén még van hova fejlődnünk. De a lehetőség adva van, lehet látványosan, tudatosan építkezni, hiszen ehhez adott a kormányzati szándék. És kellenek még jó helyi szereplők, akik felismerik, hogy az elkövetkező tíz évben a jármű- és hadiipar mellett az élelmiszeriparé, a saját magunk által előállított élelmiszeré a jövő. A tízmilliós Magyarország húszmillió embernek tudna egészséges élelmiszert termelni – mi ebbe akarunk invesztálni.

A kormány a következő hét évben 4500 milliárdot juttat a mezőgazdaságnak. Ezt 2023 és 2030 között európai uniós és saját forrásokkal megtoldva visszaszerezhető hazánk önellátási képessége.

– Most jött el a nagy pillanat, a kérdés csak az, ehhez lesz-e megfelelő erő és politikai akarat 2022 után. Vagy csak Budapest-ország leszünk – fogalmazott a kormánybiztos.