Riasztó elképzelések

2022.04.19. 07:22

Kudarcot vallott a baloldal vidéki választók iránt közömbös politikája

Erdős Gergely elemző szerint a vidéki választópolgárok joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

Az április 3-i országgyűlési választás eredményeként a kormánypártok negyedik alkalommal kaptak kétharmados felhatalmazást a magyar választópolgároktól, miközben a baloldal utoljára a rendszerváltozás idején, 1990-ben szenvedett el a jelenleginél nagyobb arányú vereséget – írja a Magyar Nemzet

Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője szerint – tekintettel arra, hogy a balliberális erők a fővárosban a várakozásaikhoz képest gyengébben szerepeltek, Budapesten kívül pedig mindössze két egyéni választókerületben szereztek mandátumot – érdemes megvizsgálni a kudarcuk okait, kiemelt figyelmet fordítva a vidéken tapasztalható népszerűtlenségükre.

 

Elhibázott stratégia

Az elemző szerint kiindulópontként fontos rögzíteni, hogy a baloldali pártok nem szűrték le a megfelelő következtetéseket a megelőző három országgyűlési választás eredményeiből, miszerint a fővároson kívüli támogatottságuk megerősítése, pontosabban megteremtése nélkül nem lesz módjuk a kormányváltásra.

Politikájuk felülvizsgálata helyett a régóta követett receptet alkalmazták a közelmúltban is: nem álltak elő a vidéki választópolgárokat megcélzó érdemi mondanivalóval, továbbá a Budapesten kívüli választókerületekben tapasztalható szervezeti hiányosságaikat sem orvosolták.

Figyelemre méltó, hogy egyes baloldali erők (LMP, Párbeszéd, Momentum) de facto továbbra sem léteznek vidéken, míg a korábban jelentős kistelepülési beágyazottságú szocialista párt, illetve a Jobbik számos alapszervezete megszűnt az elmúlt években, meghatározó – és helyben népszerű – politikusaik tekintélyes része pedig távozott – mutat rá Erdős Gergely, aki úgy véli, 

a balliberális pártok a jelek szerint képtelenek ellenzékből építkezni, az elmúlt 12 évben meg akarták „spórolni” azt a szervezet- és közösségépítési, illetve tagtoborzási munkát, amit az Orbán Viktor vezette Fidesz 2002 és 2010 között ellenzéki pozícióban fokozatosan elvégzett.

A baloldal elhibázott infrastruktúra-építési stratégiája sajátos tüneteként értelmezhetjük többek között a Karácsony Gergely nevéhez köthető 99 Mozgalmat, amellyel Budapest főpolgármestere – kihagyva az alulról induló, szerves politikai építkezés szükséges lépcsőfokait – felülről szervezve próbált tömegmozgalmat teremteni, sikertelenül.

 

Elriasztani a választókat

Erdős Gergely úgy fogalmazott, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a balliberális erők több mint másfél évtizede nem léptek fel a vidéki választókra (is) fókuszáló, az ő mindennapi kihívásaikra reagáló politikai koncepciókkal, üzenetekkel. Mint írja, 

könnyen belátható, hogy a baloldal által felkarolt közéleti témákat (például a Fudan Egyetem ügyét, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését vagy a minisztériumi struktúra átalakítását célzó terveket) érdektelenség övezi a vidéki választópolgárok körében, akik joggal érezhetik azt, hogy a balliberális pártoknak nincs valódi politikai ajánlatuk számukra.

További problémát jelent, hogy a baloldali pártok – akárcsak 2015-ben az illegális migrációval összefüggésben – több meghatározó közéleti kérdésben is szembehelyezkedtek a magyar lakosság döntő többségének elvárásaival. Egyrészt a választók körében komoly népszerűségnek örvendő kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés, családtámogatási rendszer, egykulcsos szja) megszüntetésének, átalakításának felvetése, valamint a 2010 előtti szocialista világ bukott politikai termékeinek „újrahasznosítása” (világpiaci energiaárak visszaállítása, az egészségügy magánosítása, a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó külpolitikai orientáció) elriasztotta a választókat az összefogott baloldali tömb támogatásától – sorolja az elemző. 

Másrészt – hangsúlyozza Erdős Gergely – az orosz–ukrán háború tovább fokozta a magyarok biztonság és stabilitás iránti vágyát, mely elvárásnak a polgári kormány által kínált, 12 éve következetesen folytatott politika sokkal inkább megfelelt, mint a balliberális erők radikális, többnyire kidolgozatlan közéleti javaslatai, felvetései (Paks II. beruházás újratárgyalása, „feles többséggel” történő alkotmányozás, az euró öt éven belüli bevezetése stb.).

 

Nincs érdemi tartalom

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője úgy véli, az április 3-i voksolás ismételten bizonyította, hogy a magyarok értékstruktúrájához igazodó, a globalista szemléletmód helyett a magyar emberek érdekeit előtérbe helyező politikai koncepció nélkül, pusztán választástechnikai machinációkkal nem lehet a többség bizalmát elnyerni.

A balliberális pártoktól az elmúlt években a külön indulástól kezdve – az egyéni jelöltállítás koordinációján, esetleg álcivil jelöltek mögé „bújáson” keresztül – a teljes összefogásig láthattunk technikai jellegű kísérleteket, miközben az érdemi politikai tartalom Gyurcsány Ferenc kormányzása óta változatlan.

A tanulság világos: a magyar választók számára kulcsfontosságú ügyek hiteles felkarolása nélkül nem lehet választást nyerni Magyarországon – zárja elemzését Erdős Gergely.

Borítókép: Szavazók népviseletben 2022. április 3-án / Magyar Nemzet / Kurucz Árpád

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!