Zelenszkij Bucsába látogatott, ahol sürgette Putyint, hogy találkozzon vele

Rekordokat döntenek az orosz eredetű közösségi oldalak

A Facebookot és az Instagramot is blokkolta Oroszország, miután az anyavállalat Meta példátlan módon bizonyos országokban engedélyezte az oroszok elleni gyűlöletbeszédet. Ennek, és nyugati szankcióknak köszönhetően egyre több felhasználó látogat el az orosz oldalakra, köztük a Vkontakte-ra is, amely az orosz Facebooknak is nevezhető.

A vállalat nemrég jelentette be, hogy története során először haladta meg a 100 millió aktív felhasználót.

Egy másik közösségi oldal, a Telegram is egyre több felhasználót csábít át a Metához tartozó cégektől. A szintén a Vkontakte alapítóihoz (akik már évek óta nem Oroszországban élnek) kötődő közösségi tér áprilisban jelentette be, hogy elérték a 400 millió felhasználót.

Lavrov üzent Bidennek, szerinte rossz az amerikai elnök lelkiismerete

Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfőre vonatkozó kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai politikusoknak rossz a lelkiismeretük – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában az Arab Liga kapcsolattartó csoportjával Ukrajnáról folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón – írja az Origo.

A KMKSZ arra kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is segítse Ukrajnát

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatában arra kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is segítse Ukrajnát, és "lehetőségei szerint mozdítsa elő a fegyveres konfliktus beszüntetését és a béke megteremtését".

A kedden kiadott nyilatkozat rámutat, hogy "a több mint egy hónapja tartó orosz-ukrán háborúnak már eddig is sok ukrán állampolgár, köztük nők és gyerekek estek áldozatul", sokan pedig kénytelenek voltak elhagyni a szülőföldjüket.

Kárpátalja lakosai, köztük a magyarok is a magyar kormányzat támogatásával mindent megtesznek azért, hogy ellássák, befogadják a menekülteket.

Az országgyűlési választás eredménye bizakodásra ad okot abban a tekintetben, hogy "a magyar kormány továbbra is felvállalja majd mind az ukrajnai menekültek gyámolítását, mind az Ukrajnában nehéz körülmények közé került honfitársainknak a megsegítését" - fogalmaznak a nyilatkozatban.

A KMKSZ abban bízik, hogy a kormány "a háború, illetve a védelmi felszerelések szállításának vonatkozásában továbbra is a NATO-döntések, a gazdasági szankciók vonatkozásában pedig az Európai Unió döntéseinek értelmében eljárva továbbra is segíti majd Ukrajnát", valamint örömmel állapítja meg, hogy Magyarország kezdettől fogva támogatta Ukrajnának az Európai Unióba történő gyorsított felvételét.
 

Zelenszkij Bucsába látogatott, ahol sürgette Putyint, hogy találkozzon vele

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy mielőbb üljön vele tárgyalóasztalhoz. Erről az államfő a Kijev megyei Bucsában tett látogatásakor beszélt videofelvételen, amelyet irodája tett közzé hivatalos honlapján.

Minél tovább halogatja az Oroszországi Föderáció a csúcstalálkozót, annál rosszabb lesz az neki– hangoztatta Zelenszkij. Kifejtette, hogy minden nap ugyanis, amikor ukrán csapatok felszabadítanak egy területet, láthatóvá válik, mit tettek ott az orosz katonák. Az elnök szavai szerint nap mint nap találnak megölt vagy megkínzott embereket azokon a településeken, amelyeket visszavesznek az orosz erőktől.

Bucsa település felett a múlt héten vették vissza az ellenőrzést az ukrán erők. A hatóságokra hivatkozó ukrán híradások szerint a településen tömegsírokat találtak mintegy háromszáz halottal, és több tucat agyonlőtt civil holttestét az utcákon heverve, utóbbiak közül többnek össze volt kötözve a keze - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál, hozzáfűzve: Oroszország nem ismeri el, hogy az ő katonái kegyetlenkedtek volna Bucsában. Moszkva azt állítja, hogy egyetlen polgári személy sem vesztette életét a Kijev környéki településen, amíg orosz ellenőrzés alatt volt.

Zelenszkij a hírportál kérdésére elismerte, hogy a Donyeck megyében, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol helyzete most az egyik legsúlyosabb Ukrajnában. Reményét fejezte ki, hogy Törökország kész lesz közvetíteni a kikötőváros helyzetének rendezése érdekében. A török védelmi miniszter múlt szombaton közölte, hogy országa kész hajókat küldeni civilek kimenekítésére Mariupolból.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy még mintegy 130 ezer civil van a körbezárt kikötővárosban. 

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője hétfői tájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz csapatok most alapvetően a keleti országrészben lévő Harkiv város elfoglalására készülnek, és a Donyec-medencében támadják hevesen az ukrán erőket.

Kiutasítanak Németországból 40 orosz diplomatát

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját - közölték hétfőn Berlinben.

   Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított ukrajnai Bucsából érkező képek "az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak". Hozzátette, hogy hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is.
Kifejtette, hogy szembe kell szállni ezzel az embertelenséggel, és világossá kell tenni, hogy "kiállunk a szabadságunkért, és készen állunk megvédésére". A kormány ezért úgy döntött, hogy nemkívánatosnak nyilvánítja az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének jelentős számú tagját, akik "nap mint nap a szabadságunk, a társadalmunk kohéziója ellen dolgoztak itt Németországban".

Német államfő: kudarcos a német Oroszország-politika

Kudarcok sora jellemzi Németország Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak alakítását - mondta Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, korábbi külügyminiszter és kancelláriaminiszter hétfőn Berlinben.

Az államfő egy sajtóbeszélgetésen a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap és az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint első alkalommal ismerte el hibáit és tévedéseit az Oroszországgal szembeni politikában.

Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német Oroszország-politika egyik legfőbb alakítója volt. Az orosz agresszió ellen küzdő ukrán vezetés az utóbbi napokban élesen bírálta.

Az eltúlzott és elvtelen oroszbarátságról szóló kritikák hatására tartott, nem nyilvános sajtóbeszélgetésen a beszámolók szerint kiemelte, hogy a berlini vezetés a partnerek figyelmeztetései ellenére "olyan hidakhoz ragaszkodott, amelyekben Oroszország nem hitt". Aláhúzta, hogy személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.

Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan "közös európai házat" építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy "közös biztonsági architektúrába" sem sikerült bevonni Oroszországot. Az utóbbi időszak Oroszország-politikájának mérlege így "keserű". Azonban az Ukrajna elleni háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. Ezt a felelősséget "nem szabad magunkra vennünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene átgondolnunk néhány dolgot, amelyekben hibáztunk" - mondta.

A német szövetségi elnök kifejtette: az Ukrajna elleni agresszió előtt úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin nem kockáztatja országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretételét csak azért, hogy kiélje "birodalmi mániáját". Ez nem volt helyes helyzetértékelés, „mint mások, én is tévedtem ebben”- mondta Frank-Walter Steinmeier. Hozzátette: a Putyin vezette Oroszországgal lehetetlen a visszatérés a háború előtti állapotokhoz.

Kidobnák az amerikaiak Oroszországot az Emberi Jogi Bizottságból

Felfüggesztenék Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában határozatlan időre az Ukrajnában elkövetett mészárlások miatt. 

A Reuters hírügynökség az amerikai ENSZ nagykövetre, Linda Thomas-Greenfieldre hivatkozva azt írja: az Egyesült Államok azt fogja kérni, hogy szavazzák meg a következő, New York-i ülésen a felfüggesztést az emberi jogok megsértése miatt.

Ehhez a 193 tagország kétharmada kell.

Thomas-Greenfield Romániában tett látogatásakor azt mondta, szeretné, ha már a héten döntenének az ügyben.
Azt üzenem 140 országnak, akik bátran összetartanak, hogy nézzék meg a bucsai képeket és az Ukrajnát érő pusztítást és cselekedjenek

– mondta a nagykövet.

Az orosz ENSZ-küldött, Gyennadij Gyatilov szerint a beadvány nem fogja elérni a szükséges kétharmados többséget.

Washington a saját céljai elérésére használja fel az ukrajnai krízist

– mondta a küldött. 

Ukrajna a világ egyik legjobban elaknásított országa

Közel kétmillió ember él taposóaknákkal és különféle robbanószerkezet-maradványokkal körülvéve, különösen az ország keleti részén.

A világon az ötödik legtöbb civil áldozatot követelik a taposóaknákkal összefüggésbe hozható balesetek.

Így néz ki a harcok után a Kijev és Zsitomir közötti autópálya

Állami felügyelet alá helyezik a Gazprom németországi leányvállalatait

Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait - jelentették be hétfőn Berlinben.

Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter elmondta, hogy a Gazprom Germania vállalatcsoportot a közbiztonság, a közrend és az energiaellátás fenntartása érdekében átmenetileg a hálózatos iparágak működését felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) fennhatósága alá helyezik.

A Gazprom Germania földgázkereskedelmi, földgázszállítási és földgáztározó-üzemeltetési tevékenysége révén a kritikus infrastruktúrával foglalkozó cégek közé tartozik, kiemelt jelentősége van Németország földgázellátásában, állami felügyelet alá helyezése pedig "sürgetően szükséges" - mondta Habeck.

Német sajtóértesülések szerint a kormány azzal vádolja a Gazprom Germaniát, hogy tározóit nem üzleti céllal üzemelteti, hanem azért, hogy minél súlyosabb legyen a földgázellátási helyzet Németországban. A cég egy 226 millió euró értékű tulajdonrészt megpróbált átadni egy szentpétervári székhelyű szervezetnek, hogy megelőzze az állami felügyelet alá vételt.

Ma sem tudta elérni a Vöröskereszt az ostromlott Mariupolt

A Vöröskereszt közölte, nem jutottak el Mariupolba, hogy evakuálják a civileket.

A biztonsági viszonyok miatt csapatunk ma nem tudott eljutni Mariupolba - idézte Jason Straziuso szóvivőt a The Guardian.

Nem ez az első alkalom, hogy meghiúsul az evakuálás a folyamatos ostrom alatt álló városból. 

Stefancsuk: Ukrajnának újabb fegyverekre lenne szüksége

Légvédelmi és rakétaelhárító fegyverekre, valamint tankokra is szüksége lenne Ukrajnának az ország védelmének megerősítéséhez - közölte Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke videóüzenetében, amelyben hétfőn az ukrajnai helyzetről tájékoztatta a cseh, a szlovák és az osztrák parlamenti vezetőket, akik az úgynevezett "slavkovi háromszög" csoport keretében Prágában találkoztak. Markéta Pekarová Adamová, a cseh parlamenti alsóház elnöke, aki Stefancsuk üzenetéről sajtóértekezleten tájékoztatott, elmondta, hogy a hétfői tanácskozás gyakorlatilag egyetlen témája az Ukrajna elleni orosz agresszió volt.

Ukrajna támogatását minden téren folytatni kell - szögezte le a cseh politikus. Markéta Pekarová Adamová elmondta: Csehország eddig több, mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több, mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az Ukrajnának Csehország által eddig szállított hadifelszerelések és fegyverek értéke mintegy 25 millió euró, míg a humanitárius segítségé 12 millió euró. "Mindkét segélynyújtási forma folytatódni fog" - hangsúlyozta a cseh képviselőház elnöke.

Ismét lakott területeket lőttek Harkiv megyében az orosz erők, halottak

Ismét több lakott területet lőttek az éjjel az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivnál, a megyeszékhely határában fekvő Derhacsi településen. Az előzetes adatok szerint három polgári személy vesztette életét és heten sebesültek meg – közölte hétfőn a régió kormányzója.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Oleh Szinyehubov kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon közölte még, hogy a megyében a leghevesebb harcok változatlanul Izjum városánál zajlanak. Egyúttal hozzátette, hogy az orosz csapatok napról napra nagy erőket veszítenek Izjumnál. A Harkivtól délre fekvő Lozova településről az ukrán hatóságok elkezdték az ott lakók kimenekítését – írta a megyei vezető.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt, hogy Rubizsne településen orosz lövedék csapódott be egy templomba, két pap megsérült.

Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója közben arról számolt be, hogy az orosz csapatok már elhagyták Csernyihiv város könyékét, így az ukrán hatóságok viszonylag biztonságos útvonalat tudtak nyitni a megyeszékhelyt elhagyni kívánó lakosok, illetve oda irányuló humanitárius szállítmányok számára. Hozzátette, hogy az orosz erők kezdenek kivonulni a megye egész területéről.

Az ukrán vezérkar hétfő déli helyzetjelentése szerint az orosz csapatok átcsoportosítják erőiket, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti részében – elsősorban Harkiv megyében és a Donyec-medencében –, de erősítéseket hajtanak végre a déli országrészben is. Az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Harkiv városát és tüzérségi támadásokat hajtanak végre a megyeszékhely ellen. Izjumnál kísérleteket tesznek egy híd helyreállítására, hogy tovább folytathassák előrenyomulásukat a város felé. Donyeck megyében a fő erőket Popaszna és Rubezsne településekhez összpontosították, továbbá előkészületeket tesznek Szeverodoneck elleni támadásokra, valamint arra, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kulcsfontosságú kikötővárost. Eközben, az ukrán vezérkar szerint, a déli Herszon megyében az ukrán hadsereg fokozatosan visszaszorítja az orosz csapatokat. A rossz időjárási viszonyok – tengeri viharok – miatt az orosz hadihajóknak csökkent az aktivitásuk a Fekete- és az Azovi-tengeren – jelentette az ukrán vezérkar.

A kijevi vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 147 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 647 harckocsit, 1844 páncélozott harcjárművet, 330 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt.

Közben holtan találták a Kijev megyében, a fővárostól nyugatra fekvő Motizsin falu vezetőjét és férjét, akiket feltételezések szerint orosz katonák raboltak el. Erről egy másik környékbeli település, Makariv elöljárója adott hírt hétfőn a Telegramon.

Borrell: az EU további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben

Az orosz hadsereg által Bucsa városban és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok a megszállásra vonatkozó nemzetközi jog hatálya alá tartoznak, az Európai Unió (EU) ezért is sürgős feladatként további szankciókat készít elő Oroszországgal szemben – jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában aláhúzta: az EU a lehető leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők által a beszámolók szerint több elfoglalt, időközben visszafoglalt  ukrán városban elkövetett atrocitásokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek haladéktalanul és feltétel nélkül véget kell vetnie az Ukrajna ellen indított háborúnak – zárta nyilatkozatát az uniós diplomácia vezetője.

Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

Vizsgálatot indított a bucsai civilek meggyilkolása ügyében az orosz Nyomozó Bizottság

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében, az incidenssel kapcsolatban Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte hétfőre.

Hétfőn kiadott tájékoztatás szerint Alekszandr Basztrikin, a hatóság elnöke utasította az SZK nyomozati főcsoportfőnökségét, hogy elemezze „az ukrán védelmi minisztérium által terjesztett, civileknek a Kijev megyében lévő Bucsa városban történt megöléséről szóló információkat”. A vizsgálat az orosz büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján indult, az orosz fegyveres erők bevetésétre vonatkozó, „szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése tényállása alapján”.

Az SZK szerint az ukrán védelmi minisztérium „az orosz hadsereg lejáratásának szándékával” Bucsában készített videofelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium ezek anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek.

Dmitrij Poljanszkij az orosz ENSZ-képviselet helyettes vezetője közölte, hogy Moszkva április 4-re kérte a Biztonsági Tanács összehívását a bucsai incidens ügyében , amelyet „ukrán radikálisok kirívó provokációjának” minősített.

Moszkva korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Anatolij Fedoruk bucsai polgármester március 31-én videóüzenetben megerősítette, hogy a városban nem tartózkodik orosz katonaság, és nem tett említést „az utcán összekötött kézzel lelőtt helyiekről”. Az orosz védelmi tárca szerint az orosz fegyveres erők március 30-án vonultak ki a településről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter "megrendezett támadásnak" minősítette a Bucsában történteket, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Martin Griffithset, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettesét. Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van.

Rámutatott, hogy az orosz hadsereget néhány hete egy mariupoli szülőotthon elleni támadással gyanúsították meg, később beállítottnak bizonyult felvételek alapján. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a nyugati országokat, hogy megpróbálják átpolitizálni az ukrajnai humanitárius kérdéseket, sőt spekulálnak velük.

Borítókép: egy család gyászolja eltűnt hozzátartozóját egy tömegsír mellett Bucsában 2022. április 3-án (Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)