Ország-világ

2021.03.04. 05:59

Rettegést kelt a KGB utódszervezete

Tavaly év végén kommandósok zaklatták a kárpátaljai magyarság szervezeteit. Ma már többségi vélemény, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat túlterjeszkedik hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik. A régóta halogatott reformja most a gyakorlatban is megvalósulhat, de kérdés: miért jó ez Volodimir Zelenszkij államfőnek?

Brenzovics Lászlóra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökére saját családi otthonában törtek rá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei, és gyanúsították meg szeparatizmussal és államellenes cselekményekkel – idézi fel a Magyar Nemzet. A hatósági zaklatásokból bőven kijutott a magyar kormány által támogatott kárpátaljai gazdaságfejlesztési programokat kezelő Egán Ede Alapítványnak és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Az intézmény elnöke, Orosz Ildikó be is perelte a nemzetbiztonsági szolgálatot, mert egyenesen a szakok akkreditálásába próbáltak beleszólni.

Ukrajnában egyfajta revolverszervezetként működik a titkosszolgálat: politikusokat, vállalkozókat, civil aktivistákat, újságírókat terrorizálnak mondvacsinált indokokkal.

Többségi vélemény, hogy az SZBU túlterjeszkedik hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik, pontosabban megrendeléseket teljesít megfelelő jutalmazásért cserébe. Nemrég egy hatalmas botrány tépázta meg a titokszervezet amúgy sem veretes hírnevét. Két ezredes el akarta tenni láb alól az elhárítás egyik korábbi magas rangú tábornokát, de a kitervelt merényletbe hiba csúszott, nyilvánosságra került a titkos terv. A nagyon zavaros leszámolási kísérlet mindenesetre arra jó volt, hogy ismét előtérbe kerüljön a nemzetbiztonsági szolgálat régóta halogatott reformja.

Kijev európai és tengerentúli partnerei már a kétezres évek elejétől sürgetik a titkosszolgálat átalakítását, szerintük jelenlegi formájában még mindig a szovjet éra hírhedt és rettegett KGB-jének a csökevénye. A titkosszolgálat megreformálására az első kísérletek még a kilencvenes évek legvégén megtörténtek. 1999-ben az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlése indítványozta az SZBU reformját, a 2014-es Majdan-tüntetések után az Európai Unió kezdeményezte ugyanezt, 2015-re létrejött egy koncepció az átalakításokra vonatkozóan, 2016-ban nemzetközi munkacsoport alakult a megvalósításra, mostanra pedig elkészült Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslata.

Az első olvasatban már el is fogadott törvényhozói indítvány értelmében 2024-ig folyamatosan visszavágnák az SZBU csápjait, több, jól jövedelmező területről egyszerűen kitiltanák a szervet. Felszámolnák a korrupció és szervezett bűnözés elleni részlegét, elvonnák a jogát, hogy a bírósági szakaszban nyomozást folytathasson. Ezeket a hatásköröket részben a már működő állami nyomozóirodának, részben pedig a létrehozni kívánt állami gazdaságvédelmi hivatalnak adnák át. A szerv munkatársainak létszámát a jelenlegi 27 ezerről tízezerre csökkentenék. Elemzők szerint ezek az intézkedések egészen biztosan nincsenek a mostani SZBU-sok kedvére, ezért vélhetően mindent megtesznek azért, hogy mire a róluk szóló törvény vitája második olvasatban is a parlament elé kerül, abban már árnyaltabb legyen az összkép.

Volodimir Zelenszkij reformtervének értelmében

az SZBU kontrollja a jövőben csupán a terrorizmus elleni harcra, a felderítésre, az államtitkok őrzésére és a felforgató tevékenység kiszűrésére korlátozódna. A legjövedelmezőbb területekről ellenben kiszorulna a hatalmas antipátiával bíró intézmény.

Az államfő érvelése szerint egy ilyen típusú strukturális váltás közelebb viszi Ukrajnát az európai társadalmakhoz, ahol a titkosszolgálatokat nem revolverként használják. A reformnak nyilván örülnének a gazdasági szereplők is, akiket sokszor megfojt az SZBU-s felügyelet és a törvénytelen pénzbehajtás. A jövedelmezőbb megbízásokat az állami nyomozóiroda kapná meg, ami a kormánynak van alárendelve, az SZBU kontrollja pedig az államfői iroda helyett a parlamenthez kerülne át.

Mivel az SZBU a mindenkori államfőnek volt eddig alárendelve, az eddigi országvezetők nem is hagyták kihasználatlanul ezt a politikai aduászt. Ezért is meglepő elemzők szerint, hogy az SZBU reformját célzó törvényjavaslat Volodimir Zelenszkij kezdeményezése.

Adódik is a kérdés: a regnáló elnöknek miért lehet érdeke a nemzetbiztonsági szolgálat leépítése, meggyengítése.

Emiatt aztán óvatosságra intenek a szakértők az átalakítások valódiságával kapcsolatban. Nagy kérdés az is, hogy most végig tudják-e vinni a megújítási terveket.

Sztanyiszlav Recsinszkij, az SZBU egykori sajtósa szkeptikusan viszonyul a reformelképzelésekhez. Emlékeztet arra, hogy a kijevi parlament még 2018-ban elfogadta a nemzetbiztonságról szóló új jogszabályt, ami az SZBU reformját volt hivatott előkészíteni, s újraosztani a szervezet funkcióit, de azóta sem történt érdemi előrelépés. A szerv belső ügyeiben igen jártas szakértő külön kitér arra is, hogy a kérdést kiemelten kezelik az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén, az EU-tagállamok képviseletein, valamint a NATO-ban, s ezeknek a partnereknek más-más óhajaik vannak, amelyeket nem olyan egyszerű egybecsiszolni. S mindeközben arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy a nemzetközi véleményezések, javaslatok vajon kimerítik-e a külső beavatkozás fogalmát, amire bizonyos esetekben nagyon kényesek tudnak lenni a kormányzati kabinetekben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában