Nem érheti kritika a genderőrületet a közösségi platformokon

A globális techcégek azonban saját szabályrendszerük alapján bárkit letilthatnak vagy elhallgattathatnak, így számos jobboldali véleményformáló, médium és politikus is megtapasztalhatta, hogy milyen a techóriások által felügyelt igazi online „szólásszabadság” – írja a Magyar Nemzet.

„Ismét letiltott és cenzúrázott a Facebook, immár másodszorra. Ezúttal a gendersemleges sárkánnyá műtött emberről írt véleményem verte ki a biztosítékot a hálózat rajongóinál” – írta Rákay Philip Facebook-bejegyzésében.

A médiaszakember rámutatott, hogy a két nap alatt 150 ezres megtekintést és több ezer lájkot elérő véleménycikkét a Facebook törölte, majd egy napra elnémították az oldalát gyűlöletbeszéd miatt.

„Aki merészel eltérni Karácsony, Gyurcsány és a többi haladó ideológiájától és bírálni merészeli a Soros-féle NGO-k szélsőliberális világképét, azt a hazai balos trollok addig jelentgetik, amíg a Facebook „független tényellenőrei” le nem tiltják valami bornírt, általuk rittyentett szabályra hivatkozva” – fejtette ki Rákay Philip, aki szerint a Facebook működése George Orwell fantáziáján is túltesz.

A médiaszakember arra is rámutatott, hogy miközben őt a gendersemleges sárkányról írt véleménye miatt szankcionálta a közösségi média, addig a magyar baloldal oltásellenes kampánya gond nélkül mehetett. „Az már nem fér bele, ha valaki karcos mondatokat ír a gender-idiotizmus képtelenségeiről” – fogalmazott.

A lap februárban számolt be arról, hogy a Facebook törölte Rákay Philipnek a genderlobbiról szóló videóját, amelyet gyűlöletbeszéd miatt cenzúráztak. A médiaszakember a Facebook szerint azzal vétett a platform szabályai ellen, hogy rámutatott: a genderlobbi célpontjai egyértelműen a gyerekek.

Mint elmondta, Nagy-Britanniában ma már naponta egy nemváltoztató műtétet hajtanak végre gyermeken, a beavatkozáson átesettek átlagéletkora pedig fokozatosan csökken. „A legtöbben tizennégy-tizenöt évesek, de egyre több a tíz év körüli gyerek”

– hangzik el a videóban, amelyet később Rákay feltöltött egy másik videómegosztó oldalra.

Hasonlóan járt Szentesi Zöldi László újságíró, publicista is, akinek a fiókját tavaly harminc napra letiltotta a Facebook, amiért szolidaritást vállalt Novák Előddel, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével, aki a Pride Fesztivál idején Budapest Városházáról és Újbuda önkormányzatának épületéről is eltávolította a szivárványos zászlót.

A lap egyik januári cikke részletesen foglalkozott azzal, hogy a Facebook mellett a Twitter is elhallgattatja a jobboldali, konzervatív véleményformálókat. Utóbbi szolgáltató például megbüntette a Vasárnap.hu-t, amiért a konzervatív hírportál az USA-ban zajló legújabb genderőrületről tájékoztatta az olvasóit. A portál bűne az volt, hogy beszámolt róla: Nancy Pelosi demokrata házelnök a gendersemleges beszéd bevezetését javasolta az amerikai képviselőházban.

Azonban nem csak az LMBTQ-lobbit védelmezik a globális techóriások, és nem csak véleményvezérek vagy médiumok eshetnek áldozatul a saját szabályrendszerük alapján működő cégek cenzúrájának. Tavaly szeptemberben Magyarország kormányának hivatalos fiókját, az About Hungaryt tiltotta le a Twitter abban az időpontban, amikor Soros György szövetségese, az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová az uniós tagállamokról készült jogállamisági jelentést mutatta be a brüsszeli testület előtt.

Tavaly decemberben pedig Varga Judit igazságügyi minisztert cenzúrázta a Facebook, amikor a 2022-es választások és a közösségi média kiemelt szerepéről írt bejegyzést.

Ez után olyan változások történtek a miniszter közösségi oldalán, amelyet követően a töredékére, negyedére-ötödére esett vissza a bejegyzéseinek elérése, így a politikai üzenetek jóval kevesebb emberhez jutottak el. Varga Judit az eset után jelentette be, hogy az Igazságügyi Minisztérium létrehozta a Digitális Szabadság Bizottságot, amelynek célja és feladata lesz, hogy a globális nagyvállalatok által irányított globális térben is megvédjük az alapvető jogainkat. „Az online / digitális tér olyan kérdésekkel is szembesít minket, amelyek többek között az adataink biztonságát, a túlfogyasztásra ösztönzés visszaszorítását, valamint egyes piaci szereplők befolyásolási képességét érintik (például a véleménynyilvánítással vagy az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatban).” – olvasható testület feladatát bemutató szövegben.