Az igazságos

2018.02.23. 07:00

Ötszázhetvenöt éve született Mátyás király

1443. február 23-án, ötszázhetvenöt éve született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, a középkori magyar állam egyik legnagyobb uralkodója, akinek neve népmesékben és legendákban élt tovább.

Budapest, 2018. február 4. Mátyás király (1458-1490) szobra a Millenniumi emlékmû (másként Ezredévi emlékmû) nyugati kolonádján a Hõsök terén. Zala György szobrászmûvész alkotása 1906-ból. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt. A gyenge V. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga befolyása alatt álló király ezután László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi hívek elől Prágába menekült, és a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte.

V. László 1457-ben váratlanul meghalt, s a magyar rendek – 560 évvel ezelőtt – az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá. Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, és végül az az egyezség született, hogy Mátyás Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. Idehaza az új király anyja és nagybátyja, Szilágyi Mihály megígérték, hogy nem állnak bosszút László meggyilkolásáért. A Garaiak megtarthatták javaikat, Szilágyi Mihályt a király kiskorúsága miatt öt évre kormányzóvá választották.

Mátyás király szülőháza Kolozsváron, az épület jelenleg a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem könyvtárának és egyes tantermeinek ad otthont
MTI Fotó: Biró István

A hazatért Mátyást csak intronizálni tudták, azaz ünnepélyesen trónra ültették, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben került sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, s azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiúörökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse.

Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után – miközben nagybátyjával szemben is kérlelhetetlenül járt el – a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak. Hatékonyabbá tette az államszervezetet, megreformálta az államháztartást, értékálló aranypénzt veretett. A túlzott adóztatás, a rendeket mellőző kormányzás elégedetlenséget keltett a főnemesek között, 1471-ben Vitéz János esztergomi érsek vezetésével összeesküvést is szőttek ellene, amit Mátyás kemény kézzel fojtott el.

Buda látképe Mátyás király korában
Forrás: Wikimedia

Hatalmas adóbevételeiből állandó zsoldoshadsereget – a híres fekete sereget – tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során. A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Végső célja a császári cím megszerzése volt, ennek érdekében előbb Csehországban háborúzott. 1468-as hadjárata kedvezően indult, és jóllehet a katolikus cseh rendek királlyá választották, csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, majd 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie.

A művelt és bőkezű uralkodó honosította meg Magyarországon a reneszánszt. Tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája. A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

A Philostratus-kódex a Corvina-könyvtár leggazdagabban díszített kódexei közé tartozik
Forrás: Wikimedia

Mátyás háromszor nősült. Először gyermekkorában Cillei lányával jegyezték el, aki hamarosan meghalt. A második, a cseh Podjebrád Katalin szintén fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, a harmadik Aragóniai Beatrix volt, de Mátyásnak tőle sem született utóda. Törvénytelen fia, Corvin János egy bécsi polgárlánytól származott, de utódlását a király már nem tudta keresztülvinni.

Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból, de lábra kapott a legenda, hogy az általa igen kedvelt fügével mérgezték meg. Halálát trónviszály követte, utóda végül II. Ulászló lett, hódításai gyorsan elvesztek.

Mátyás király lovas szobra, Fadrusz János 1902-ben felavatott alkotása a gótikus Szent Mihály-templom előtt Kolozsvár főterén
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bár erőskezű uralkodása miatt csak kevéssé volt népszerű, gyengekezű utódai, majd a török hódítás miatt emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság.” Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, s ha kell, igazságot tegyen. Arcképe látható az ezerforintos bankjegyen, nevét közterek, intézmények viselik. Kolozsvár főterét Fadrusz János által készített emlékműve uralja, talán legtávolabbi és a királyt leghitelesebb ábrázoló szobra a németországi Bautzenben látható.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2018-as esztendőt Mátyás-emlékévvé nyilvánította, amikor Hunyadi Mátyás születésének évfordulója mellett királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük. Mátyás király szülővárosában péntektől vasárnapig háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik az uralkodó születésének 575. évfordulóját, az Amaryillis Társaság immár 26. alkalommal szervezi meg a reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napokat.

Borítóképünkön Mátyás király (1458-1490) szobra a Millenniumi emlékmű nyugati kolonádján a budapesti Hősök terén, Zala György szobrászművész alkotása 1906-ból.

Fotó: MTVA / Jászai Csaba 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában