Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.06. 08:38

A Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek a családtagok szervezete szerint

Az izraeli–palesztin háború 123. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok azonnali elengedését követelik tüntetők a Kirja katonai bázisnál, Tel-Avivban 2024. január 20-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Gázai hatóságok: egy segélykamion bejutását felügyelő rendőrök halálát okozta egy izraeli légicsapás

Egy izraeli légicsapás hat olyan palesztin rendőr halálát okozta kedden a Gázai övezet déli részén lévő Rafah városban, aki egy segélykamion bejutását felügyelte éppen - közölte a gázai egészségügyi minisztérium. 

A közlemény szerint 

a légicsapás a rendőrök gépjárművét érte az egyiptomi határ melletti város Hirbet el-Adasz nevű körzetében. 

Helyszíni beszámolók szerint a kamion lisztet vitt volna a nélkülöző lakosoknak. 

A súlyos humanitárius válsággal küzdő Gázai övezet határán a segélykamionok bejutását általában rendőrök biztosítják, hogy megakadályozzák az esetleges fosztogatást. 

Az októberben kirobbant háború miatt a lakosság több mint fele Rafahba menekült, de az utóbbi időben már ezt a várost is egyre többet támadja az izraeli hadsereg. 

Közben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) kedden bejelentette, hogy biztonsági okokból mintegy nyolcezer embert evakuáltak a Gázai övezet déli részén lévő, harcok által körülvett hán-júniszi al-Amal kórházból, de még mindig körülbelül háromszázan vannak az épületben, köztük sok olyan ember, akit nem lehet mozgatni. A kórházban maradtak között van a személyzet több tagja és önkéntesek is. 

Tommaso Della Longa, az ICRC szóvivője genfi sajtótájékoztatóján azt mondta,

 a gázai humanitárius helyzet "a katasztrofálisnál is súlyosabb".

 Emlékeztetett arra, hogy a kórházat több találat is érte. 

Asraf al-Kidra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője azt mondta, az ugyancsak Hán-Júniszban található Nasszer kórház körül is harcok dúlnak. Figyelmeztetett, hogy még mindig 300 orvos és ápoló, 450 sebesült és 10 ezer ember tartózkodik az épületben, de elfogyott az élelem és az orvosi felszerelés nagy része, 

a generátorok pedig napokon belül le fognak állni. 

A Gázai övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet október 7-én hajtott végre összehangolt terrorműveletet Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedett el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 31-en pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. 

A gázai fegyveres konfliktus palesztin halottainak száma - a hivatalos palesztin számítások szerint - meghaladja a 27 ezret, a halottak nagy része nő vagy gyerek. 

Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök a túszok elengedéséről és a tűzszünetről folyó tárgyalásokkal kapcsolatban kedden azt mondta, 

a Hamász "alapvetően pozitívan reagált" a legutóbbi tervekre.


 

Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek a családtagok szervezete szerint

A Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek – közölte kedden a palesztin iszlamista terrorszervezet által elhurcolt izraeliek családtagjait tömörítő szervezet.

A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni fegyveres támadásakor túszul elhurcolt emberek képeivel tüntetnek a kiszabadításukat követelő hozzátartozók a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidencia előtt 2024. január 22-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

A túszok kiszabadulásának érdekében megszerveződött csoport szerint az izraeli hadsereg közölte velük a meghalt harmincegy túsz nevét is. Korábban egy külföldi újságnak harminckét halott izraeli túszról számoltak be meg nem nevezett katonatisztek.

Izraeli számítások szerint a Hamász és kisebb iszlamista terrorszervezetek jelenleg 136 elrabolt embert tartanak fogva a Gázai övezetben, de csaknem negyedüknek már csak a holttestét őrzik.

Az élők egészségi állapotáról nem közölnek információt, de bejelentették több túsz halálát, és többekről rövid videofelvételeket adtak közre.

Október 7-én a Hamász terrortámadásában izraeli értesülések szerint kétszázötvenhárom embert vittek el az övezetbe élve vagy holtan, de a november végi ideiglenes fegyverszüneti és fogolycsere-megállapodás keretében közülük százöten kiszabadultak.

A továbbra is őrzött, októberben elrabolt 132 izraeli mellett a Hamász mindeddig nem adta ki két olyan izraeli katona holttestét, aki a 2014-es Erős szikla hadműveletben esett el.

Mellettük fogva tartanak még két olyan izraeli állampolgárt is, aki mentálisan beteg, és 2014-ben, illetve 2015-ben minden kényszer nélkül lépett be a Gázai övezetbe, majd a palesztinok ott túszul ejtették őket feltételezések szerint.

Az izraeli kormány két fő célt nevezett meg az Izrael és a Hamász között október eleje óta tartó háborúban: egyik a Hamász katonai erejének felszámolása, a másik pedig az elrabolt túszok kiszabadítása.

Cseh kormányfő: ne feledjük, ki az agresszor és ki az áldozat az izraeli-palesztin konfliktusban 

Bár megoszlanak a vélemények a közel-keleti izraeli-palesztin konfliktusról, nem szabad soha elfeledni, hogy ki az agresszor és ki az áldozat – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában, amikor találkozott a külföldi diplomáciai képviseletek vezetőivel. Hangsúlyozta, hogy Csehország a konfliktusban egyértelműen Izrael oldalán áll.

FIALA, Petr
Petr Fiala cseh miniszterelnök 
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

Több mint 80 ismert cseh közéleti személyiség ugyanakkor kedden nyílt levélben ezen álláspontja módosítására szólította fel a kormányt. 

A levél aláírói, köztük Anna Sabatová volt emberi jogi biztos, Václav Maly katolikus püspök vagy Tomás Halík népszerű katolikus pap – mindnyájan a Charta 77 nyilatkozat aláírói –, úgy vélik: a Fiala-kabinet egyoldalú, és nincs tekintettel arra, hogy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet izraeli civilek elleni támadására adott válaszában Izrael „humanitárius katasztrófát idézett elő Gázában”.

A cseh kormány álláspontja „elfogadhatatlanul egyoldalú és ellentmond a nemzetközi jognak” – olvasható a Prágában közzétett nyílt levélben, amelyet aláírói az államfőnek és a parlament két háza külügyi bizottságainak is megküldtek.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba az izraeli nagykövetet

Bekérették kedden az orosz külügyminisztériumba Simona Halperin izraeli nagykövetet, miután Szergej Lavrov tárcavezetőt bírálta egy lapinterjúban.

A misszióvezető nyilatkozat nélkül távozott a minisztérium épületéből, ahol mintegy másfél órán át tartózkodott. A tárca a RIA Novosztyi hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy az izraeli nagykövetet „a Moszkva külpolitikai megközelítéseit és a történelmi realitásokat elferdítő nyilvános, elfogadhatatlan kijelentései kapcsán idézték be”.

Halperin a Kommerszant című lapban február 5-én megjelent interjújában arról beszélt, hogy az orosz külügyminiszter szerinte „lekicsinyelte” a holokauszt jelentőségét. A nagykövet sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a holokauszt nemzetközi emléknapja nem szerepel Oroszország hivatalos megemlékezéseinek naptárában.

Az orosz diplomáciai tárca szerint a kijelentések „rendkívül szerencsétlen kezdetét jelentik” a posztját a közelmúltban elfoglaló Halperin diplomáciai missziójának. A minisztérium emlékeztett rá, hogy éppen Moszkva kezdeményezte 2005-ben azt az ENSZ-közgyűlési határozatot, amely hozzájárult a január 27-i nemzetközi holokauszt-emléknap létrehozásához. A dátumot sem véletlenül választották ki, mert 1945-ben ezen a napon szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort.

A külügyminisztérium emellett azt tanácsolta a nagykövetnek, hogy ne felejtse el, hogy „nincs monopóliuma vagy legfőbb erkölcsi tekintélye a holokausztról szóló vitákban”. A Ria Novosztyi felidézte, hogy Lavrov korábban kijelentette: a nácizmus elleni harc témaköre összeköti Oroszországot és Izraelt, és a két országnak nagyon óvatosan kell viszonyulnia a közös történelemhez.

ENSZ: kora márciusra várható az UNRWA-vizsgálat előzetes eredménye

A jövő hónap elejére elkészül az előzetes jelentés Izrael azon állításának kivizsgálásáról, miszerint az ENSZ palesztin menekültekért felelős ügynökségének (UNRWA) több alkalmazottja részt vett az Izrael elleni október 7-i terrortámadásában – közölte kedden a világszervezet.

Izrael az UNRWA 13 ezer alkalmazottja közül 12 embert vádolt meg azzal, hogy részt vettek a Hamász palesztin terrorszervezet által elkövetett mészárlásban. Izrael az ügynökség feloszlatását követeli.

Az UNRWA libanoni képviselője, Dorothee Klaus Bejrútban újságíróknak arról számolt be, hogy a híreket követően 19 adományozó felfüggesztette a szervezet pénzügyi támogatását.

Március elején előzetes vizsgálati jelentésre számítunk, amelyről azt feltételezzük, hogy az adományozók majd ez alapján felülvizsgálják döntéseiket az UNRWA-nak nyújtott támogatás felfüggesztésével kapcsolatban

 – jelentette ki Klaus.

Az ENSZ felügyeleti hivatala végzi majd a vizsgálatot. 

Az UNRWA közölte, hogy hamar léptek az ügyben, hiszen a szervezet vezetője, Philippe Lazzarini elbocsátotta a feltételezhetően érintetteket, és erről tájékoztatta António Guterres ENSZ-főtitkárt, az Egyesült Államokat, valamint a további támogatókat.

Az esetet követően olyan vádak is napvilágot láttak, melyek szerint az UNRWA-nál ezen felül vagy 190 alkalmazott is kapcsolatban áll a Hamásszal vagy az Iszlám Dzsihád fegyvereseivel, ugyanakkor sem Izrael, sem más hivatalos forrás nem osztott meg erről hivatalos dokumentumokat.

Guterres még januárban az UNRWA feladatainak fontosságát hangsúlyozta, míg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a Hamász terroristái beszivárogtak az ENSZ-szervezetbe. 

Több teherszállító hajót is támadás ért a Vörös-tengeren

Húszi lázadok megtámadtak egy brit (Morning Tide) és az amerikai tulajdonban lévő (Star Nasia) teherszállító hajót keddre virradóra a Vörös-tengeren, kisebb károkat okozva az egyik hajóban – közölte a brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO).

A lázadó csoport katonai szóvivője közölte hogy rakétákat lőttek ki a két hajóra.

Az UKMTO jelentése szerint a hajó parancsnoka „egy kis járművet észlelt a bal oldalán”, mielőtt a támadók rálőttek a teherhajóra.

A támadásban a legénység egyik tagja sem sérült meg, csupán a fedélzeti ablakok rongálódtak meg kisebb mértékben, a hajó biztonságosan folytatni tudta az útját.

Túlzsúfolttá váltak az izraeli börtönök

A háború kezdete óta jelentősen megnőtt zsúfoltság miatti súlyos börtönviszonyokról számolt be a Jediót Ahronót című újság hírportálján kedden bemutatott hivatalos jelentés.

Az Hamász iszlamista terrorszervezet támadása miatt október 7-én kitört háború kezdete óta jelentősen megnőtt a zsúfoltság az izraeli börtönökben, több ezer fogoly a földre helyezett matracokon alszik a cellákban.

A háború kezdete óta 3400 új biztonsági foglyot, főként a Hamász elfogott fegyvereseit, valamint a ciszjordániai razziákon terrortevékenység miatt letartóztatott palesztinokat zártak börtönbe.

A rabok nagy száma miatt a börtönhatóság „büntetés-végrehajtási vészhelyzetet” hirdetett, amely a bűnügyi – köztörvényes, és nem biztonsági vétség miatt fogva tartott – foglyok mintegy ötödének az elzárási körülményeit is rontja, és emiatt sérülhetnek a bebörtönzöttek alapjogai.

Az államilag kirendelt ügyvédek szervezetének kedden közölt jelentése szerint képviselőik börtönökben tett látogatásain sok esetben alkalmatlan higiéniai körülményeket láttak, nem megfelelő szellőztetést tapasztaltak, a foglyok legfontosabb felszerelései is hiányoztak.

A zsúfoltság miatt növekedett a bebörtönzötteket fenyegető stressz és szorongás, amely súrlódásokhoz vezethet a foglyok között valamint a börtönszemélyzettel, s veszélybe sodorhatja a terápiás és rehabilitációs eredményeket.

A nemzetközi jog szerint kegyetlen, embertelen és megalázó büntetésnek minősül egy rab három négyzetméteres, vagy annál kisebb területen tartása, de az izraeli foglyok közel felének nem jut ekkora tér.

A háború előtt 16 353 embert tartottak fogva Izraelben, ahol jelenleg 20 113 bűnügyi és biztonsági foglyot őriznek. Izraelben a börtönökben fogva tartottak negyven százalékának bűnösségét még nem mondta ki bíróság.

Megtámadtak egy brit teherhajót a Vörös-tengeren

Megtámadtak egy brit tulajdonban lévő teherszállító hajót keddre virradó éjjel a Vörös-tengeren – közölte a brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO).

Bár a jemeni Hodeida városától nyugatra történt támadást egyelőre egyetlen térségbeli fegyveres csoport sem vállalta magára, a nyugati szövetséges erők az Irán által támogatott jemeni húszi lázadókat gyanúsítják.

Az UKMTO jelentése szerint a hajó parancsnoka „egy kis járművet észlelt a bal oldalán”, mielőtt a támadók rálőttek volna a teherhajóra.

A támadásban a legénység egyik tagja sem sérült meg, csupán a fedélzeti ablakok rongálódtak meg kisebb mértékben, a hajó biztonságoson folytatni tudta az útját.

Grant Shapps brit védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Nagy-Britannia szükség esetén nem fog habozni, hogy újfent válaszoljon a jemeni húszik támadásaira.

Shapps elmondta, hogy az eddig végrehajtott brit válaszcsapások a nemzetközi joggal összhangban, valamint önvédelemből történtek. A legutóbbi brit légitámadások három olyan katonai létesítmény ellen irányultak, amelyek „11 különálló célpontot” támadtak a Vörös-tengeren – fűzte hozzá.

A brit és az amerikai fegyveres erők múlt szombaton tizenhárom jemeni helyszínen összesen 36 célpontra mértek precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra. A brit kötelék precíziós irányított bombákat vetett be a jemeni katonai célpontok ellen.

Az akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

Az Egyesült Államok hadserege megsemmisítette a jemeni húszik két támadó drónját

Az Egyesült Államok hétfőn megsemmisítette a jemeni húszik két, robbanóanyaggal felszerelt drónját – jelentette be az amerikai hadsereg.

Az amerikai erők fokozták a hadműveleteket Jemenben és a háború sújtotta ország partjainál, mondván, hogy a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajók védelmében cselekszenek, megvédve a területet a húszik támadásaitól. A jemeni felkelők állításuk szerint a gázai palesztinokat támogatják, akiket Izrael csaknem négy hónapja ostromol.   

A hadsereg „önvédelmi csapást hajtott végre két robbanóanyaggal megrakott tengeri felszíni drón ellen”

– számolt be az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (Centcom) az X közösségi hálón. Hozzátették: az amerikai erők „azonosították” a drónokat „Jemen húszik által ellenőrzött területein”, és úgy értékelték, hogy azok „közvetlen fenyegetést jelentenek az amerikai haditengerészet hajóira és kereskedelmi hajóira”.   

Irán által támogatott húszi lázadók ellenőrzik Jemen nagy részét a jemeni kormány ellen csaknem egy évtizede tartó háború után. Míg a húszik azt állítják, hogy olyan hajókat támadnak, amelyek szerintük Izraelhez kötődnek, amelynek legfőbb katonai szövetségese az Egyesült Államok, addig más Irán-barát fegyveres csoportok az elmúlt hetekben fokozták az amerikai érdekeltségek elleni támadásaikat a régióban.   

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Közel-Keleten tartózkodik, hogy megpróbáljon tűzszünetet elérni az Izrael és a palesztin Hamász közötti háborúban a Gázai övezetben, ahol súlyos humanitárius válság van kialakulóban.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában