Balog Zoltán: a család Isten ajándéka

A református püspök előadásában arról beszélt: nem elég racionálisan belátni, hogy az emberiség és a nemzet jövője a család és politikai stratégiát, gazdasági programot építeni erre a belátásra.

Fotós: Koszticsák Szilárd

A család Isten ajándéka, része a teremtés rendjének – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.

A református püspök előadásában arról beszélt: nem elég racionálisan belátni, hogy az emberiség és a nemzet jövője a család és politikai stratégiát, gazdasági programot építeni erre a belátásra.

Úgy fogalmazott: „mi – keresztyének – a családot teremtési rendnek tekintjük, ami azt jelenti, hogy az életünknek nem valamilyen szabadon választott, elképzelt, kitalált, hol népszerű, hol kevésbé népszerű formája, hanem Isten teremtő szándékában gyökerezik, ő akarta, hogy családban éljünk”.

A racionális érv a családok megerősítése mellett a jövőért érzett felelősségből fakad, de ami „belülről mozgat”, az a meggyőződés, hogy a család Isten ajándéka.

Balog Zoltán szerint a „teremtés rendje változhatatlanságot sugall”, miközben az élet és a párkapcsolati kultúra folyamatosan változik. „A mi dolgunk”, hogy fölfedezzük a változó világban azt, ami változhatatlan. A nagy kérdés, hogy hogyan lehet azt, ami örök, megvalósítani abban, ami változó, ideiglenes – vélekedett.

A válasz:

a hűség. A tanításhoz, a kinyilatkoztatáshoz „vagyunk hűségesek, és úgy gondoljuk – még ha ez provokatívan hangzik is -, hogy akkor lesz jó az életünk, a házasságunk, a családunk”, ha az Isten igéjéhez való hűségből következik

- mondta Balog Zoltán.

Marion Maréchal, a francia Szociológiai, Gazdaság- és Politikatudományi Intézet (ISSEP) főigazgatója előadásában arról beszélt, hogy megtérülő befektetés a családok támogatása.

Az ember ugyanis sok, a társadalom számára hasznos képességet a családban sajátít el.

Példaként említette, hogy a gyermekek körülbelül 20 éves korukig tanulnak, mielőtt „termelő” tagjai lennének a társadalomnak, és ezt az oktatást egyedül az állam nem képes biztosítani. Továbbá az emberek a családban tanulják meg az együttélést, a szolidaritást, itt kapnak és adnak érzelmi támaszt, amit az állam szintén nem képes nyújtani polgárainak.

Arról is beszélt, hogy Franciaország demográfiai mutatói jobbak a többi európai ország adatainál. Megemlítette ugyanakkor, hogy a 2018-ban Franciaországban született gyermekek egyharmadának legalább az egyik szülője bevándorló hátterű, úgy hogy a harmadik, negyedik generációs bevándorlók már nem számítanak bevándorló hátterűnek.

A bevándorló hátterű nők szülési rátája 2,73 százalék, míg a francia nőké 1,9 százalékos. Az illegális bevándorlók gyermekeivel is számolva 2060-ra a francia származású franciák kisebbségben lesznek Franciaországban. A francia családok támogatása nélkül nem kizárt, hogy 50-60 éven belül Franciaország muszlim köztársaság lesz – tette hozzá Marion Maréchal.

Christiaan Alting von Geusau, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN), elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy

az élethez szükséges stabilitást egyedül a család képes megadni.

Mint mondta, az általa alapított iskolában megfigyelhette, hogy azok a korábban jó tanuló gyerekek, akiknek a szülei elváltak, kivétel nélkül szinte „megsemmisültek”, szüleik válásakor.

Beszélt arról is, hogy a klímaváltozás és a természetvédelem fontos téma, de ugyanennyit kellene beszélni az ember védelméről is.

Ferenc pápára hivatkozva bűnnek nevezte az abortuszt, amelyért felelősség terheli a terhes nőket elhagyó férfiakat, és azokat a társadalmakat is, amelyek egyetlen megoldásként a terhességmegszakítást tudják felkínálni a reménytelen helyzetben lévő nőknek ahelyett, hogy gyermekük felnevelésében segítenék őket.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az „Egy Közülünk” (One of Us) szövetség elnöke a családot az igazság intézményének nevezte előadásában.

A család az egyetlen hely, ahol mindenki igazán önmaga lehet, ahol nincs rejtőzködés, képmutatás, és ahol mindenki egyszerre tanuló és tanító

- hangoztatta.

Azt is mondta: a család válsága az igazság válságának következménye. „Nemcsak nem tiszteljük az igazságot, hanem dühösek is vagyunk rá” – fogalmazott. Az igazság, az alapvető értékek relativizálásának folyamatában a család állandó támadásnak van kitéve. E támadások egyik legrafináltabb módja a család „megsokszorozása”, annak állítása, hogy sokféle család létezik.

A politikusok megpróbálják újra feltalálni a családot, ahogy megtették az emberi természettel, a tudománnyal vagy a nemzettel. Ezért fontos a családról folytatott vita, az igazság kimondása akkor is, ha ezért fundamentalistáknak bélyegeznek – tette hozzá Jaime Mayor Oreja.

Borítókép: Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án.

Demográfiai csúcs Budapesten

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában