Robottal termelnek tejet

2020.11.09. 10:02

A nyomon követhető élelmiszer-előállítás áll a középpontban

Nemrégiben beköltöztették a szarvasmarhákat a mező­hegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészetének teljesen automatizált, robotizált technológiával működő, új termelő­istállóiba. A jövőbe mutató beruházás az állatjóléti szempontokat, a minőségi és nyomon követhető élelmiszer-előállítást helyezi a középpontba.

Mezõhegyes, 2020. október 29. Isaszegi Norbert, Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési igazgatója ellenõrzi a termelés irányítási panelt a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2,6 milliárd forintos hazai fejlesztésbõl megvalósult robotizált szarvasmarhatelepén Mezõhegyes közelében 2020. október 29-én. Alig egy hónappal a beüzemelés után hatszázalékos termésnövekedést értek el a teljesen automatizált, robotizált technológiával mûködõ mezõhegyesi tehenészetben. MTI/Rosta Tibor

Fotó: Rosta Tibor

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészetében 2,6 milliárd forintos hazai beruházással valósították meg az Európában is egyedülálló fejlesztést, melynek révén robotizált technológiát alkalmaznak.

Isaszegi Norbert termelési igazgató elmondta, a két istállóból álló, 880 férőhelyes létesítmény északi istállójába október 2-án engedték be az első 180 holstein-fríz szarvasmarhát; a déli istállóban október 27-én helyeztek el 130 egyedet. A két létesítményben összesen 460 tejelő állatot tartanak. Jövő január közepére, végére érik el a teljes jószáglétszám beköltöztetését. Növendékekkel együtt jelenleg 2050 szarvasmarhából áll a teljes állomány. A közeljövőben az üszők és a növendékek is új istállóba kerülnek, a régieket ugyanis elbontják.

– Minden jószágot GPS-nyomkövetővel láttunk el, ami méri az élettani funkciókat – hangsúlyozta Isaszegi Norbert. – A vízágyon fekvő állatok maguk döntik el, hogy mikor mennek fejésre, amelyet egy automata, dupla beállású rendszer – egyszerre maximum nyolc állaton – végez el. Eközben a tehenek egyedre szabottan kapnak plusztakarmányt. Számítógép méri és vezéreli a páratartalmat, a világítást, a hőmérsékletet. Fűteni télen sem kell, a hőmérsékletet ponyvák leengedésével állítja be a rendszer. Első tapasztalataink alapján az állatok szeretik az új helyet. Eddig a tehenek átlagosan 35 liter tejet adtak egy nap, ez most 39-re nőtt, miközben az eddigi 3,1-ről 3,5-re emelkedett a tej zsírtartalma.

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Lázár János, a ménesbirtok kormánybiztosa kiemelte, terveik szerint két-három év alatt 25 százalékos termelésnövekedést érnek el, az eddigi évi 10 millió liter tejet 11–12 millióra emelik. Jelenleg hat százaléknál tartanak, így teljesíthetőnek, túlteljesíthetőnek tűnik a célkitűzés. Számításaik szerint a beruházás mintegy tíz év alatt térül meg.

– Mezőhegyes így új minőségű munkahelyeket teremt, tehenészek és istállósok helyett egyre inkább agrárinformatikusokra van szükség, ami a munkavállalóknak magasabb bérezést jelent – hangsúlyozta Lázár János. – Új korszak köszöntött be, amelyre a koronavírus-járvány is rávilágított. Invesztálni kell az élelmiszer-ellátásba és az élelmiszer-biztonság növelésébe. Az állatjóléti szempontok mellett a minőségi élelmiszer-termelés és a nyomon követhető, beazonosítható termékek korszakát éljük.

A kormánybiztos elmondta, tárgyalnak az állatorvosi egyetemmel, hogy Magyarországon állatorvos ne végezhessen úgy, hogy nem járt gyakorlaton a mezőhegyesi tehenészetben. Ehhez 1,9 milliárd forintból képzési központot építenek, amely a tervek szerint egy év alatt készül el. Lázár János kitért arra, a mintagazdaság célja, hogy tapasztalatokkal segítse a gazdákat, a robotizált rendszer ugyanis kisebb, akár 20–30 egyedből álló tehenészetekben is bevezethető.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában