Itthon csinálják meg a szerencséjüket

András Attila Xavér

A huszonöt éves András Attila Xavér Csabacsűdön kezdett vállalkozásba. A Békés megyei településen sertéstenyésztéssel és feldolgozással foglalkozik, emellett tőkehúst, illetve késztermékeket is árusít.

– Mióta tevékenykedik vállalkozóként?

– 2016-ban kezdtem el vállalkozni a Fiatal Gazda Pályázat segítségével. Sertéstenyésztéssel indultam, majd amikor elértem a megfelelő állományt ráálltam a feldolgozásra is. Mivel a szüleim régóta foglalkoznak állattartással és növénytermesztéssel, ezért ebben felnőve én is megláttam benne a fantáziát. Továbbá tapasztalatom is volt már benne, hiszen előzőleg is állattenyésztésben dolgoztam területi képviselő és szaktanácsadóként egy cégnél. Itt láttam meg azt, hogyan tudnak jobban boldogulni emberek a mezőgazdaságban, amit a saját gazdaságomban kamatoztatni tudok azóta is.

– Miért döntött úgy, hogy vállalkozást indít, és nem dolgozik tovább alkalmazottként?

– Lényegében mindig is vállalkozni szerettem volna, mert így megvan az a szabadságom, amiben megvalósíthatom a saját álmaimat.

– Miért épp a sertéstenyésztést választotta?

– Édesapámnak már volt egy kisebb sertésállománya, és azért választottam ezt, mert a feldolgozás szempontjából szüleim növénytermesztésével együtt, közös családi munkával szép egységet tudunk alkotni, és sikeresebben működhetünk, amiből adódóan versenyképesek maradhatunk.

– Miért Békés megyében, és nem az ország másik táján indított vállalkozást?

– Elsősorban a család és a barátok miatt maradtam. Emellett nagy vonzerővel bírt a táj szépsége, hiszen mindennap látni a pusztát, az ősgyepet, a növényeket (hiszen itt mindig virágzik valami), a szántásokat és a Körösöket – ez számomra pótolhatatlan érzés. Emellett a kolbászok hazájának is mondhatjuk magunkat, ami kapcsolódik a sertéstenyésztéshez.

– Hogyan tud boldogulni a Viharsarokban?

– Igyekszem „több lábon állni”, ezért a tenyésztés és feldolgozás mellett az általam készített termékeket helyben értékesítem is, amit megkönnyít az, hogy Csabacsűdön nincs húsbolt. Vásárlóim számára fontos a minőség, ezért folyamatosan annak elérésére törekszem. Utóbbinál sokat számít, hogy a sertés antibiotikumos kezeléséhez csak a legszükségesebb esetben fordulok, és szüleim növénytermesztéséből adódóan mindig ellenőrzött és jó táplálékkal tudom hizlalni az állatokat a hús megfelelő összetételének érdekében.

Kis Zoltán

Magyar-történelem szakos tanárként végzett Szegeden tíz évvel ezelőtt. Pesten kaszinóban is dolgozott, de volt behajtó és termékbemutatással is foglalkozott. Kis Zoltán 5 éve dolgozik bankban, most Telebankos csoportvezető a megye egyik legnagyobb foglalkoztatójánál, és semmi pénzért nem költözne el a megyéből.

– Sok helyen élt, mégis Békéscsabán találta meg a számításait.

– Szegeden a tanári szak elvégzése után előbb Budapestre költöztem, ahol felvettek egy német lánc kaszinójába, mondhatni belecsöppentem az éjszakai életbe. Élveztem a munkámat, de amikor bezárták a kaszinót, váltanom kellett. Ekkor találkoztam a „telefonos szakmával” és behajtással kezdtem el foglalkozni. Azután visszamentem Szegedre, ahol a termékbemutatással foglalkozó cégek épp virágkorukat élték, csatlakoztam az egyikhez, ahol hamar irodavezető lettem.

– Hogyan jött mégis Békéscsaba?

– Két dolog miatt határoztam el, hogy költözök. Egyrészről olyan munkát szerettem volna, amely biztos jövőképet nyújt és tervezhetővé válik vele az élet, másrészről pedig Békésen örököltem egy házat. És természetesen a család és a barátok nagy húzóerőt jelentettek mindig is. Élvezem, hogy Békéscsabán sokkal közvetlenebbek az emberek, mosolyognak az utcán, nincs az a nagy rohanás, közel van a természet. A munkában is itt találtam meg magamat: már 5 éve élek Békésen és járok be Békéscsabára dolgozni: a Budapest Bank Telebankos csoportvezetője vagyok. Ez az első olyan munkahelyem, ahol igazán odafigyelnek az emberre, ráadásul családias a légkör és rengeteg barátot szereztem már itt. Semmi pénzért nem költöznék innen sehova.

Ez aztán az elkötelezettség!

– Nekem tényleg nagyon tetszik ez a mezővárosi hangulat, ráadásul rengeteg itt az élővíz. Egyik nagy hobbim a horgászat, a másik pedig a futás. Futni a gátra szoktam kijárni itt Békésen, horgászni pedig a kertem végében. Ugyanis a portámon halad keresztül egy élővíz csatorna, amely a Körösből ered és oda is tér vissza. Minden évben házi horgászversenyt rendezek és meghívom a kollégáimat is erre. Van egy vándorkupánk is. Tavasszal fogok venni egy kajakot és az a tervem, hogy kajakozok, és ha arra alkalmas részhez érek, akkor horgászok egyet. Emellett a párommal imádjuk járni a környéket, felfedezni az alföldi kastélyokat. Közel van Erdély, ott is gyakran kirándulunk. Imádom, hogy itt mindent megtalálok, ami nekem igazán fontos: itt vannak a szeretteim, barátaim, közel a természet, kisvárosi, családias a hangulat, és emberbarát a munkahelyem.

Rajki Beáta

Rajki Beáta, a 27 éves békéscsabai cukrászmester fiatal kora ellenére már magáénak tudhat egy luxembourgi cukrász világbajnoksági érmet. Jelenleg főként 11 hónapos kisfia teszi ki mindennapjait, de a gyereknevelés mellett már családi vállalkozásuk átvételére készül.

– Miért épp a cukrászatot választotta?

–Édesapám negyven éve alapította cukrászműhelyét, és én tulajdonképpen a műhelyben nőttem fel. Számomra adott volt, hogy ebben a mesterségben képzelem el az életem, és apukám „első gyermekét” később én gondozom tovább. Az általános iskolából rögtön egy cukrász képzésre mentem tovább, miközben már javában dolgoztam vállalkozásunkban is.

– Mi volt az, ami megfogta a szakmában és hogy teszi az átlagostól eltérővé vállalkozásukat?

– A hagyományos sütemények és torták készítése mellett igyekszem elindulni az újabb dolgok irányába, ezért elkezdtem karamellezni és részt vettem néhány francia és olasz süteménykészítő kurzuson is. Továbbá különböző versenyeken mérettettem meg magam azért, hogy tapasztalatokat gyűjtsek, amiket kamatoztatni tudok műhelyünkben.

– Tanulmányai elvégzése után miért döntött úgy, hogy Csabán marad és itt viszi tovább apja műhelyét?

– Békéscsabán nőttem fel, mindenki itt él, aki fontos számomra, a családom tagjai és a barátaim is, ezért sosem gondolkoztam abban, hogy máshol próbáljak szerencsét. Utazni viszont szeretek és kirándulásim során mindig felfedezek számomra új süteményeket, amiket hazaérve igyekszem elkészíteni, esetleg kínálatunkba bevonni. Emellett abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy már jól működű cukrászatot tudok átvenni édesapámtól, ami mindenképp megkönnyíti a helyben maradást. Amennyiben egy teljesen új vállalkozást kellene indítanom, úgy nehezebb helyzetben lennék.

– Várhatóan mikor lép édesapja helyébe és milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Kisfiam nevelése mellett már most készülök a cukrászműhely vezetésére, hiszen apukám hamarosan nyugdíjba vonul. Mindenképpen folytatni szeretném az újdonságok bevezetését, emellett a mennyiség helyett a minőségre tervezem fektetni a hangsúlyt, mert tapasztalataim szerint a vásárlóknak egyre inkább az utóbbi válik fontossá. A későbbiekben pedig szeretnék létrehozni egy új üzemet, ahol különlegességeket készíthetek, például bonbonokat, karamelleket, de természetesen azt is Békéscsabán képzelem el.

Radnótiné Buj Éva

Radnótiné Buj Éva mindig is olyan munkahelyen szeretett volna dolgozni, ahol az emberi értékek megbecsülése alapkövetelmény, ám a karrier miatt nem szívesen hagyta volna el Békés megyét. A számításait végül a Budapest Bank békéscsabai Bankműveleti Központjában találta meg, ahol ma már ő vezeti az Operációs Adatmenedzsment Postázás és Archiválás 21 fős csoportját.

– Miért szeret Békéscsabán élni és dolgozni?

– Békés megye egyik legkisebb falujában (Körösnagyharsányban) nőttem fel. Eleinte csak a tanulmányaim kötöttek Békéscsabához, ám az évek alatt kialakult baráti kapcsolataim és a családom közelsége biztossá tett abban, hogy itt szeretnék letelepedni és ezen a munka miatt sem szívesen változtattam volna. Szerencsére az életem is úgy alakult, hogy itt találtam meg számításaimat a munkában és itt alapítottunk családot a férjemmel. Szeretek itt élni!

– Miként esett választása a Budapest Bank békéscsabai Bankműveleti Központjára?

– 2008-ban még kevesen dolgoztak itt, de már rendszeresen volt felvétel, én pedig csak jókat hallottam róla. Szerettem volna egy stabil munkahelyet, de ennél is fontosabbnak tartottam, hogy egy olyan állást találjak, ahol az emberi értékek megbecsülése és tisztelete alapfogalom. A központban eleinte a profi irodai munkakörnyezet fogott meg leginkább, aztán éreztem, hogy figyelnek ránk, minden munkatárs fontos a munkáltatónak. Természetesen mindenki más karriercéllal érkezik hozzánk, de a magam részéről elmondhatom, hogy a gyermekvállalás ellenére sem tört ketté a karrierem, itt a jó teljesítmény mellett a dolgozó családosok is valóban megtalálhatják a számításaikat.

– Hogyan egyeztethető össze a család és a munkahely?

Nem is olyan régen, fél éve tértem vissza a munkahelyemre. A beosztásom miatt 8 órás munkaidőben kell dolgoznom, de a családom segít és a vezetőim is mindenben támogatnak. Így nem érzem tehernek a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálását, elegendő időm jut a családra.

December van... Minden gyermek kedvence a Mikulás.

– Úgy tűnik, jók voltunk idén is, mert hozzánk is eljött a Télapó. A munkahelyi Mikulás napi ünnepség mindannyiunk számára nagy élmény volt a sok színes játéknak, a finomságoknak és a zenekarnak köszönhetően. Különleges volt az ez alkalom, mert ez volt az első ilyen program, amelyen a kisfiammal együtt vehettünk részt, de a jövőben szeretnék lehetőleg minden hasonló, családoknak szóló eseményre is ellátogatni.

Az összeállítást a Budapest Bank támogatta.