A legek kiállításán időutazáson vehetünk részt a csabai Munkácsyban

Ando György a Munkácsy-múzeum igazgatója kiemelte, rengeteg újdonsággal, érdekességgel és formabontó, meglepő megoldások sorával szolgál majd a kiállítás.

– Látványos és izgalmas kalandozásra nyújt lehetőséget a létesítmény csaknem minden színterét érintő állandó kiállítás. Ez az intézmény teljes muzeológus csapatának, néprajzkutatójának, történészének, régészének, természettudósának és művészettörténészének összefogásával valósul meg – hangsúlyozta Ando György. – Az idővonal segítségével mindenre fény derül, hogy a művészetben, a tudományban azonos időben mi történt Csabán, és mi a nagyvilágban. Korábban rejtve maradt összefüggéseket, különlegességeket tárunk fel.

– Így kapcsolódik például Munkácsy mesteréhez, Szamossy Elekhez Tolsztoj, Haan Antalhoz Alfons Mucha, Bolmányi Ferenchez Csehov, Vidovszky Bélához Umberto Eco, Perlrott Csaba Vilmoshoz Coco Chanel, Csabai Wagner Józsefhez Agatha Christie, Mazán Lászlóhoz Czeizel Endre, Fajó Jánoshoz Peter Greenaway és Bobby McFerrin, Pátkai Ervinhez Miloš Forman, Schéner Mihályhoz Boris Vian, Tevan Margithoz Pier Paolo Pasolini, Balázs Irénhez pedig Neil Amstrong.

Váncsa Klára elmondta, a tárlaton szereplő legidősebb őskövület egy nagyjából 350 millió éves háromkarélyú ősrák, vagyis trilobita maradványa. Az itt megjelenő legnagyobb testű állatfaj a jégkorszakban a területünkön élő gyapjas mamut. A látogatók a mamut különböző csontjait nézhetik meg. A legnagyobb ragadozómadár az a rétisas, amelyik a régi Pro Natura kiállításon is a közönség kedvence volt.

Ez a faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint. A gyűjtemény legidősebb madárpreparátuma a múzeumtörténeti szempontból is fontos túzokpár. Ezt 1901-ben ajándékozta az akkori Múzeumi Egyletnek a múzeumalapító Zsilinszky Mihály államtitkár. A túzok Európa legnagyobb testű, repülni képes madara. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

– Különlegesség a dobozi pikkelyescsiga háza, amely az egyik legritkább hazai csigafajunk – hangsúlyozta Váncsa Klára. – Az egyetlen fokozottan védett puhatestű faj Magyarországon. Dr. Kovács Gyuláról, a Munkácsy Mihály Múzeum volt munkatársáról kapta a latin nevét (Kovacsia kovacsi), aki Doboz erdeiben gyűjtötte a faj első példányait az 1960-as években. Megtekinthető a kiállításon a legritkább őshonos állatfajunk, a magyar földikutya is. Ez a kisemlős ritkább, mint az óriáspanda és külön érdekesség, hogy a faj itt alakult ki a Kárpát-medencében. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.

A Békés megyében még ritkának számító csúcsragadozó az aranysakál is látható lesz. Arany János Toldijában nádi farkas néven szerepel. Más népies elnevezés szerint a réti kutyó, csikasz, toportyán napjainkban fokozatosan hódítja vissza régi törzsterületét, miután a 20. század közepére teljesen kipusztult vidékünkről. A kiállításon szereplő madarak közül a legszínesebb faj a gyurgyalag, melyet piripiónak vagy méhészmadárnak is hívtak.

Táplálékának legnagyobb részét a méhek és darazsak alkotják, melyeket hosszú csőrével ügyesen ártalmatlanít. A legtorkosabbként ismert állatunk, a borz preparátuma sem hiányozhat. Régen a borzhúst fogyasztották, és a bőréből, szőréből használati eszközök készültek. Látható lesz a tárlaton belül egy madártojás-kiállítás is, ahol a nálunk őshonos fajok tojásai közül a legnagyobbak és a legkisebbek is helyet kapnak.

A héricsről is sokat megtudhatunk

Az Utazás TÉRben és IDŐben tárlat természettudományi részének herbáriumi gyűjteményében megtekinthető lesz a volgamenti hérics. Ez volt a legelső növényfaj Magyarországon, melyet védetté nyilvánítottak az élőhelyével együtt 1971-ben. Régen táragy néven ismerték, gyökerét állatok gyógyítására használták. A kiállítás leginteraktívabb érdekessége lesz az a Békés megyét formázó térkép, mely segítségével a megyénk különböző pontjain előforduló védett területeket és az ott élő fajokat ismerhetik meg a látogatók.