Ország-világ

2020.06.29. 10:09

Történelmi nagyságú programmal védi meg a munkahelyeket a kormány

A kilencedik Nemzeti Konzultáció egyik kérdése az új típusú koronavírus okozta járvány gazdasági következményei közül a legfontosabbra, a munkahelyvédelemre, illetve a munkahelyteremtésre vonatkozik.

A magyar emberek munkahelyeinek megvédésével kapcsolatos kormányzati döntéseket a baloldal nem támogatta, mint ahogy a munkahelyteremtő intézkedéseket sem. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a konzultáción az emberek kiállhassanak a kormány történelmi mértékű gazdaságvédelmi programja mellett – írja az Origo.

A világjárvány nemcsak az egészségünket, hanem a munkahelyeinket is veszélyeztette. Ezért a kormány úgy döntött, hogy annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus elpusztít. A munkahelyek védelmét szolgálják a beruházási támogatások, a képzési programok és az adócsökkentések is – emlékeztet a lap.

A magyar kormány által meghirdetett Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése éppen ezzel kapcsolatos. A kérdés így hangzik:

Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben már számos alkalommal felhívta rá a figyelmet, hogy „munkaalapú gazdaságot építünk„, a munkahelyek megvédése mellett pedig a kormány legfontosabb feladata az új állások létrehozásának az elősegítése.

A miniszterelnök április 4-én kijelentette: annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít.

Ennek alapján történtek meg a munkahelyvédelmi intézkedések, illetve indultak meg a sikeressé váló programok.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor június 5-én arról beszélt, hogy tizennyolc és fél milliárd forint bértámogatást fizetett ki a kormány 114 ezer munkahely megtartására 8200 cégnek.

A munkahelyvédelmi bértámogatásra 11 735 cég csaknem 152 ezer dolgozóra nyújtott be 25 milliárd forint igényt.

Ilyen támogatást azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek csökkentett munkaidőben foglalkoztatják dolgozóikat, az így kieső munkabér 70 százalékát fedezi az állam.

Június 18-ig több mint 170 ezer munkavállaló után igényeltek munkahelyvédelmi bértámogatást, az ezzel kapcsolatos kérvényeket pedig még augusztus 31-ig be lehet nyújtani.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára június 25-én, a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatosan 5 pillért emelt ki, nevezetesen megőrizzük a munkahelyeket, annyi újat hozunk létre, amennyit a járvány tönkretett, megerősítjük a kiemelt gazdasági ágazatokat, pénzügyi forrásokat biztosítunk a vállalkozásoknak, valamint megvédjük a családokat és a nyugdíjasokat.

Hozzáfűzte: „Mivel a munkahelyek megvédésére pont annyit fordítunk, amennyi szükséges, marad forrás az újak teremtésére és a kiemelt ágazatok megerősítésére a beruházások támogatásán keresztül”.

Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy ha visszatér a járvány, az egyrészt termelékenyebb vállalatokat találjon, másrészt az állam továbbra is biztosítani tudja a bértámogatást a munkavállalóknak.

György László a munkahelyvédelmi bértámogatást nevezte a legnépszerűbbnek, ami már több mint 175 ezer magyarnak segített megőrizni az állását.

„Ha viszont az a kérdés, hogy melyik lépés kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplők részéről, akkor az a kutatás-fejlesztési bértámogatás„ – emelte ki az államtitkár. Ebben 16 ezren vesznek részt.

Ez teljesen egyedülálló intézkedés a világon, az állam negyven százalékban átvállalja azoknak a bérét, akik ezen a területen dolgoznak. A legdinamikusabban bővülő intézkedés pedig a munkahelyteremtő bértámogatás, amelyre négy hét alatt több mint húszezren jelentkeztek – fűzte hozzá.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter június 2-án pedig arról beszélt, hogy a kormány által 80 milliárd forintos keretösszeggel elindított munkahelyteremtő bértámogatási program 70 ezer ember munkába állását segítheti.

Palkovics László felidézte, hogy a kormány 40 százalékos bértámogatást vállal a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében.

A munkahelyteremtő bértámogatási program keretében hat hónapos bértámogatás mellé három hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a munkaadóktól, így a programban részt vevő munkavállalóknak kilenc hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása.

Ezt a támogatási formát már több mint 4000 munkavállaló után igényelték – jelezte.

A miniszter a támogatások közül kiemelte az ingyenes online informatikai oktatást, amelyre több mint 62 ezren jelentkeztek.

Június 24-én alakult meg a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, amely Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása alapján négy fő területre koncentrál: figyelemmel kíséri és ellenőrzi a magyar gazdaság védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések végrehajtását, véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra.

A testületnek továbbá kiemelt célja a vállalkozások tevékenységét akadályozó, elsősorban bürokratikus jellegű tényezők megszűntetése, amely által nőhet a beruházási kedv, ami új munkahelyek létrehozását vonja maga után.

Mindezek mellett a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tevékenysége a már meglévő munkahelyek védelmét is elő fogja segíteni.

A magyar kormány által korábban meghirdetett Gazdaságvédelmi Akciótervben még a következő intézkedések segítik a munkahelyek védelmét, illetve ösztönzik a befektetőket újak létrehozására:

  • A kormány márciustól június 30-ig bezárólag mentességet ad a kata átalányadó-fizetési kötelezettsége alól a járvány miatt bajba jutott ágazatokban dolgozó vállalkozásoknak. Ez az intézkedés egyértelműen segíti a vállalatokat abban, hogy ne kelljen elbocsátáshoz folyamodniuk.
  • Az elkövetkező 4 évben a hazai beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társaságiadó-mentességben részesülhet. A fejlesztési tartalék ezáltal a teljes nyereségre igénybe vehető lesz, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra. Ez az intézkedés a beruházásokat, ezáltal az új munkahelyek teremtését ösztönzi majd.
  • Két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től. A kisvállalkozások adója (kiva) 12 százalékról 11 százalékra csökken 2021. január 1-től. Ezek az intézkedések is segítenek megelőzni a vállalkozók számára az elbocsájtásokat.
  • A bajba került vállalkozások az adómérséklést vagy az adó részletfizetését is kérhetik a helyi iparűzési adó, a társasági adó és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében.
  • A vállalkozások adóelőleg-csökkentést is kérhetnek többek között a társasági adóelőleg, az iparűzési adóelőleg, illetve az innovációs járulékelőleg esetében, amennyiben a 2020-as adókötelezettség várhatóan nem fogja elérni az előző időszak adatai által kiszámolt és bevallott adókötelezettség összegét. Ez is segíti a céget abban, hogy megtartsa a munkaerőt.
  • Egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére. December 31-ig pedig felfüggesztették az idegenforgalmi adót. Ennek is munkaerő-megtartó hatása van.
  • Az Origo emlékeztet, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban nem volt hajlandó támogatni a kormánynak a munkahelyek védelme érdekében tett intézkedéseit, illetve a járvány következtében megszűntek helyére az újak teremtését sem.

    A legutóbb az ellenzék Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök vezetésével a 2021-es költségvetési tervezetet támadta, amely azt szolgálja, hogy a koronavírus-járvány okozta károkból helyre tudjon állni a magyar gazdaság, megvédjék a vírus által veszélybe sodort munkahelyeket, illetve újakat teremtsenek.

    A Fidesz június 24-i közleménye alapján az új költségvetésben a gazdaság- és munkahelyvédelmi alapra 2500 milliárd forintot, a járvány elleni védekezésre pedig 3000 milliárdot fordítanak.

    Mivel a baloldal a felsorolt, a magyar emberek munkahelyeinek a megtartása és újak létrehozása szempontjából kulcsfontosságú intézkedéseket nem támogatta, ezért a kormány úgy döntött, hogy a Nemzeti Konzultáció keretén belül megkérdi erről az állampolgárokat, mert ilyen nagy horderejű programok végigvitelére, folytatására nyilvánvalóan szükség van széles társadalmi konszenzusra – írja a lap.

    Éppen ezért irányul a Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése arra, hogy kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell-e tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában