Együtt a kézműves sikerekért

– Alelnök úr, önök a korábbi évekhez hasonlóan ismét elhozták a legtöbb díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Remek országos pályázatáról. Mitől ilyen jók a Békés megyei kézművesek, ezen belül a most kiválóan szereplő vállalkozók?

– Hogy mitől ilyen jók, azt nagyon nehéz pontosan definiálni. A szakmákban eltöltött idő, a szakmai felkészültség és a munkájukra igényes kézművesek. Talán ez az, ami nélkül nincs siker. Békés megye országos hírnévre tett szert az elmúlt évtizedekben, és elismertséget vívott ki a kézművesség körében. Ki kell emelnem a textileseket, a kosárfonókat, az ékszerműveseket, a fafaragókat, de természetesen nem teljes a felsorolás. Mindenki mester a maga területén, és nem félnek megmutatni, mit tudnak. Van, aki már 11 alkalommal nyerte el a díjat az évek során.

– A Kézműves Remek díj nem jár pénzdíjjal, mégis mi adja az értékét, miért fontos ez a kézműves társadalomnak?

– Erre a díjra nem azért jelentkezik valaki, mert nyerhet a fődíjjal néhány tízezer forintot. A díj értéke eszmei, bár mint minden elismerés, ez is piacosítható. Aki a termékein feltünteti, hogy az MKIK Kézműves Remek díjazottja, jelzi a vevői felé, hogy a pénzükért értéket kapnak, ami időtálló, esztétikus, ne adj isten finom. Finom, hiszen például a Békési Húsmanufaktúra néhány évvel ezelőtt elnyerte ezt a címet a termékével. Ez egy üdítő kivétel volt egyébként, mert jellemzően a népi mesterségek, és az azokból eredeztethető mesterségek képviselői méretik meg magukat a versenyen.

– Ha már itt tartunk: hogyan zajlik a verseny, kik a bírálók, milyen szempontok alapján dönt a zsűri?

– A versenyt minden évben augusztus táján hirdetjük meg országosan. Kamaránk a honlapján teszi közzé felhívást, melyben várjuk a lelkes jelentkezőket. A benevezett termékek komplex leírása és azok fotói alkotják a verseny első körében a beadott pályamunkát. Ezt egy szakmai zsűri – melynek összetételét nem ismerhetjük sem előzetesen, sem utólag – értékeli, és az első körben továbbjutott pályamunkákat bekérik egy személyes megtekintésre, ahol a termékeket valóban kézbe véve, alaposan megvizsgálva tesznek javaslatot az egyes zsűritagok az értékelésben. Természetesen az értékelésről részletes írásbeli dokumentum készül, a pályázó kézműves megismerheti azt akár sikeres, akár sikertelen volt a pályázata. Ez a résztvevők szakmai fejlődését tudja segíteni, egyfajta iránymutatás a jobbá válás irányába. A nyertes pályamunkák a Kézműves Remek logó használatára lesznek jogosultak akár a terméken, akár a honlapjukon, a marketinganyagaikban. A legkimagaslóbb pályamunkák elismerése azonban ennél is több. Ők azok, akik megkapják a Remekek Remeke díjat, melynek lényegét a neve elárulja. Idén két ilyen díjunk született, rendkívül büszkék vagyunk rájuk.

És ha már itt tartunk: legnagyobb sajnálatunkra a járványhelyzet nem tette lehetővé, hogy a résztvevők munkáját személyesen is megköszönjük, azonban döntés született róla, hogy amint a lehetőségek adottak lesznek, Budapesten egy ünnepség keretében kapják majd meg a díjazottak az oklevelüket.

És ha már itt tartunk, akkor soroljuk is fel az idei díjazott versenyzőket.

Szőke Péter, Aranyfűrész Bt. – hortobágyi pásztorbot

Dávidné Gyarmati Zsuzsanna – stóla táskákkal

Komárné Papp Margit – Felső-Maros menti női és leány­viselet

Szilasi-Horváth Tamás – kézi kovácsolású damaszkolt kések

Farkasné Jeszenszky Anita – matyó sujtás alkalmi viselet

Balogh Norbert – ébenfa-dioptáz medál és pálmafa-hegyikristály medál

Ráadásul Szőke Péter és Farkasné Jeszenszky Anita a zsűri döntése értelmében a Remekek Remeke címet is elnyerte.

– Sajátos jelenség, hogy a hagyományosnak tekinthető szakmák kevésbé vonzóak a fiatalok számára. Hogyan állunk az utánpótlással, van-e, lesz-e, aki folytatja a hagyományokat?

– Ha most aggódni kezdenénk, akkor az nem lenne teljesen alaptalan. Valóban a mai fiatal generáció jobban vonzódik a modern technológiához, és kevéssé látja meg a szépet és az értéket a hagyományokban. Az aggódással azonban szerintem még várjunk. Én legalábbis nem aggódom addig, amíg azt látom, hogy a Békés megyei pályázók átlagos életkora nem növekszik jelentősen. Ebben nagyon nagy része van az idősebb generációnak, aki érdekessé tudja tenni a hagyományokat, és be tudja vonzani a fiatalokat. Természetesen a kamara is azon van, hogy segítse a fiatalokat az útjukon, már csak ezért sem aggódok különösebben. Elvitathatatlan szerepe van ebben egyébként a népművészeti egyesületeknek, a kluboknak, az önként szerveződő hobbialapú társaságoknak.

– Adja magát a kérdés, mi a jövőkép, hol a helyük ezeknek a termékeknek manapság, amikor szinte minden az azonnali fogyaszthatóságról, a termékek gyors életciklusáról és nagy tömegben való értékesítéséről szól?

– A minőség soha nem volt tömegcikk. Most sem az. Ezeket a darabokat nem szabad összetéveszteni a sorozatban gyártott tömegtermékekkel. Ezeknek a termékeknek – kissé pátoszosan – lelke van. Őrzik a készítőjük keze nyomát, megmutatják a használt szerszám nyomát a fán, a fémen. Ez adja ennek a szépségét, az egyedi, a megismételhetetlen, amikor kézbe veszed, és érzed az anyag lelkét. Ez a kézművesség szépsége.

Ezért buzdítjuk a megye kézműveseit, hogy jöjjenek közénk, mutassák meg, mit tudnak, dolgozzunk együtt a jövőbeli sikerekért.