Törtek-zúztak a vandálok

2020.06.08. 07:59

Legkevesebb tizenhárom ember vesztette életét a zavargásokban

Már legkevesebb tizenhárom ember vesztette életét azokban a zavargásokban, amelyek George Floyd halálát követően törtek ki az Egyesült Államokban. A sok esetben szélsőbaloldali vandálok okozta anyagi károk pedig egyelőre felbecsülhetetlenek.

Szövetségi támogatást kért Minneapolis újjáépítéséhez a város polgármestere. Jacob Frey a két hete kirobbant zavargásokban bekövetkezett károkkal kapcsolatban a Star Tribune helyi lapnak úgy fogalmazott: legalább 55 millió dollárra lehet becsülni az eddigi károk értékét, ez az összeg azonban várhatóan még nagyobb lesz – írja a Magyar Nemzet.

„Minneapolisnak állami és szövetségi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy újjáépítse a George Floyd halálát követő zavargások során megrongálódott infra­struktúrát” – magyarázta a polgármester. Egy másik interjúban arról beszélt: több tíz, de akár százmillió dollárra is becsülhető az a kár, ami a zavargások és a fosztogatások után a középnyugati nagyvárosban és a környező településeken keletkezett. „Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy felépüljünk az egymás után érkező válságokból: a koronavírustól George Floyd haláláig, illetve a fosztogatásokig” – fogalmazott Frey.

George Floyd halála óta épületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki és rendőrautók ablakait törték be az utcára vonuló tüntetők.

Az elmúlt két hétben a hatóságok többször is összecsaptak a demonstrálókkal, egy embert pedig le is lőttek a minneapolisi lázadásokban, a zavargások azonban messze túlmutatnak Minnesota állam határain. Amerikában eddig legkevesebb 13 ember vesztette életét és több ezren sérültek meg. A halálesetek körülményeit még minden esetben vizsgálják, az anarchikus állapotok miatt ugyanis nehéz pontos következtetéseket levonni.

A kifosztott üzletek tulajdonosai a helyi közösségek segítségével próbálják eltüntetni a fosztogatók által hátrahagyott károkat és törmelékeket. Szerte az Egyesült Államokban egyre nagyobb az aggodalom, hogy az elmúlt két hétben keletkezett gazdasági károk hosszú ideig meghatározhatják a városok életét. Sok vállalkozást ugyanis már a koronavírus miatti korlátozások is a fizetésképtelenség felé sodortak, az emberek felélték tartalékaikat, a fosztogatások pedig a megszokott élethez való visszatérés maradék reményét is felégették.

A Breitbart jobboldali hírportál beszámolója szerint országszerte önkéntes csoportok szerveződtek a radikális baloldali Antifa mozgalom által hátrahagyott károk helyreállítására.

Donald Trump elnök és William Barr igaz­ságügyminiszter is a szélsőbaloldalt, az anarchistákat okolta az elszabadult erőszakért.

A hét végén több amerikai nagyvárosban is kisebb csoportok álltak össze, hogy lemossák a vandálok által a közterületekre és a helyi üzletek falaira, ablakaira festett graffitiket.

Általánosságban azonban az elmúlt két hétben a radikális csoportok által hátrahagyott anyagi károk egyelőre felbecsülhetetlenek.

Nem tetszett a cím, távozik a szerkesztő

Lemondásra kényszerült szombaton Stan Wischnowski, a Philadelphia Inquirer főszerkesztője egy vitatott főcím miatt. A főszerkesztő Az épületek is számítanak címet adta egy cikknek, amelyben arról is szó esik: a részben a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom szervezte tüntetéseken üzleteket gyújtottak fel és épületeket, műemlékeket is megrongáltak. A vitatott cím összecseng A fekete életek számítanak mozgalom elnevezésével, a szerkesztőség fekete munkatársai ezért tiltakozni kezdtek. A lapvezetés bocsánatot kért, a címet módosították, az 58 éves, Pulitzer-díjas Wischnowskinak, aki egyben a lapkiadó alelnöke is, le kellett mondania mindkét posztjáról.

Eközben lemondott a The New York Times publicisztikai rovatvezetője, James Bennet – jelentette be vasárnap esti közleményében a lap kiadója. Bennet távozásával egyidejűleg leváltották a publicisztikai rovat helyettes vezetőjét, Jim Diaót is, akit hírszerkesztőségi munkára helyeztek át. Az új, megbízott rovatvezető Katie Kingsbury lett.

A kiadó elnök-vezérigazgatója, A.G. Sulzberger dicsérő szavakkal szólt Bennet eddigi munkájáról, s nem tett említést a személyi változások okáról.

A rovatvezetőnek azért kellett távoznia, mert szerdán megjelentette Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora véleménycikkét az Egyesült Államokat megrázó tüntetéssorozatról.

A Vessétek be a katonákat című cikkben Cotton amellett foglalt állást, hogy az erőszakos tüntetőkkel szemben keményen kell fellépni, akár a katonák bevetésével is.

„A nemzetnek helyre kell állítania a rendet. A katonák erre készen állnak” – írta a szenátor. A New York városában fosztogatókat úgy írta le, mint „az izgalmat kereső gazdagok és más bűnöző elemek tobzódása”, és kifejtette, hogy a tüntetők közé beszivárogtak a magát antifasisztának nevező Antifa mozgalom aktivistái is.

Az Antifa jelenlétét a tüntetéseken a The New York Times „álhírnek” minősítette, noha William Barr igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a kormányzatnak bizonyítékai vannak, hogy az Antifa mozgalom aktivistái is szítják a gyűlöletet és a megosztottságot.

Cotton publicisztikájának megjelenése után mind Bennet, mind Sulzberger kiállt amellett, hogy helyes volt megjelentetni a politikus véleményét. A véleménycikk megjelentetése utáni napon Bennet azt írta a Times hasábjain: „a prominens elképzelések nyílt megvitatása sokkal jobban segíti a társadalmat a helyes válaszok megtalálásában, mint ha nem veszünk tudomást róluk”.

Később azonban a Times álláspontja megváltozott, és maga Bennet is úgy nyilatkozott, hogy elolvasása nélkül jelentette meg Tom Cotton cikkét. A lapvezetés a pénteki számban megjegyzést fűzött az eredeti cikk fölé, leszögezve, hogy „nem felelt meg a mi követelményeinknek és nem lett volna szabad megjelentetni”.

A Facebooknál lobbiznak Trump ellen

Aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Facebook-alapító vezérigazgatója, Mark Zuckerberg alapítványának ösztöndíjas kutatói, azt kérve Zuckerbergtől, tartsa féken a gyűlöletkeltő bejegyzéseket, köztük Donald Trump amerikai elnök bejegyzéseit is. A több tucat aláíró úgy véli, hogy az elnök is hamis információkat és gyújtó hangú bejegyzéseket tesz közzé a közösségi médiában. A szombaton közzétett levél szorgalmazza, hogy Zuckerberg fontolja meg szigorúbb politika bevezetését; erre az aláírók szerint különösen szükség lenne e mostani, tüntetésekkel terhelt időszakban. Zuckerberg még pénteken, egy Facebook-bejegyzésben jelezte: a vállalat felülvizsgálja eddigi politikáját.

Amerikai belbiztonsági miniszter: a Nemzeti Gárda és a rendőrség erőteljes jelenléte csökkentette a vandalizmust

A Nemzeti Gárda és a rendőrség megerősített jelenléte csökkentette a vandalizmust és a fosztogatásokat a George Floyd halála miatt és a rendőri erőszak elleni tiltakozásul kirobbant tüntetéseken – jelentette ki Chad Wolf, ügyvezető belbiztonsági miniszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában.

Wolf hangsúlyozta: „nem véletlenül csökkent az erőszakos tüntetések, az erőszakos fosztogatások és az erőszakos lázongások aránya”.

„Ez azért van így, mert idejében léptünk, együttműködtünk a tagállamok kormányzóival, a helyi polgármesterekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a számukra szükséges rendfenntartó erőket” – fogalmazott a tárcavezető. Majd azt kérdezte a műsorvezetőtől: el tudja-e képzelni, hogy mi történt volna, ha a kormányzat nem tesz semmit, ha nem növelte volna meg a rendőri jelenlétet például a szövetségi fővárosban, Washingtonban és környékén, valamint az amerikai nagyvárosokban? „Akkor ma még több erőszakos tüntetés volna, még több templomot gyújtanának fel, vagyis szerintem megfelelően cselekedtünk” – szögezte le.

A műsorvezetőnek arra a kérdésére, amely azt tudakolta, hogy vajon Donald Trump elnök miért akarta bevetni a katonaságot is, Chad Wolf azt felelte: erről akkor esett szó, amikor úgy látszott, hogy megfékezhetetlen az erőszak. „De végül is nem vetettük be a katonákat” – mondta. Hozzátette, hogy ma már számos tagállamban és városban sikerült ellenőrzés alá vonni a helyzetet.

Donald Trump a múlt hét elején vetette fel, hogy egy 1807-es törvény értelmében az erőszak megfékezésére bevetheti a hadsereg katonáit is. Ezt a törvényt 1992-ben George H. Bush akkori elnök is alkalmazta, amikor a Los Angelesben kitört faji zavargásokat katonák bevetésével törte le. Trump javaslatát egyébként Mark Esper védelmi miniszter nem támogatta, mondván, hogy a katonákat csak a legvégső esetben lehet bevetni, és jelenleg még nem alakult ki olyan helyzet, amely ezt szükségessé tenné.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában