Mentelmi jog

2024.09.29. 13:22

A kémkedés miatt elítélt KGBéla nyomába léphet Magyar Péter

Bár kissé vontatottan, de a KGBéla néven gúnyolt volt jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát végül felfüggesztette az Európai Parlament. A politikus végül kémkedés, költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt öt év fegyházra ítélték. Most Magyar Péter mentelmi jogáról kell a brüsszeli testületnek döntenie, őt lopás gyanúja miatt hallgatná ki az ügyészség.

MW

Magyar Péter országjáró körútjának bicskei állomásán 2024 májusában

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Havran Zoltán

Volt már arra precedens, hogy az Európai Parlament (EP) kiadta magyar uniós képviselő mentelmi jogát. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett Kovács Béla, a Jobbik egykori brüsszeli képviselője ellen az ügyészségen 2014 áprilisában, azzal gyanúsítva a politikust, hogy kémkedést folytatott az Európai Unió intézményei ellen, Oroszország javára. A Legfőbb Ügyészség az EP elnökéhez fordult, azt indítványozva, hogy a szervezet függessze fel Kovács mentelmi jogát – emlékeztet az esetre cikkében a Magyar Nemzet.

Az EP nem sietett

Az EP mentelmi jogi bizottsága hónapokig nem tárgyalta az ügyet, majd 2015 januárjában bejelentette, hogy a következő hónapban megvitatják, de időhiányra hivatkozva ez mégsem történt meg. Végül márciusban a bizottság napirendre tűzte az esetet, és megtartották az első megbeszélést. Májusban meghallgatták Kovács Bélát, júliusban pedig Polt Péter legfőbb ügyészt. A jogi bizottság szeptemberi ülésén ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely a később KGBélaként elhíresült politikus mentelmi jogának a felfüggesztését javasolta. A bizottság októberi ülésén azzal a kitétellel fogadta el az indítványt, hogy a képviselő tovább végezheti munkáját az EP-ben és csak jogerős bírósági ítélet esetén lehet gyanúsítottként kezelni, illetve letartóztatni. Az EP a két nap múlva esedékes brüsszeli plenáris ülésen megszavazta a jogi bizottság előterjesztését, így 

mentelmi jogának felfüggesztésével Kovács Béla az ellene irányuló feljelentés után 20 hónappal kihallgathatóvá vált. 

Az ügyészség december elején hallgatta ki a politikust.

Kovács Béla hiába tagadott

Kovács Béla tagadta az ellene megfogalmazott vádakat. Kijelentette, hogy EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vádat emelt KGBéla ellen a kémkedésen kívül költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2017 decemberében. Az utóbbi két váddal az unió csalás elleni hivatala, az OLAF illette a jobbikos politikust, aki a gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések értelmében ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek.

A bíróság első fokon felmentette Kovács Bélát a vádak alól, de másodfokon bűnösnek találták kémkedés előkészítésében, kémkedésben, költségvetési csalásban és magánokirat-hamisításban, ezért két évnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Harmadfokon a cselekményt súlyosabbnak ítélték meg, az ítéletet öt év fegyházbüntetésre módosították és tíz évre eltiltották a közügyektől 2022 szeptemberében. 

A jogerős ítélet végrehajtására egyelőre nem kerülhetett sor, mert az elítélt KGBéla Moszkvába menekült.

Magyar Péter következhet

Csütörtökön kiderült, hogy a lopás bűncselekménye miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. A nyomozati adatok is megerősítik, amiről a sajtó korábban már beszámolt, hogy Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután a politikus és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredett vele. A vita során a Tisza Párt vezetője hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, majd többszöri kérés ellenére sem adta vissza, sőt letagadta, hogy a készülék nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, többen követték őt, köztük a sértett is, aki hiába próbálta visszaszerezni a telefonját, mert Magyar Péter lesétált a vízpartra, és a Dunába dobta a készüléket.

A Tisza Párt elnöke nemcsak az EP-képviselői mandátumával kapcsolatban vezette félre a kampányban a választókat, de a mentelmi jogról is egészen mást mondott akkor, mint manapság. Magyar Péter tavasszal több rendezvényen, lakossági fórumon is hevesen agitált a politikusok mentelmi joga ellen, mondván, hogy meg fogja szüntetni, neki sincs szüksége rá, áll elébe minden peres eljárásnak.

A Magyar Nemzet teljes cikke, benne Donáth Anna és a mentelmi jog esetével, IDE KATTINTVA olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában