Ukrán válság

2023.03.23. 05:55

Medvegyev: hadüzetnek tekintjük a Putyin letartóztatására irányuló lépéseket

393. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner híreiből válogatunk.

Az orosz védelmi minisztérium által videofelvételről készített és 2023. március 22-én közreadott képen orosz tüzérek ágyúval lövik az ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen

Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Fotó: -

Svédország további fegyverekkel támogatja Ukrajnát

Svédország 600 millió dolláros katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajnának, ami Leopard 2-es harckocsikat, Archer önjáró lövegeket, Robotsystem 97 rakétarendszereket, valamint lőszereket tartalmaz.

A svéd parlament azt is jóváhagyta, hogy 14 Archer önjáró löveget küldjenek az Egyesült Királyságnak az Ukrajnának adományozott régebbi AS-90 önjáró lövegek pótlására - írja a Kyiv Independent.

Hamarosan újabb Leopard 2 harckocsik érkeznek Ukrajnába

A spanyol védelmi minisztérium március 23-án bejelentette, hogy a jövő hét végéig átadja az első hatot az Ukrajna számára ígért tíz Leopard 2 harckocsiból - írja a Kyiv Independent.

Kitűztek egy ukrán lobogót egy krími rádiótoronyra

Kitűztek egy ukrán zászlót egy krími rádiótoronyra, a felvétel a Twitterre került fel. A videón látható, ahogy kamera ráfókuszál a közeli település nevét jelző táblára is, amelyen a Hrusivka név olvasható. Ez 18 kilométerre északra található a krími Szudak városától. A felvételt feltöltő felhasználó emlékeztetett: 

az oroszok immáron kilenc éve tartózkodnak a Krímben.

Megérkezett az első négy szlovák MiG 29-es vadászgép Ukrajnába

Már Ukrajnában van az első négy MiG 29-es vadászgép azok közül, amelyeket Szlovákia átad Ukrajnának - közölte csütörtökön a szlovák védelmi minisztérium.

 

A minisztérium szerint a vadászgépeket ukrán pilóták vitték át Ukrajnába a szlovák légierő támogatásával. Az átadandó többi gép a következő hetekben repül majd át.

 

A minisztérium szerdán még azt közölte, hogy az Ukrajnának szánt vadászgépek még Szlovákia területén vannak, és átadásuk néhány héten belül fejeződik be.

Eduard Heger miniszterelnök ügyvezető kormánya múlt heti online ülésén döntött arról, hogy Szlovákia - teljes készletét - 13 MiG 29-es vadászgépet és egy Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Ennek előzménye, hogy Heger a február eleji brüsszeli európai uniós csúcson, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozóján ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja MiG 29-eseit Ukrajnának.

A vadászgépek átadásáról hozott döntés ellen több ellenzéki párt is tiltakozott, köztük a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, az Irány (Smer-SD) is, amelynek elnöke, Robert Fico pénteken bejelentette: büntető feljelentést tesz az ügyben a főügyészségen hivatali jogkörrel való visszaélés miatt.

Heger kormánya tavaly december óta ügyvezető, mert elvesztett egy ellene indított bizalmatlansági indítványt.

Az orosz légierő megsemmisített egy ukrán Szu-24-es vadászbombázót

Az orosz légierő megsemmisített egy ukrán Szu-24-es vadászbombázót a Harkiv megyei Boguszlavka térségében - közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Az orosz altábornagy beszámolt arról is, hogy Zaporizzsja térségében megsemmisítették az ukrán 65. gépesített dandár üzem- és kenőanyagraktárát.

Konasenkov mintegy 465 főben nevezte meg az ukrán fegyveres erők emberveszteségét, akik közül nagyjából 250 katona a Donyeck környékén folytatott harcokban esett el. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között tizenhat drónt, egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot, és hat harckocsit. Hozzátette, hogy öt HIMARS-rakétát semmisítettek meg a levegőben.

 

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner katonai magánvállalat alapítója mindemellett arról számolt be, hogy az orosz erők ostromolta Bahmut (Artemivszk) város térségében - Szlavjanszk, Szeverszk, Kramatorszk, Druzskivka, Konsztantyinivka és Csasziv Jar településeken - az ukrán hadsereg több mint 80 ezer katonát vont össze.

 

"Az ukránok nagy mennyiségben kaptak különböző NATO-haditechnikát, különböző páncélozott járműveket és Leopard páncélosokat, amelyekről mindenki beszél, ezen felül 200 ezer fős tartalékot képeztek" - mondta Prigozsin sajtószolgálatán keresztül. Úgy vélekedett, hogy az ukrán erők Bahmut, illetve Belgorod irányában támadhatnak, egy másik csapásirány Szvatove és Kreminna lehet.

"Ukrajna demilitarizációja akkor fog megtörténni, amikor megsemmisítjük fegyverzetét, de legfőképp a teljes hadseregét" - hangoztatta Prigozsin.

Egyelőre a demilitarizáció az ukrán hadsereg megsemmisítése szempontjából nem halad rosszul 

- fűzte hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a nap folyamán rendeletben új állami kitűntetést alapított: "A bátorságért érdemrend" két fokozatát. A tájékoztatás szerint az érdemrendet azok kaphatják meg, akik rendkívüli bátorságot tanúsítottak a harci cselekményekben, az Oroszországi Föderáció védelmét, vagy állami érdekeit szolgáló egyéb műveletek-, illetve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, helyreállítása során. Orosz állampolgárok mellett külföldiek és hontalanok is megkaphatják a kitüntetést. Az érdemrend posztumusz is odaítélhető.

Finn védelmi miniszter: Finnországnak nem kellene vadászgépeket adnia Ukrajnának

Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter szerint országának az ukránok kérése ellenére sem kellene Hornet típusú vadászgépeket adományoznia.

A finn védelmi tárca vezetője egy Helsinkiben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy véleménye szerint 

 

Finnországnak saját biztonsága érdekében szüksége van a Hornet vadászgépekre. A miniszter beszámolója szerint Ukrajna megkereste Finnországot, hogy adjon át Hornet vadászgépeket.

 

"Ellenzem azt az elképzelést, hogy ezeket a vadászgépeket a következő években Ukrajnának adományozzuk. Véleményem szerint ezek a repülőgépek már kezdenek elhasználódni, és csekély lesz a használati értékük" - közölte Kaikkonen.

Finnország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, de modernizálja flottáját és 2021 decemberében bejelentette, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól, ezeket azonban csak két-három éven belül vehetik majd át.

A Hornet vadászgépek felajánlásáról Sanna Marin finn miniszterelnök beszélt nemrég, és március elején már Kijevben is felvetette annak lehetőségét, hogy Helsinki leselejtezett vadászgépekkel támogathatná a jövőben Ukrajnát, de konkrét ígéretet nem tett erre vonatkozóan.

ZELENSZKIJ, Volodimir; MARIN, Sanna
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) és Sanna Marin finn kormányfő (k) részt vesz a bahmuti harcokban elesett ukrán katona, Dmitro Kocjubajlo temetésén a kijevi Szent Mihály-székesegyházban 2023. március 10-én
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

 

Finnországban a miniszterelnök kijelentése bírálatokat váltott ki amiatt, hogy erről az ajánlatról a kormányfő - sajtójelentések szerint - előzetesen nem egyeztetett az államfővel és a védelmi miniszterrel. Petteri Orpo finn ellenzéki vezető szerint a Sanna Marin olyan "óvatlan" ígéretet tett, amelyet nem lehet majd betartani.

 

Finnország februárban bejelentette, hogy Helsinki is csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek Leopard 2 típusú harckocsikat küldenek Ukrajnának. Az északi ország a katonai segélycsomag részeként így három darab Leopard 2-essel járul hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelyet a harcjárműveket gyártó Németország koordinál.

Herszon megyébe látogatott Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon megyébe látogatott, ahol beszélgetett a helyi lakosokkal, és megígérte, hogy fokozatosan újjáépítenek mindent, amit az orosz hadsereg lerombolt a régióban - közölte az ukrán elnöki iroda.

 

Zelenszkij a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy Poszad Pokrovszke faluban járt, ahol szavai szerint sok lakóház és szociális infrastrukturális létesítmény rongálódott meg az orosz támadások következtében. A településen jelenleg zajlik az áram- és vízellátás helyreállítása, és egy orvosi rendelő újjáépítése. Az emberek már elkezdtek visszatérni a faluba - derült ki az elnöki iroda közleményéből. Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a helyreállítási munkálatok java részét a következő télig befejezik. Az elnök koordinációs értekezletet is tartott a biztonsági kérdésekről, az orosz csapások következményeinek felszámolásáról, és meghallgatta a helyi katonai parancsnokság jelentését a térségbeli hadműveletek helyzetéről. Emellett állami kitüntetéseket adott át a herszoni régió védelmében részt vevő ukrán katonáknak.

 

Zelenszkij szerdán a Donyeck megyei Bahmut közelében járt, ahol úgyszintén katonákat tüntetett ki szolgálatukért, majd munkalátogatást tett a szomszédos Harkiv megyében is.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban kijelentette, hogy az ellentámadás részeként az ukrán hadsereg a herszoni régióban mintegy 20-30 kilométeres övezetet igyekszik megtisztítani az orosz erőktől a Dnyeper (Dnyipro) folyó balpartján. "Azon dolgozunk, hogy az ellenség érezze jelenlétünket, nyomásunkat. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, és bonyolítja, hogy az orosz megszállók civilek között rejtőzködnek, igyekeznek egységeiket és felszerelési bázisukat a helyi lakosok udvaraiban, lakóépületek mögött elrejteni - fejtette ki, hozzátéve, hogy mindennek ellenére az ukrán ellentámadás kellően hatékony. Rámutatott: az ellentámadás elsődleges célja megakadályozni az orosz erőket abban, hogy a bal parti állásaikból lőjék Herszon és Mikolajiv megye lakott területeit.

Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy Bahmutban folytatódnak az utcai harcok, az ukrán határőrök visszaverték a Wagner orosz zsoldoscsoport rohamát. Az orosz támadók veszteségekkel kényszerültek visszavonulni - írták közleményükben. A műveletről a határőrség videofelvételt is közzétett Youtube-csatornáján.

Mentőalakulat tagjai az egyik áldozat holttestét szállítják el az éjszakai dróntámadásban megrongálódott lakóházak egyikéből a Kijev közelében fekvő Rzsiscsiv településen 2023. március 22-én 
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közölte, hogy befejeződtek a mentési munkálatok a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv településen, amelyet szerdára virradó éjjel ért orosz dróntámadás. Tájékoztatása szerint megtalálták a kilencedik helyi lakos holtestét a szétlőtt kollégiumi épület romjai alatt. A halálos áldozatokon felül kilencen sérültek meg a támadás következtében.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap folyamán mintegy 660-nal 168 150-re nőtt az Ukrajnában elesett orosz katonák száma. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit és húsz drónt.

Több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak európai kórházakba a háború kezdete óta

Az ukrajnai háború kezdete óta több mint kétezer ukrajnai beteget szállítottak át gyógykezelésre a tagállamok kórházaiba az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

A brüsszeli testület közleménye kiemelte: az ukrán kórházakra és az ország egészségügyi rendszerére nehezedő terhek enyhítésére az Európai Unió több mint egy éve hangolja össze az ukrajnai betegek rendszeres orvosi evakuálását valamely tagországba.

 

A betegeket húsz európai ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia - kórházaiba szállították. Az evakuálásokat Lengyelországban, az ukrán határ közelében fekvő Rzeszów városában létesített központon keresztül irányítják. Az Ukrajnából szárazföldön szállított betegeket légi úton viszik az európai kórházakba - írták.

 

Az uniós bizottság közleménye Sztella Kiriakídiszt, az egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a brutális orosz invázió hatalmas károkat okozott az ukrán egészségügyi rendszerben, veszélybe sodorva az ukrán állampolgárok egészségét és életét. A kezelésre szoruló, és az uniós tagországokba szállított ukrajnaiak a szakellátás mellett mentális egészségügyi és traumatológiai támogatást is kapnak. A közös munka folytatódni fog, csakúgy, mint az Ukrajnának nyújtott különböző természetű uniós támogatás - tette hozzá az uniós biztos.

Oroszország 1500 páncélost akar gyártani idén

Oroszország 1500 páncélost akar gyártani idén, hogy az ukrajnai harctérre küldhesse őket - mondta Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, volt államfő és miniszterelnök egy csütörtökön közzétett interjúban.

Medvegyev hozzátette: a hadiipari komplexum teljes fordulatszámon dolgozik, és a fegyvergyárak többségében három műszakban termelnek.

Megjegyezte: 

 

habár a Nyugat igyekszik elvágni Oroszországot a fontos alkatrészektől, és azt állítja, hogy az ország kifogy a tüzérségi lövedékekből, harckocsikból és rakétákból, a valóság ezzel szemben az, hogy csak idén 1500 páncélos gördül le a gyártósorról.

 

Medvegyev, aki a biztonsági tanácsban a hadiiparért is felel, már februárban is több ezer harckocsi építéséről és korszerűsítéséről beszélt egy gyárlátogatáson. Szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy Oroszország képes lenne ekkora mennyiséget előállítani.

Az orosz védelmi minisztérium által videófelvételről készített és 2023. január 13-án közreadott képen orosz tüzérek 152,4 mm-es Mszta-B önjáró lövegekkel tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen 
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Medvegyev azt is bejelentette, hogy Moszkva saját drónok gyártásába kezd, mert hiány mutatkozik nagyméretű harci drónokból.

A tisztségviselő maga tette közzé az interjút Telegram-csatornáján.

Arról is beszélt, hogy hadüzenettel érne fel, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa alapján letartóztatnák Vlagyimir Putyin orosz elnököt Németországban. Ebben az esetben Moszkva rakétákkal támadná a német parlament és a kancellári hivatal épületét - fenyegetőzött.

Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát.

Medvegyev azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország hasonló vagy jobb fegyverekkel rendelkezik, mint a Nyugat, a fő feladat inkább a szükséges mennyiség előállítása.

A volt elnök úgy véli: elsősorban a stratégiai atomfegyverek biztosítják Oroszország védelmét.

"Ha ez nem lenne, már rég darabokra téptek volna minket" - fűzte hozzá.

NATO-főtitkár: a Nyugatnak Ukrajna hosszú távú támogatására kell felkészülnie

A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.

Jens Stoltenberg a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette: Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik, és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására.

Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.

Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Hozzátette: 

 

Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására.

 

Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.

Jens Stoltenberg kijelentette: várakozása szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezleten a szövetségesek kötelezettséget vállalnak arra, hogy hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják.

A The Guardian felidézi, hogy a NATO minap közzétett éves jelentése szerint a szövetség 30 tagországa közül jelenleg csak hét - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti köztársaság - teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt.

Stoltenberg az interjúban a védelmi kiadási célkitűzés teljesítésével azonos fontosságúnak nevezte Kína meggyőzését arról, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak.

Ha Kína komoly közvetítői tevékenységet kíván kifejteni az ukrajnai konfliktusban, akkor kísérletet kell tennie "az ukrajnai nézőpont megértésére" is, és közvetlen kapcsolatba kell lépnie Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

 - mondta a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy üdvözöl bármilyen békekezdeményezést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking még nem ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Medvegyev: hadüzetnek tekintjük a Putyin letartóztatására irányuló lépéseket

„Ha bármely ország lépéseket tenne Vlagyimir Putyin letartóztatására, azt Oroszország hadüzenetnek tekintené” – jelentette ki az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, írja a Magyar Nemzet. Dimitrij Medvegyev elmondta azt is: országa nevetségesnek tekinti a Putyin ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróságot, ami szerintük egy inkompetens szervezet, amiben idióták ülnek.  A TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva egyebek mellett arról is beszélt, hogy

 

a Nyugat kisebb és gyengébb államokra akarja feldarabolni Oroszországot.

 

A volt orosz elnök szerint a Nyugat nem szereti Oroszország és Kína függetlenségét – és nem fogja békén hagyni a két nagyhatalmat. Mint fogalmazott, nem lát kilátást Oroszország és a Nyugat kapcsolatainak felújítására a közeljövőben.

 

Hiszem, hogy előbb-utóbb stabilizálódik a helyzet, és újraindul a kommunikáció, de őszintén remélem, hogy addigra ezeknek az embereknek [a nyugati vezetőknek] a jelentős része nyugdíjba vonul, néhányan pedig már halottak lesznek

 

– mondta Medvegyev. Hangsúlyozta azt is, hogy Ukrajna a „Nagy-Oroszország” része. Egy a RIA Novosztyinak adott hosszú interjúban pedig arról beszélt: geopolitikai és történelmi okokból Moszkva már régóta beletörődött a nemzetállamok szétszakítottságába, de ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, Oroszország kap egy szomszédot, amely egy barátságtalan blokk tagja, és atomfegyvereket fog gyártani. Hangsúlyozta, Oroszország nem tud ebbe beletörődni, különösen annak fényében, hogy Kijev nem ismerte el a Krímet Oroszország részeként.

MEDVEGYEV, Dmitrij
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője 
Fotós: Alekszej Majsev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool

„Kénytelenek vagyunk számolni ezzel, ezekkel a fiktív határokkal, olyan területekkel, amelyek az egész Orosz Birodalomhoz tartoztak, ez érthető, kivéve bizonyos területeket, amelyek ennek következtében kerültek hozzánk. Tehát ezeket a területeket is eredetileg orosz lakosság lakta, és mindig is Oroszország részét képezték a szó szűk értelmében – a nagy Oroszország, nem a kis Oroszország” – mondta Medvegyev. Beszélt arról is: egyes országokkal vagy országközösségekkel nincs értelme tárgyalni. „Vannak, akik csak az erőből értenek” – fogalmazott, majd hozzátette:

 

Oroszországnak még soha nem volt olyan rossz a viszonya a Nyugattal, mint most, és úgy látja, hogy esélytelen bármiféle kommunikációban bízni. Azt is kifejtette, hogy személyesen nem kedveli az Európai Unió vezetőit, akiket alapvetően műveletlennek tart, illetve a kompetencia hiányát véli felfedezni náluk.

 

Ukrán parancsnok: hamarosan ellentámadás indul az oroszok ellen

A már négy hónapja védekezésre kényszerülő ukrán erők a "nagyon közeli jövőben" ellentámadást fognak indítani az orosz csapatok ellen - mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka csütörtökön.

A kelet-ukrajnai Bahmut elfoglalására törekvő Wagner csoport jelentősen meggyengült, és fogy az ereje. Hamarosan ki is használjuk ezt a lehetőséget, ahogy tettük azt korábban is Kijev mellett, Harkivban, Balaklijánál és Kupjanszknál 

- közölte Szirszkij a Telegramon, felidézve a tavalyi év ukrán ellentámadásait, amelyek jelentős területek visszafoglalása révén fordulópontokat hoztak a háború menetében.

 

Szirszkij egyike volt azoknak a legmagasabb rangú parancsnokoknak, akik a tavalyi ukrán ellentámadás stratégiáját kidolgozták. Az offenzíva során az ukrán hadsereg visszaverte a Kijev elleni orosz támadást, és visszavetette az orosz erőket Kelet-Ukrajnában 2022 második felében.

 

Az ukrajnai frontvonalak nagyrészt megmerevedtek tavaly november óta, amikor az ukrán erők végrehajtották utolsó nagyobb offenzívájukat. Azóta az orosz hadsereg több százezer frissen besorozott tartalékost küldött a frontra, de jelentősebb sikereket nem tudott elérni. Az utóbbi időben a Donyeck megyei Bahmutért folynak a legádázabb harcok. Egy ideig úgy tűnt, az ukrán erők kénytelenek lesznek feladni a várost, de végül mégsem vonultak ki.

A tájékoztatás szerint Kijev azt tervezi, hogy az új nyugati fegyverszállítmányok bevetésével, erőteljes ellentámadásba lendül. A tavalyi sikeres offenzívákat azt követően tudták megindítani, hogy az orosz hadsereg kimerítette erőit egy-egy nagyobb csata után Kelet-Ukrajnában.

Katonai műholdat helyezett Föld körüli pályára egy Szojuz-2.1a rakéta

Föld körüli pályára helyezte a Koszmosz-2567 nevű orosz katonai űreszközt egy Szojuz-2.1a hordozórakéta, amelyet csütörtök reggel a pleszecki űrrepülőtérről bocsátottak fel  - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Az űreszközt a tervezett időben a meghatározott pályára helyezték, és az irányítását átvették az űrerők földi eszközei 

- áll a tárca közleményében.

A műholddal telemetrikus kapcsolatot létesítettek és tartanak fenn, a fedélzeti rendszerei hibátlanul működnek. A műholddal kapcsolatos információkat bevezették a kozmikus teret ellenőrző rendszer katalógusába.

A rakéta közép-európai idő szerint 7 óra 40 perckor indult az űrrepülőtérről. Az indítás és a Föld körüli pályára helyezés rendben történt - tudatta a tárca.

Lassul az offenzíva Bahmutnál

A keleti Bahmut város elleni hónapok óta tartó szárazföldi támadás amerikai, ukrán és brit katonai szakértők szerint heves ellenállásba ütközhet. Az orosz erők légicsapások hullámát indították el Ukrajna északi és déli részén, miután Vlagyimir Putyin elnök szerdán elbúcsúzott Hszi Csin-ping kínai vezetőtől – számolt be a The Guardian.

Bahmut a második világháború óta Európa leghalálosabb gyalogsági csatájának helyszíne.

Az Institute for the Study of War, egy amerikai agytröszt legutóbbi frissítésében azt jelezte, hogy a Bahmut körüli orosz műveletek üteme lassulni látszik. A jelentések szerint az orosz erők más irányokba próbálhatnak offenzívákat indítani.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b8) katonákkal találkozik az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut térségében, Donyeck megyében 2023. március 22-én
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Több ezer harcost veszíthet a Wagner-csoport

Az elkövetkező hetekben több ezer zsoldost veszíthet az orosz sikerekben nélkülözhetetlennek bizonyuló Wagner-csoport − írja az Institute for the Study of War amerikai kutatóintézet brit hírszerzési információkra hivatkozva.

Ennek oka, hogy a 2022 őszén toborzott fegyenceknek most jár le a szerződésük, amelynek végén ukrajnai szolgálataikért amnesztiát és szabadságot kaphatnak. Az korántsem biztos ugyanakkor, hogy mindnyájuk élni fog ezzel, hiszen lehetőségük van tovább harcolni, ebben az esetben már rendes szerződéssel és nem is kevés pénzért:

az ukrajnai fronton harcoló Wagner-zsoldosok mintegy ötezer dollárt (közel kétmillió forintot) kapnak szolgálataikért havonta.

Az elítélteknek egyébként eddig nem volt könnyű dolga, a legkegyetlenebb feladatot kapták többek közt például Bahmut ostrománál. A beszámolók szerint egyetlen dolguk van: a legelső sorban előrenyomulva felfedni az ukrán védők állásait. Más szóval 

golyófogóként üzemeltek a harcok eddigi részében, 

rengetegen vesztették életüket tavaly őszi besorozásuk óta. 

Január elején már bocsátottak szabadon Ukrajnában szolgáló fegyenceket, akkor Jevgenyij Prigozsin, a zsoldoshadsereg tulajdonosa úgy fogalmazott: „az orosz társadalomnak a legmélyebb tisztelettel” kell bánnia velük.

Egy, a múlt héten kiszivárgott hangüzenetben Prigozsin arról beszélt, hogy május közepéig harmincezerrel szeretné növelni zsoldosainak számát. A felvételből az is kiderül, hogy jelenleg naponta körülbelül 500-800 harcost sikerül toborozni, de akad olyan is, hogy ezernél is többet.

A Wagner-csoport januárban felhagyott a börtönökben való toborzással, ehelyett edzőtermekben, bokszklubbokban keresnek új zsoldosokat, valamint azokat is felkeresik, akiknek korábban lejárt a hat hónapos szerződésük.

Prigozsin elmondása szerint már 42 orosz városban működik toborzóirodája a katonai magánvállalatnak. 

A zaporizzsjai atomerőmű biztonságának garantálására szólított fel a NAÜ főigazgatója

Aggodalmát fejezte ki az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonsága miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és biztonságának garantálását követelte.

"Ismét felszólítom a feleket, tegyenek meg mindent a nukleáris biztonság védelméért az erőműben" - sürgetett Rafael Grossi szerdai közleményben, kiemelve, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is kétséges.

A tájékoztatás szerint az Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény három hete egy telephelyen kívüli, 750 kV-os külső tápvezetékről jut elektromos áramhoz, miután az utolsó, 330 kV-os villamosenergia-átviteli vezeték március elején megsérült, és azóta javítják.

Grossi figyelmeztetett arra, ha ez is megszűnik, az erőmű az "utolsó védelmi vonalnak" számító vészhelyzeti dízelgenerátorok segítségével tudja csak biztosítani a reaktormag és a nukleáris hulladéktározó hűtését és más, a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen dolgokat.

A főigazgató emellett felhívta a figyelmet az erőmű dolgozóinak helyzetére is, akik a létesítmény körül zajló harcok miatt súlyos pszichológiai nyomásnak vannak kitéve.

Az orosz erők tavaly márciusban foglalták el a zaporizzsjai atomerőművet. A környéken dúló harcok miatt az atomerőművet az elmúlt évben többször érte támadás.

Több mint kilencezren érkeztek szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2023. március 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. március 22-én 35 ember, közülük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Moszkva: az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjén van a nukleáris konfliktus valószínűsége

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozott legutóbb a nukleáris eszkaláció kilátásairól, miután a hírek szerint az Egyesült Királyság szegényített uránt tartalmazó lőszereket szállítana Ukrajnának.

Miután Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov bírálta a lépést, Rjabkov kijelentette, hogy a nukleáris konfliktus valószínűsége jelenleg "az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjén van". Az orosz hírügynökségek által közölt kommentekben azt is elmondta, hogy nem lehet beszélni titkos vagy nyílt tárgyalásokról az Egyesült Államokkal az Új START nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló szerződés visszaállításáról, amiből Oroszország februárban kilépett.

A szegényített uránt fegyverekben használják, mert sűrűsége és egyéb fizikai tulajdonságai miatt kiváló páncéltörő képességű. Az ENSZ Leszerelési Kutatóintézete szerint a szegényített urántartalmú lőszer azonban nem tekinthető nukleáris fegyvernek.

NATO-főtikár: Hosszú lesz a háború

Vlagyimir Putyin nem tervez azonnali békét Ukrajnában, ezért a nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy még hosszú ideig halálos segítséget nyújtson Kijevnek – figyelmeztetett a NATO főtitkára a Guardiannak adott interjújában. A jelenleg a kelet-ukrajnai Bahmut körül zajló heves harcok azt bizonyították, hogy Oroszország hajlandó "több és több ezer katonát bevetni, minimális haszon érdekében" – mondta a NATO vezetője.

Nyolc ember halt meg a dróntámadásokban

Nyolcra nőtt a kedd éjszakai dróntámadás halálos áldozatainak száma a kijevi régióban, további hét ember megsebesült. Az ukrán segélyszolgálatok szerint egy középiskola és két kollégium részben megsemmisült a fővárostól mintegy 60 kilométerre délre fekvő Rziscsiv folyóparti város elleni támadásban.

Ukrajna szerint Oroszország iráni gyártmányú drónokat használt a támadásban, és azt állította, hogy 21 drónból 16-ot lelőtt.

Zelenszkij szenvedést és rombolást látott a Donbászban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy miután felkereste a frontvonalakat, elszomorító volt látni azt a szörnyű szenvedést és pusztítást, amelyet Oroszország okozott a Donbász régió városainak.

Nyilvánvaló, hogy a oroszokat semmi más nem tudja megállítani, mint egy dolog – a mi győzelmünk

 – mondta Zelenszkij. Megemlítette a zaporizzsjai lakóépületek elleni csapásokat és a kijevi régió egyik éjszakai dróntámadását, mondván, "minden orosz csapásra katonai, politikai és jogi választ kapnak".

Háborús fáradtságra figyelmeztet a cseh elnök

Petr Pavel cseh köztársasági elnök "háborús fáradtságra" figyelmeztetett, és arra számít, hogy 

az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás idővel csökkenni fog. 

A Sueddeutsche Zeitung német lap idézte az államfőt, aki szerint a jövő évi amerikai elnökválasztás valószínűleg hatással lesz Ukrajna európai támogatására.

Az egykori NATO-tábornok Pavel azt mondta: "Ha az USA támogatása csökken, akkor számos európai ország támogatása is csökkenni fog."

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában