Koncepciós eljárás

2022.04.06. 21:26

Májusban lesz Magyarország következő jogállamisági meghallgatása

Május végén tartják a Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás következő meghallgatását a francia EU-elnökség égisze alatt. Az eljárásról szerda délután vitázott az uniós parlament, ahol Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője jelezte: a választási eredmény világosan megmutatta, hogy a magyarok elutasítják a brüsszeli elit beavatkozási kísérleteit. Emlékezetes, egy nappal korábban Ursula von der Leyen bejelentette, hogy egy másik jogállamisági eszközt, az uniós források befagyasztásával fenyegető jogállamisági rendeletet is élesítik hazánkkal szemben.

Egy nappal azután, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megindul Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmus, az Európai Parlament (EP) szerda délután a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás állását vitatta meg – írja a Magyar Nemzet

Két, egymástól különböző jogállamisági eszközről van szó: a kondicionalitás-rendelet értelmében kifejezetten az unió pénzügyi érdekeinek a védelmére nyílik lehetőség a jogállamisági normák alapján, míg a hetes cikkely szerinti, tágabb hatályú és hosszas eljárás vége adott tagállam szavazati jogának a felfüggesztése lehet. 

Utóbbira nem volt még példa, s maguk az uniós diplomaták is rendre kétségbe vonják, hogy elvezethet-e idáig a folyamat. Ismert, a hetes cikkelyes eljárás elindításáráról hazánk esetében az uniós parlament (EP) 2018-ban, a Sargentini-jelentés alapján döntött.

A mai EP-vitán a lengyel eljárást is górcső alá vették: Varsóval szemben az Európai Bizottság 2017 végén élesítette a hetes cikkelyt.

Clément Beaune, a francia külügyminisztérium európai ügyekben illetékes államtitkára a francia EU-elnökség nevében ismertette Strasbourgban, hogy mind Lengyelország, mind pedig Magyarország esetében eltökéltek az eljárások folytatása iránt. 

Bejelentette, hogy a magyar kormány következő meghallgatása az eljárás égisze alatt május 30-án lesz. 

Korábban írtunk róla, hogy a magyarországi választások közelsége miatt az EU-elnökség márciusban nem tűzte napirendre a magyar fájlt, az nehogy a választási folyamatba való beavatkozásnak minősüljön. Beaune az ukrán háború szörnyűségeivel szemléltette, hogy mennyire fontos, hogy az országok ragaszkodjanak a jogállamisághoz, így azokhoz a normákhoz és szabályokhoz, amelyek betartására kötelezettséget vállaltak.

Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kifejezetten Magyarországról szólva elismételte, hogy a bizottságnak több területen is problémája akad a jogállamiság helyzetével. Beszélt arról is, hogy júliusban jön a jogállamisági jelentések harmadik fordulója, amely újítást is tartalmaz majd, a tagállamok ugyanis immár ajánlásokat is kapnak az Európai Bizottságtól. Elmondása szerint ezek az igazságszolgáltatás, a médiaszabadság, a fékek és egyensúlyok, s a korrupció elleni küzdelem területén segítik majd teljesíteni a tagállamokat. Mindkét politikus üdvözölte, hogy Ursula von der Leyen kedden bejelentette a kondicionalitási mechanizmus élesítését, s döntött a Magyarországgal szembeni, újabb eljárás megindításáról. 

A kormánypártok részéről Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője szólalt fel a strasbourgi vitán. Mint arra emlékeztetett, múlt vasárnap a magyar választópolgárok akaratából Orbán Viktor és a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmet arattak. 

Az elmúlt harminc évben ekkora mértékű győzelemre egyetlen párt sem volt képes Közép-Európában. A választási eredmény nemcsak a magyarországi ellenzék látványos kudarcát jelenti, hanem azt is, hogy a magyarok világosan elutasítják a brüsszeli elit beavatkozási kísérleteit – mondta Hidvéghi Balázs, hozzátéve: a brüsszeli elit most világos választás előtt áll: 

vagy tiszteletben tartja a magyar választók akaratát, megújult együttműködésre törekedve Magyarországgal, vagy folytatja az ideológiai dzsihádot. 

– Sajnos úgy tűnik, önök az utóbbit választják – mondta a politikus, aki szerint mindez a demokrácia egyik sarokkövének, a vox populi (a nép hangja) elv semmibevételét jelenti. 

– Értsék meg, a magyarok nem kérnek az arrogáns, ideológiailag befolyásolt leckékből! 

Európa egy szörnyű háborúval áll szemben. Menekültek milliói érkeznek, gazdasági válság fenyeget. Józanságra és egységre van szükségünk. Kérem, ennek érdekében dolgozzanak! 

Itt az ideje, hogy békén hagyják Magyarországot és Lengyelországot! 

– szögezte le. 

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) részéről Patryk Jaki képviselő is az ukrán háborúval érvelt, s Lengyelország hozzáállását méltatta.  

– Mégis mit kellene tennünk? Úgy kellene viselkednünk, ahogy Önöknek? 

– tette fel a kérdést a bizottság és a tanács jelenlévő képviselőinek. 

Borítókép: Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. április 6-án / MTI / EPA / Ronald Wittek

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában