Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe

Az EBRD 50 millió eurót hitelez Kijevnek a háborús károk enyhítésére

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 50 millió eurós hitelcsomagot nyújt Kijevnek a háborús károk enyhítésére és a téli felkészülésre.

A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet - Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – keddi tájékoztatásában közölte, hogy 

Az EBRD tájékoztatása szerint a hitel mindenekelőtt a kijevi távhő- és energiaszolgáltató cég (Kijivteploenergo, KTE) számára nyújt likviditást, biztosítva, hogy a vállalat működőképes maradjon, megtarthassa munkaerőállományát és folytathassa a lakosság, az üzleti vállalkozások és más városi cégek távhő- és áramellátását.

Az EBRD hangsúlyozza, hogy 

Rövid időn belül ez a harmadik jelentős EBRD-finanszírozási program Ukrajna számára.

A bank októberben azt jelentette be, hogy a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) társfinanszírozásával együtt 435 millió dollár hosszú futamidejű adósságkibocsátással segíti a Datagroup-Volia-lifecell nevű vezető ukrán távközlési csoportot, miután a pénzintézet becslése szerint az ukrajnai távközlési szektort 1,9 milliárd dollárnyi közvetlen háborús kár érte, és 750 millió dollárra tehető az ágazat jövedelmi veszteségeinek mértéke.

Ennek a programnak az indoklásában a bank kiemelte, hogy az orosz tüzérségi és rakétatámadások jelentős károkat okoztak Harkiv infrastruktúrájában, időleges áramszolgáltatási, távhő- és vízellátási fennakadásokat okozva.

A Kijev számára összeállított hasonló finanszírozás keddi bejelentéséhez fűzött tájékoztatásában az EBRD közölte, hogy a háború kezdete óta 5,2 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának. Ezek a programok a bank szerint az energia- és az élelmiszerellátási biztonságra, a létfontosságú infrastruktúrára, a kereskedelemre és a magánszektorra összpontosulnak.

Az EBRD kormányzótanácsa tavaly decemberben jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Ezzel a bank befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.

A tőkeemelés az EBRD számításai szerint lehetővé teszi, hogy a bank a háborús időszakban éves szinten hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót, az újjáépítés megkezdése után évente 3 milliárd euróig terjedő finanszírozást nyújtson Ukrajnának.

Josep Borrell: Oroszország nukleáris fenyegetései felelőtlenek

Nem ez az első alkalom, hogy Oroszország nukleáris eszkalációval fenyegetőzik, ami teljesen felelőtlen - jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben, miután Moszkva bejelentette, hogy bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében az orosz vezetés megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet: 

Borrell hangsúlyozta: a háború visszatért Európa határaihoz, és globális biztonsági kockázattá vált, különösen Ukrajna és Európa keleti határain. Az ukrán háború közvetlenül érinti az Európai Unió értékeit és elveit, és Ukrajna sorsa kulcsfontosságú az EU jövője szempontjából.

„1000 napja tart Putyin teljes körű háborúja, és 4000 nap telt el a Krím első megszállása óta. Az európaiak 2014 óta nem építették vissza kellően védelmi kapacitásaikat, de most eljött az idő, hogy összefogjunk és Ukrajnát minden lehetséges módon támogassuk. Ez erőteljes jelzést küld Putyinnak, hogy Európa egységes és elkötelezett Ukrajna mellett" - emelte ki.

Bejelentette, hogy 

„Az 1 millió darab lőszert már leszállítottuk Ukrajnának, és ezt a munkát folytatjuk, mert Oroszország továbbra is jelentős mennyiségű lőszert és rakétát kap Észak-Koreából és Iránból" - tette hozzá.

Megismételte a háború sújtotta Ukrajna további európai támogatására vonatkozó felhívását, hangsúlyozva, hogy az uniós országok nagy többsége - néhány kivételtől eltekintve - megmutatta, hogy továbbra is eltökélt Ukrajna támogatása mellett.

„Nem titok, van néhány tagállam, amely nem annyira lelkes Ukrajna további katonai támogatásának gondolatától. De az ő hozzájárulásuk az általános erőfeszítésekhez mennyiségi szempontból nem olyan fontos. A többiek, különösen

- hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn meghibásodás lépett fel a Finnországot Németországgal összekötő, a tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 vezetéken, Borrell azt mondta: „Nem tudjuk ezt az incidenst senkinek sem tulajdonítani. Felelőtlenség lenne részemről ezért az incidensért bárkit is felelőssé tenni, ez csak olaj lenne a tűzre".

A főképviselő hangsúlyozta, hogy

„Katonai képességekkel támogatjuk Ukrajnát, de nincsenek ott csapataink. A lényeg az, hogy felmérjük az európai tagállamok hajlandóságát Ukrajna további támogatására. Most minden bizonnyal más forgatókönyvet kezdtünk el, egy más elnökkel az amerikai Fehér Házban, akinek úgy tűnik, hogy vannak elképzelései a háború befejezéséről" - fogalmazott Josep Borrell.

Az ukrán elnök elrendelte harmincezer nagy hatótávolságú drón gyártását

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította az ukrán hadiipari komplexumot, hogy a jövő évben legalább háromezer manőverező robotrepülőgépet és drónrakétát, valamint 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő. Ezt az államfő kedden, az Ukrajna elleni orosz háború ezredik napján elmondott parlamenti beszédében hozta nyilvánosságra.

Ami a rakétaprogramunkat illeti: sokan, különösen az oroszok megjegyezték maguknak a mi Neptun rakétánkat" - fűzte hozzá Zelenszkij. Arról is beszámolt, hogy 2024-ben Ukrajna több mint 2,5 millió aknagránátot, valamint 60 és 155 milliméter közötti kaliberű tüzérségi lövedéket lőtt ki.

Az elnök közölte, hogy 

 „Ebből 900 célzott orosz támadás volt transzformátorok és villanyvezetékek, több mint 220 pedig erőművek ellen - részletezte. Szavai szerint a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország mintegy 18 GW energiakapacitást vett el Ukrajnától.

Zelenszkij leszögezte: a világon senki sem követeli Ukrajnától, hogy hadiállapot idején tartson választásokat. Rámutatott, hogy Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé a választások megrendezését háborús időszakban. „Vannak viszont nálunk olyanok, akik talán annyira ki vannak éhezve rá, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az országért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, televíziós stúdiókban. Ez katasztrofális Ukrajna számára. 

- szögezte le.

Az államfő bemutatta Ukrajna belső fenntarthatósági tervét, amely tíz pontból áll. Az első a társadalmi egység, amely reményei szerint felgyorsítja Ukrajna európai integrációját, és közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, Moszkvát pedig a felelősségre vonáshoz az elkövetett háborús bűntettekért. A tervben egyebek mellett szerepel a harctéren kialakult helyzet stabilizálása, az ukrán hadsereg különleges hadműveleteinek folytatása orosz célpontok ellen, a fegyvergyártás növelése, az energiarendszer védelme, szociális támogatási programok, a bűnözés elleni küzdelem, óvóhelyek építése és aknamentesítés.

 Jelenleg Ukrajnában a 25 és 60 év közötti hadkötelezettek mozgósíthatók.

Német külügyminiszter: erősíteni kell a NATO európai pillérét

Meg kell erősíteni a NATO európai pillérét, az Európai Unió (EU) addig „mutatja fel erejét", amíg Európában teljességgel vissza nem áll a béke - jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Varsóban, a lengyel-német-francia-olasz külügyminiszteri találkozón.

A megbeszélésen részt vett Kaja Kallas, az Európai Unió leendő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Távolról csatlakozott be José Manuel Albares spanyol, valamint David Lammy brit külügyminiszter.

A találkozót követő közös sajtókonferencián Baerbock felidézte, hogy keddre esik Ukrajna megtámadásának ezredik napja. Úgy vélte, 

A varsói megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy országaik biztonságának megőrzése érdekében „tovább kell erősíteni a NATO európai pillérét” – közölte a német miniszter.

„Arról van szó, hogy milyen jeleket küldünk a diktátoroknak szerte a világon” – fogalmazott. 

- hangsúlyozta.

Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy az egyes országoknak a hazai össztermék két százalékát „jóval meghaladó” eszközöket kell a biztonságba fektetniük.

A transzatlanti kapcsolatokról Baerbock elmondta: ezekben „nem az a döntő, hogyan hívják az amerikai elnököt”, hanem az, mennyire szorosak a kapcsolatok Európa és az Egyesült Államok között. „Nem szabad szünetet tartani az európai béke biztosításában” – húzta alá.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter közölte: 

Európa politikai, gazdasági és katonai befolyását növelő közös érdeknek nevezte az erős transzatlanti kapcsolatokat.

Kiemelte: Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, egyebek között „a NATO-n belüli kiegyensúlyozottabb tehermegosztás révén”. Az európai védelmi képességek megerősítésének együtt kell járnia azzal, hogy az Egyesült Államok „fenntartja biztonságunk iránti elkötelezettségét” – tette hozzá.

Aláhúzta: 

A külügyminiszterek az Oroszország elleni szankciók fenntartása és szigorítása mellett álltak ki „mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajna területéről, és nem fedezi az ország újjáépítésének költségeit” – mondta el Sikorski.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter arról számolt be, hogy az értekezlet résztvevői egy közös, Ukrajna energetikai hálózatának újjáépítéséről szóló konferenciát terveznek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: csak a diplomáciai megoldás működik a háború lezárására

 Csak a diplomáciai megoldás létezhet a háború lezárására, mert a katonai megoldás nem működik - jelentette ki a honvédelmi miniszter Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek tanácsülését követően kedden.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, 

 A magyar álláspont a béke álláspontja, mely hangsúlyozza: azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére van szükség. A háború lezárása érdekében a diplomácia útján kell haladni - húzta alá a honvédelmi miniszter.

Menekültügyi koordinátor: jelentősen nő az ukrán menekültek száma Ausztriában

A harmadik háborús tél felé közeledve jelentősen nő az Ausztriába érkezett ukrán menekültek száma, havonta mintegy kétezren érkeznek az országba - jelentette ki Andreas Achrainer menekültügyi koordinátor kedden az osztrák parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.

 - mondta Achrainer.

Hangsúlyozta a menekültek társadalmi integrációjának fontosságát, és hozzátette, hogy a jól képzett menekültek hatalmas lehetőséget jelentenek az osztrák munkaerőpiac számára.

Andreas Minnich, a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) képviselője a sajtótájékoztatón megállapította, hogy Ukrajna kérdésében pártokon átívelő egységfront jött létre, amely lehetővé tette, hogy a menekültek segítésére 263 millió euró közvetlenül Ukrajnába és a szomszédos országokba áramoljon. „Ausztria továbbra is szolidáris Ukrajnával" - tette hozzá a képviselő.

Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy csapást mértek egy oroszországi fegyverarzenálra

Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.

A Facebookon közzétett jelentés szerint hajnali 2 óra 30 perckor 12 másodlagos robbanást rögzítettek a célterületen.

 – szögezte le a vezérkar.

Ezt megelőzően Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője, és Alekszandr Bogomaz, a brjanszki régió kormányzója arról számolt be, hogy Karacsov városában a támadás során robbanások hallatszottak, és tűz ütött ki az orosz védelmi minisztérium rakéta- és tüzérségi főosztályának fegyvertárában - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy 12-re nőtt az északkelet-ukrajnai Szumi megyében található Hluhiv város elleni hétfő esti orosz légicsapás halálos áldozataink száma. A részben megsemmisült szálló romjai alatt egy gyermek is életét vesztette. Az eddigi adatok szerint 11-en sérültek meg, köztük két gyerek. A mentési munkálatok folytatódnak, mert még lehetnek emberek a romok alatt.

Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy 

Olekszandr Pavljuk altábornagy, a szárazföldi erők parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a kurszki régióban az orosz csapatok a védekezésről támadó műveletekre tértek át annak érdekében, hogy az ukrán erők által elfoglalt területet visszavegyék ellenőrzésük alá. „Az ukrán védelmi erők támadó hadműveletének kezdetén a kurszki területen az ellenség bármilyen módon megpróbálta megállítani csapataink előrenyomulását. Ugyanakkor az oroszok könyörtelenül csaptak le, saját településeiket bombázták. Miután csapataink elértek bizonyos vonalakat, és védekezésbe mentek át, az ellenség manőverező védekezésről támadó műveletekre váltott" - fejtette ki, hozzátéve, hogy az orosz erők célja visszaszerezni az államhatár menti területet. „Jelenleg az ellenség osztag méretű, kiscsoportos taktikát alkalmaz, és tüzérségi támogatással kíséreli meg kimozdítani az egységeinket állásaikból" - fűzte hozzá. Szavai szerint 

 „Ez a taktika jelentős személyi és felszerelési veszteséggel jár számukra" - jegyezte meg. Az altábornagy kijelentette: mivel az elszigetelt orosz sikerek jelentős veszteségekkel járnak az orosz hadseregnek, arra kényszerülnek, hogy más területekről folyamatosan további erőket helyezzenek át a kurszki régióba.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az

Ezen felül az oroszok 27 légicsapást hajtottak végre, és 37 légibombát dobtak le a kurszki területre.

A vezérkar kiemelte, hogy az ezer napja tartó háború során hozzávetőleg több mint 724 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg, az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 46 tüzérségi fegyvert és 38 drónt.

Orosz védelmi tárca: végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe

Hat ATACMS ballisztikus rakétával mértek csapást az ukrán fegyveres erők az elmúlt éjjel az oroszországi brjanszki régióra, a légvédelmi rendszerek elhárították a támadást - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

- áll a moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatóban.

A minisztérium szerint Sz-400-as és Pancir légvédelmi rendszerek öt rakétát lelőttek, a hatodikat pedig megrongálták. A lövedék darabjai a katonai létesítmény műszaki területére hullottak le. Ez tüzet okozott, amelyet azonnal eloltottak. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója korábban a Telegram-csatornáján azt írta, hogy 

A The New York Times című lap és a Reuters hírügynökség vasárnap arról számolt be, hogy Kijev engedélyt kapott Washingtontól nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére nemzetközileg elismert orosz területek ellen. Joe Biden amerikai elnök ezt nem kommentálta, megválaszolatlanul hagyva a vonatkozó újságírói kérdést. Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Washington politikája a kérdésben nem változott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint 

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá akkor Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Cseh védelmi tárca: Csehország eddig 7,3 milliárd korona értékű fegyvert küldött Kijevnek

– közölte a cseh védelmi minisztérium a CTK hírügynökség kérdésére azzal összefüggésben, hogy Oroszország most ezer napja kezdett átfogó hadműveletet Ukrajnában.

Az Ukrajnának szánt hadianyagot a cseh kormány bizalmas rendszerben hagyja jóvá, s utólag ad róla tájékoztatást. Legutóbb júliusban hoztak nyilvánosságra részletes adatokat. 

A cseh kormány saját kezdeményezésére tavaly óta tüzérségi lövedékeket is igyekszik beszerezni az ukránoknak az európai uniós, illetve unión kívüli országokból, jelenleg elsősorban Hollandiával és Dániával együttműködve. Petr Fiala kormányfő a közelmúltban azt mondta az állami hírügynökségnek, hogy az év végéig félmillió nagy kaliberű lőszert szeretnének szállítani Ukrajnának. A beszerzési kezdeményezés szerinte a jövő évben is folytatódni fog.

Jóváhagyta a frissített orosz nukleáris doktrínát Vlagyimir Putyin

- derült ki az Oroszország állami politikájának alapjai a nukleáris elrettentés területén című dokumentumból, amelyet kedden hagyott jóvá rendeletben Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A megújított orosz doktrína a nukleáris fegyvereket az ország szuverenitásának védelmére szolgáló utolsó eszköznek nevezi. A dokumentum szerint azonban új katonai fenyegetések és kockázatok miatt Oroszországnak pontosítania kellett azokat a paramétereket, amelyek lehetővé teszik a használatát.

Bővült az orosz nukleáris elrettentés hatálya alá tartozó államok és katonai szövetségek kategóriája. Ennek megfelelően bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.

Komoly eszkalációs kockázattal jár Joe Biden amerikai elnök döntése

Az amerikai sajtóban robbant a hír, miszerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajna számára, hogy bevesse az amerikai nagy hatótávolságú rakétákat oroszországi célpontok ellen is. Ezt az értesülést a Fehér Ház azóta sem cáfolta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, a rakéták magukért fognak beszélni, a média pedig már tudni véli, hogy napokon belül sor kerülhet az első rakétatámadásra – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Az engedély alapvetően az ATACMS rakéták bevetését teszi lehetővé, amellyel 300 kilométeres mélységben tud támadni Ukrajna. A nagy pontosságú csapásokra tervezett rakétarendszerrel lőszerraktárakat, parancsnoki állásokat, de akár légibázisokat is megsemmisíthetnek az ukránok – írja a lap.

Beszámoltak róla, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Annalena Baerbock német külügyminiszter is helyeselte Biden döntését, Soros György fia, Alex Soros pedig „remek hírnek” nevezte Joe Biden lépését.

A további részletekről ITT olvashat.

Ukrán légvédelem: számos áldozata van egy éjszakai orosz légitámadásnak Hluhivban

- közölte az ukrán légierő.

A közlés szerint az orosz hadsereg 87 drónnal és több irányított légibombával támadta Ukrajnát éjszaka. A légvédelem a célpontok zömét lelőtte, azonban a késő esti órákban két Sahid típusú drón becsapódott egy kollégium épületébe Hluhivban.

A halálos áldozatok és a sebesültek száma nem végleges, a romok alatt még mindig lehetnek emberek – ismertette az Ukrajinszka Pravda hírportál a Szumi megyei katonai közigazgatás jelentését.

Bevethetik a Storm Shadow rakétákat

Joe Biden elnök zöld utat adott Ukrajna számára, hogy amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén lévő célpontok ellen. Ez jelentős politikai fordulatot jelent Biden elnökségének utolsó heteiben, miután hónapokig elutasította Kijev kéréseit, amelyeket az ukrán védelem szempontjából alapvető fontosságúnak tartottak Oroszország inváziója ellen. A rakétákat először valószínűleg Kurszk régióban vetik be, Oroszország határához közel, ahol orosz csapatok gyülekeznek, hogy visszaszerezzék a területeket, amelyeket Kijev erői elfoglaltak – számol be róla a Magyar Nemzet.

Arról, hogyan működik az amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakéta, ITT olvashat.

Emmanuel Macron egyetért Joe Biden amerikai elnökkel 

Helyesli Emmanuel Macron francia elnök, hogy Joe Biden amerikai államfő engedélyt adott Ukrajnának, hogy mélységi támadásokra használja az amerikai fegyvereket orosz területek ellen – írja a Politico brüsszeli hírportál. Macron szerint Biden új irányvonala válasz Oroszország lépéseire, amellyel eszkalálta a konfliktust Ukrajnával szemben, többek között az észak-koreai katonák bevetésével.

Korábban a francia sajtóban felröppentek olyan hírek, miszerint a francia és a brit vezetés is engedélyezte a SCALP, illetve a Storm Shadow rakéták bevetését orosz célpontok ellen, de később a Le Figaro módosította az erről szóló cikkét – írja a Magyar Nemzet.

A hétfői eseményekről itt olvashat: