A nemzeti szuverenitás fennhatósága

2019.04.08. 13:20

Javaslatokkal állt elő a Századvég a Facebook-cenzúra ellen

A politikai nyilvánosság nem tartozik többé a közjavak közé, holott az ilyen értékek korábban mindenütt a nemzetek önrendelkezésének hatáskörében maradtak. Keletkezik tehát egy űr, amit valakinek ki kell tölteni. Az űr betöltésére készséggel jelentkezik a Facebook, miközben a cenzúra gyakorlásáért viselt felelősséget szeretné másra hárítani.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Alexey Boldin

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében.

Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el.

Erre reagálva a Századvég Alapítvány azzal állt elő, hogy deklarálták: ők már hónapok óta vizsgálják a Facebook-cenzúra és – többek között ennek kapcsán – általában a szólásszabadság ügyét.

Mint a kezdeményezésüket bemutató, s azóta már a sajtóban is egyre több helyen idézett, nyolc pont kifejtésére kifuttatott sajtóanyagukban írják, elsőre

úgy tűnhet, hogy a Facebook alapítóját valóban egyfajta naiv jószándék vezeti, ezért a Századvég néhány konkrét javaslattal szeretne a Facebook alapító segítségére sietni. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy mit jelenthet Zuckerberg meglepő kezdeményezése a valóságban.

Zuckerberg szerint a közösségi média áruvá és privát szolgáltatássá alakítja át a politikai véleményt és közbeszédet. (Ez mindenképp figyelemreméltó álláspont a hatalmas profitot termelő gigavállalkozás egyik tulajdonosától.) Ennek következtében a politikai nyilvánosság elveszíti „közjó” jellegét, ami korábban mindenütt a nemzetek önrendelkezésének hatáskörébe tartozott. Keletkezik tehát egy űr, amit valakinek ki kell tölteni.

Készséggel jelentkezik rá a Facebook, ám a cenzúra gyakorlásáért viselt felelősséget szeretné másra hárítani. Itt jönnének képbe a demokratikus elkötelezettségű kormányok, amelyektől Zuckerberg azt várja el, hogy globális szabályokat alkotva őrködjenek az egyéni online felhasználói élmény „biztonsága” felett.

Lefordítva: a Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika szerint cselekednek.

Céljuk a nekik nem tetsző vélemények üldözése és elhallgattatása, különösen a bevándorlással, az iszlámmal, a nemzetekkel, a genderrel és az LMBTQ-lobbival kapcsolatos igazságok kimondását tiltanák meg – a fenti célok mellett elkötelezett kormányzati eszközök bevonásával.

A cenzúra szentesítését a választások biztonságossága és tisztességessége, a magánélet sérthetetlensége és a káros tartalmak kiszűrésének ideájától várják, miközben

a nemzeti kormányok kezéből az utolsó eszközöket is kicsavarnák, hogy nehogy véletlenül magát a Facebookot lehessen a nemzeti szuverenitás fennhatósága alá rendelni.

Ha Zuckerberg eléri, amit akar, akkor a Facebook-cenzúra szintet ugrik és a nemzetek nem lesznek képesek védelmet nyújtani állampolgáraiknak, hogy azok élni tudjanak alkotmányosan biztosított szabadságaikkal.

A veszély óriási. A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuverenitásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét.

Ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását és megismerését tilalom alá helyezi.

A Századvég Alapítvány szerint a nemzeteken a sor, hogy megvédjék a szabadságot.

Mit tehetnek a nemzetek?

1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.

2. Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopol szolgáltatót, vagyis a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.

3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.

4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival – az önjelölt cenzorokkal szemben.

A problémát súlyosbítja, hogy még csak kevés ideje léteznek hivatalosan nyilvánosságra hozott moderálási szabályok és elvek a Facebooknál. Ezek az elvek sokszor nem egyértelműek, illetve a szólás- és véleménynyilvánítási, valamint sajtószabadságot garantáló magyar jogszabályokhoz képest jelentősen szűkítik a hazai felhasználók jogait, azaz olyan cselekvéseket is tiltanak, amit az Alaptörvény és a többi vonatkozó magyar jogszabály megenged.

Ráadásul e szabályokat a Facebook a gyakorlatban aktuális politikai szempontok, ideológiai meggyőződések miatt bármikor felülírhatja, lehetetlenné téve ezáltal a kiszámíthatóságot. Nem beszélve arról, hogy a nyilvánosságra hozott szabályokon és elveken kívül léteznek nem nyilvános rendelkezések és ad-hoc típusú cenzori gyakorlatok is, amelyek kiismerhetetlen módon szűkítik a használható szavak és a megbeszélhető témák körét.

Jelenleg tehát a magyar jogszabályok által garantált szólás-, vélemény- és sajtószabadság nem érvényesülhet teljes körűen a Facebook felületein. A Facebook korlátozza a felhasználók alkotmányos jogait, amelynek védelmét a nemzeti jogalkotás segítségével kell helyreállítani.

5. Például úgy, hogy az ilyen jellegű „önkényes online szolgálatói cenzúra” esetére is kiterjeszti – a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonlóan – a bíróság soron kívüli eljárásait, egy rövidebb eljárási időtartamot biztosítva ezzel.

6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel, illetve végzőkkel szemben.

8. Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók szabadságát!

A tanulmány szerzői:

Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója

dr. Béky Zoltán Balázs, médiajogász

Horváth József György, a Századvég Alapítvány stratégiai vezetője

A Századvég teljes tanulmánya itt érhető el.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában