interjú

2018.01.14. 08:59

Orbán Viktor: „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket”

A miniszterelnök egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni.

Berlin, 2018. január 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) interjút ad a Welt am Sonntag német hetilapnak Berlinben, az újságot kiadó Axel Springer székházában 2018. január 10-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de „hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk” – jelentette ki Orbán Viktor a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Kiemelte: a menekültek nem háborús övezetekből jönnek,

„csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért „a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni”.

Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket” – mondta Orbán Viktor.

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk”, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén „szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben” – mondta.

Hozzátette: Schengen az EU legnagyobb vívmánya, „különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.

Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.

Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik „úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.

Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta.

Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.

A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között „kölcsönös az értetlenség”, a magyarok „hagyományos és közvetlen nyelvet„ beszélnek, míg „Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik”.

„Mi nem akarunk ilyet. Mi nemzeti és keresztény identitásunkat akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt ”ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson„, pedig

„ostobaság Putyint démonizálni”. Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.

Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”.

Azonban Angela Merkelnek így is „valamennyien sokat köszönhetünk” – mondta a kormányfő, mert

„megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna”, ő kötelezte a „hanyag” EU-országokat „házi feladataik” elvégzésére .

A civil szervezetekről kiemelte: amerikai mintájú törvénynek tartja a működésükről szóló új jogszabályt, amely ellen csak a Soros György hálózatához tartozó szervezetek panaszkodnak, mert

„fel kell tárniuk azt, amit eddig inkább el akartak hallgatni: hogy Soros György finanszírozza őket”.

A Soros-hálózat a határkerítés lebontására és a bevándorláspolitika megváltoztatására tör, és ez „olyan határátlépés, amit nem tudtunk eltűrni” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hazugságnak nevezte a lap felvetését, miszerint a vitában rájátszanak az antiszemita ellenérzésekre, és kifejtette:

az európai baloldali erők taktikájának része, hogy „antiszemitaként hurcoljanak meg” jobboldali politikusokat.

Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül az antiszemitizmussal szemben. A kormányfő úgy fogalmazott: Zsidóként

„órákat lehet kipával sétálni Budapesten anélkül, hogy háborgatnák. Hol lehetséges ez még Európában?”

A média helyzetével kapcsolatos kérdésre elmondta: semmi nem akadályozza a kormánnyal szemben kritikus újságírók munkáját, és legalább ugyanannyi média van a kormány ellen, mint mellette. A gond az, hogy

„gyenge az ellenzék, és ez frusztrálja a baloldali újságírókat”.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatairól azt mondta: a választási küzdelem finanszírozásában gondatlanul eljáró pártoknak számolniuk kell a jogi következményekkel, és ő a Fidesz elnökeként mindig is ügyelt a törvényes gazdálkodásra.

Az EU-s munkavállalás ügyével kapcsolatban kiemelte: örül annak, hogy a fiatalok tapasztalatot szereznek külföldön. Az a fontos, hogy

„valamikor vissza is jöjjenek”,

és 2017 ebből a szempontból már biztató volt.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Európának is érdeke a magyar gazdaság fejlődése, és hangsúlyozta: „ma még sokan megmosolyognak, amikor azt mondom, hogy Németország és a visegrádi államok lesznek Európa döntő gazdasági tengelye”, pedig „2030-tól Németországgal közösen finanszírozzuk az EU költségvetését”.

Borítófotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) interjút ad a Welt am Sonntag német hetilapnak Berlinben, az újságot kiadó Axel Springer székházában 2018. január 10-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában