Hallgassa élőben!
Fotó: Shutterstock

Esély nyílik rá, hogy megállapíthassák a Hunyadi család, így Mátyás király származását

Új archeogenetikai kutatásokba kezd a Magyarságkutató Intézet, amellyel esély nyílik rá, hogy meg lehessen állapítani a Hunyadi család, így Mátyás király származását.

A vizsgálat Corvin János sírjának horvátországi feltárásával kezdődött, amelyen jelen volt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akinek vezetésével korábban hasonló jellegű kutatások folytak a Mátyás-templomban őrzött Árpád-házi maradványokon. A tárcavezetőt a mostani kutatás jelentőségéről és várható eredményeiről kérdezte a Magyar Nemzet. Az interjút változtatás nélkül közöljük:

Miniszter úr, mennyi időt töltött Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban? Az egyik lap szerint inkább a járvány kezelésére kellene több időt fordítania, nem a Hunyadiak csontjainak felkutatására.

Csütörtök hajnalban indultunk, megnéztem a fa koporsó felnyitását, a csodálatosan szép pálos rendi gótikus templomot, tájékoztattak a feltárásokról, közös kulturális programokat beszéltem meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vettem a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Nagyjából fél-, háromnegyed órát töltöttem a helyszínen. Útközben, hazaúton járványügyeket intéztem telefonon. Kora délutánra már vissza is értünk Budapestre, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához kilenc ágazat tartozik, és bár jelenleg elsődleges a járvány elleni védekezés, ezekről sem lehet elfeledkezni. Sőt, éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot. Bízom abban, hogy sokan érdeklődéssel fogják követni az új archeogenetikai–történeti kutatásokat.

Corvin János és fia, Corvin Kristóf csontvázait tárták fel, belőlük vettek DNS-mintát. Mi a kutatás célja?

A történelmünket meghatározó, kiemelkedő uralkodókkal, politikusokkal, hadvezérekkel, államférfiakkal foglalkozunk kell. Közéjük tartozik egyik legjelentősebb királyunk, Hunyadi Mátyás is. Mátyás csontjai valahol a székesfehérvári osszáriumban kallódnak. A Szent István által alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika kiemelt jelentőségű helyszíne a magyar történelemnek. Fél évezreden keresztül szinte minden uralkodónkat itt koronázták meg, és tizenöten – köztük Mátyás is – ide temetkeztek. A török korban azonban a sírokat kifosztották, a templom pedig elpusztult. A XIX. században már megindult a helyszín és a királysírok feltárása, de ekkor épségben már csak III. Béla és felesége földi maradványait találták meg, amelyek a Mátyás-templomba kerültek. A többi csontot összegyűjtötték, ezeket jelenleg is az osszáriumban őrzik.

Tehát egymás hegyén-hátán hevernek most a királycsontok, azonosítatlanul.

A végső cél, hogy ezeket a maradványokat azonosítani tudjuk és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra. A most kezdődő kutatással meg akarjuk határozni Mátyás király Y-kromoszómás haplocsoportját – a férfiágon öröklődő genetikai markereit. Sajnos a felmenők részéről ezt nem tudjuk megtenni, hisz Gyulafehérváron összetörték Hunyadi János szarkofágját, csontvázát szétszórták. Mivel nemcsak az apában vagy a nagyapában létezik ez a változatlan férfiágon öröklődő génszakasz, hanem a férfi leszármazottakban is, ezért kutattuk fel Corvin János és fia, a gyermekként, hatodik életévében elhunyt Kristóf lepoglavai sírját. Mátyás király természetes fiának és unokájának csontvázából vettünk mintát, hogy megpróbáljuk izolálni és meghatározni a Hunyadiakra jellemző génszakaszt. A kutatás végén pedig megtudhatjuk végre, hogy honnan származik és milyen eredetű a Hunyadi család, illetve remélhetőleg az is megállapítható lesz, hogy az osszáriumban őrzött maradványok közül melyek tartoznak Mátyáshoz.

Honnan lehet tudni, hogy valóban az ő csontvázaik vannak a kolostorban?

Amikor nekiláttunk a sír feltárásának, kiváló állapotban találtuk meg a koporsót, amelyre rá volt írva Joannes Corvinus és Cristoforus Corvinus neve. A sírban két személy szinte érintetlen maradványai voltak. Elvégeztük a csontok teljes antropológiai vizsgálatát is, krónikáinkból pedig tudjuk, hogy Corvin Jánosnak végtagsérülése volt, ennek a lenyomatát megtaláltuk a csonton. De ha az apában és Kristóf fiában is megtaláljuk a közös DNS-szakaszt, akkor egymást igazolják, és személyük egyértelmű lesz. Viszont tovább is lehet menni, hisz megvan Frangepán Beatrix csontváza is (Corvin János felesége – a szerk.). Ha mitokondriális DNS vizsgálatával a gyermekben megtaláljuk az anyai vonal génállományát, akkor már nem kérdés, hogy a gyermek Corvin János és Frangepán Beatrix fia.

A Hunyadiakat viszont sok nemzet vallja magáénak. A kutatások eredményei pontot tehetnek végre az eredetvita végére?

A románok román eredetűnek, a szerbek szerb eredetűnek tartják őket. De fennmaradt egy középkori szóbeszéd, amely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond király természetes fia volt. A mi szempontunkból ezek irreleváns feltételezések, hisz semmiféle prekoncepciónk nincs. A származás kérdése nyitott. A mostani vizsgálatok viszont egzakt módon fogják bizonyítani a Hunyadiak származását, hisz ugyanazt az archeogenetikai módszert használjuk, amivel korábban III. Béla csontjainak vizsgálatával meghatároztuk az Árpád-házi genomot, az uralkodócsalád haplocsoportját. Az eredményeket a kutatás megfelelő szakaszaiban szakértő szerzői gárda közli majd.

Mikorra várhatóak az eredmények?

A kolostorban több csontmintát vettünk. Következő lépésként a csontmaradványokból extrahálnunk kell a DNS-t és utána el lehet végezni az ilyenkor szokásos genetikai vizsgálatokat. Ha ez azonnal elkezdődik, akkor két-három héten belül már lehetnek előzetes eredményeink.

Mátyás király csontjai viszont a székesfehérvári osszáriumban vannak, sok más személy, köztük királycsontokkal összekeverve. Egykori királyainkhoz méltó ez az állapot?

Minden nemzet őrzi nagy királyainak sírjait, hacsak a történelem viszontagságaiban meg nem semmisültek. Hunyadi Mátyás európai színvonalú politikus volt, méltatlan hozzá, hogy mindmáig összevissza hányódnak a csontjai egy osszáriumban, sok más csonttal összekeverve. Ha van lehetőségünk arra, hogy meghatározzuk a királyaink csontvázait és méltó körülmények között temessük el őket, ahogy ők szerették volna, ahogy elrendelték, akkor ezt meg kell tennünk. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában tizenöt magyar királyt temettek el, Árpád-háziakat, leányágiakat, Habsburg Albertet, Szapolyai Jánost és persze Mátyás királyt is.

A fehérvári csontokat mikor kezdik el kutatni, elkülöníteni és mintát venni belőlük, hogy megtalálják Mátyáséit is?

Elég régóta eljutott az illetékesekhez a kérvény, hogy az osszáriumot fel lehessen nyitni. Egy rendkívül pontos tudományos értékű eljárásrend készült el, a rendőrségi biztosítástól kezdve minden meg van szervezve. Spányi Antal püspök úr és a magyar püspöki konferencia is támogatja a tudományos kutatást. Még egyetlenegy engedély hiányzik, a fehérvári önkormányzaté. Az az engedély azért csúszik, mert a járvány miatt még nem ült össze a közgyűlés. A Corvin János DNS-éből származó adatokból már azonosítani lehet Mátyás király csontjait. A többi magyar királyi csontot is személy szerint meg lehet majd határozni, mert mind a tizenöt oda eltemetett magyar király meghatározásához tudjuk, hogy honnan kell további mintát venni a felmenőikből, utódaikból; Prágából, Nápolyból és Európa különböző részeiből.

Arra van szándék, hogy ezeket méltó módon újra eltemessék?

Hogyha mind a tizenöt oda eltemetett magyar király személyét azonosítjuk és elkülönítjük a többitől, akkor ismerve a korabeli szarkofágokat, érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy egy szép nemzeti emlékhelyet hozzunk létre, a spanyol El Escorial kolostorhoz, a bécsi császári kriptához, a krakkói Wawel székesegyházhoz vagy a Westminsterhez hasonlót. Ezzel tartozunk az emléküknek, és így minden magyar fejet hajthatna, meglátogathatná a sírjaikat. A jeles ősök tisztelete mellett pedig arról sem feledkezhetünk el, hogy egy ilyen nemzeti emlékhelynek identitásképző ereje van. A következő nemzedékek magyarságtudatát tudjuk erősíteni azzal, ha nemcsak olvasnak vagy az iskolában tanulnak III. Béláról vagy Hunyadi Mátyásról, hanem ellátogathatnak a sírjukhoz, ahol megérinti őket történelmük.

Páran megjegyezték az Árpád-házi kutatásról, hogy mi szükség van erre, hisz úgyis kevert nép vagyunk, kár a származásunkon rágódni, elmélkedni. Erről mit gondol?

Aki ilyet mond, az nem érti egy nemzet vagy nemzet tagjainak az életérzését, gondolkodását, a hagyományaihoz, történelméhez való viszonyát. A legtöbb nemzet kiemelt figyelmet fordít ezekre a kérdésekre – még az az amerikai is, amely talán a legkevertebb és az egyik legfiatalabb. Az képtelenség, hogy mi ezzel nem foglalkozunk. Ráadásul manapság a genealógia is reneszánszát éli, nagyon sok ember megbíz ezzel foglalkozó cégeket, hogy kutassák fel az őseiket. Amíg az elmúlt évtizedekben a családfakutatás is csupán levéltári és anyakönyvi források vizsgálatával zajlott, addig mára rendkívül népszerűek azok az eljárások, amelyek a DNS alapján határozzák meg az egyén származását. Hozzáteszem, hogy ezek tudományosan sokkal kevésbé megalapozottak, mint az általunk végzett vizsgálatok, mégsem éri őket kritika. Az embereket érdekli a saját származásuk. Nekem is van olyan ismerősöm, aki több száz évre vissza tudja vezetni a családfáját. De a származásnak nemcsak az egyes emberek szempontjából van jelentősége, hanem egy egész nemzet szempontjából is. A magyarság hosszú évszázadokon keresztül vallotta büszkén múltját, származását, amelyet a különböző történelmi források és hagyományok erősítettek. Az Árpádok büszkén vallották magukról, hogy Attila utódjai. De gondolhatunk az olyan irodalmi munkákra, mint Vörösmartytól a Zalán futása vagy Arany Jánostól a Buda halála, amelyek amellett, hogy nagy művészeti értéket képviselnek, arról is vallanak, hogyan viszonyult az akkori magyarság az őseihez. A származásunk iránti érdeklődés egy teljesen természetes dolog, amely nálunk valószínűleg azért kopott meg kissé, mert a kommunista diktatúra évtizedeiben mesterségesen igyekeztek a származástudatot, a nemzeti identitást lecserélni a marxista osztályharcos nézetekre. Sajnálatos módon még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a származásunk feltárására irányuló kutatások fontosságát. Ők egyre kevesebben vannak, viszont egyre hangosabbak. Pedig örülni kellene, hogy a „klasszikus” tudományágak mellett megjelent ezen a területen az archeogenetika is, amelynek segítségével a természettudományokra jellemző pontosságú megállapításokat tehetünk.

Ön szerint tudatosan hátráltatták ezeket a kutatásokat a kommunizmus idején?

A tények és az események ismeretében úgy vélem, hogy igen. A kommunista diktatúra évtizedeiben a tudományt a politika, a hatalmon lévő elit akarata határozta meg. Politikai döntés volt, hogy a Horthy-korszakot fasisztának bélyegezték; hogy a Trianon okozta sérelmeket a szőnyeg alá söpörték; hogy a Dózsa-féle mozgalomra ráerőltették az osztályharcot; hogy az ezer éven keresztül fennálló Magyar Királyság alkotmányjogi rendszerét – amely világviszonylatban is egyedülálló – elmaradottnak állították be. Ugyanígy politikai döntés volt az is, hogy a magyar őstörténettel, a magyarok származásával érdemben nem lehetett foglalkozni. De ennél tovább mennék. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy Habsburg uralkodóink milyen eszközöket vetettek be a „rebellis” magyarok megzabolázására, és hogy ezek között az eszközök között szerepelhetett-e a magyar identitás roncsolása? A mostani kutatásokkal régóta adósak vagyunk. Az archeogenetika olyan kérdésekre adhat választ, olyan berögzült toposzokat árnyalhat, amelyek miatt eredetkutatásunk 100-150 éve stagnál.

Az Árpád-házi kutatás során találtak egy ma élő Árpád-házi leszármazottat is. Feltételezzük, hogy a Hunyadiaknak is vannak, akkor ugyanúgy megtalálhatjuk őket is?

Amikor meghatároztuk az Árpádok férfinemzedékein végighúzódó génszakaszt, akkor megnéztük a DNS-adatbázisokat, amelyek több százezer génminta eredményeit tartalmazzák. Abban találtunk egy, az Árpádokéval megegyező génszakaszt, amely egyénről csak a földrajzi származása ismert (Szerbia). Ezen egyén az Árpád-házra jellemző markerekkel rendelkezett, de az idők során további markerek halmozódtak fel benne, ezért is sorolták a kutatók már egy új haplocsoportba: R-UVD (Újvidék). De név szerint nem tudjuk, hogy ki ez a személy, akiből a mintát vették, hiszen a kutatások során anonim a mintagyűjtés és a legtöbb esetben csak a minták származási helye ismert. Természetesen nem kizárt, hogy ugyanígy megtalálhatjuk a Hunyadiak génszakaszából kiágazó, immár új haplocsoportba tartozó egyéneket a kortárs népességben.

Visszatérve Mátyáshoz: ha Luxemburgi Zsigmondhoz vezetnek a szálak?

Hogyha egy nyugat-európai karakterű haplocsoportot kapunk, akkor igen valószínű, hogy a középkori „krónikapletyák” igazak voltak, és akkor meg kell vizsgálnunk Luxemburgi Zsigmond felmenőinek a DNS-ét, hisz Zsigmond csontváza is megsemmisült Nagyvárad török dúlásakor, Szent Lászlóéval együtt. De az apjának, testvérének, a Luxemburgi-dinasztia számos férfitagjának megvan a szarkofágja, belőlük lehet venni mintát, és ha azzal megegyezik, akkor egyértelmű, hogy Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond természetes fia volt. Ne feledjük el, hogy Luxemburgi Zsigmond pedig leányágon Árpád-házi származású! Ezek egyelőre csak feltételezések, de lehet, hogy olyan összefüggésekre bukkanunk, ami más megvilágításba helyezi a magyar történelmet, még esetleg megváltoztatja a jelenlegi álláspontokat is. De egy dolog bizonyos: a tudományban nincs véglegesség, mindig vannak új eredmények, amelyek átírják, árnyalják az eddigi ismereteinket.

Hosszú távon melyek lehetnek a jelenleg zajló kutatások hatásai?

Ami biztos, hogy az archeogenetika közelebb visz minket eredetünk jobb megismeréséhez, így jobban meg tudjuk érteni, fel tudjuk dolgozni múltunkat is. A magyarság legalább ezer éve él a Kárpát-medencében és állja a történelem viharait. Ez nem kis mértékben azért sikerült, mert mindig erőt tudtunk meríteni múltunkból, hagyományainkból, őseink tetteiből. Ha azt szeretnénk, hogy a jövőben is Európa meghatározó nemzete legyünk, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tudomány adta eszközökkel jobban meg tudjuk ismertetni a mostani és a következő generációkkal múltunkat, ezzel erősítve identitásukat.

Borítókép: Mátyás király szobra Kolozsváron

Hozzászólások

Március 10.
Online koncertet ad az Anima Musicae Kamarazenekar
nba / 1 perce
LeBronék nyerték a gálameccset (videó)
Antetokunmpo minden dobása bement.
Gyász
" Nem hal meg az, akinek emléke örökké szívünkben él." MEGEMLÉKEZÉS Fájó szívvel emlékezünk Csicsely Pál ( Patyi) halálának 2. évfordulóján. Szerető családja
MEGEMLÉKEZÉS Fájó szívvel emlékezünk édesapánk Gálik Pál halálának 26. évfordulóján. Lányai: Ilike, Erika és az egész család
Gyászhír Soha el nem múló fájdalommal tudatjuk mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy Pataki Albert békéscsabai lakos 2021. február 26.-án 79 éves korában hosszantartó betegség után csendesen megpihent. Temetése szűk családi körben történik. A gyászoló család
Gyászhír Fájó szívvel tudatjuk, hogy Lengyel Gyuláné született Nánási Erzsébet békéscsabai lakos 91. életévében hosszantartó betegség után elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2021. március 10 - én 10 órakor lesz a békéscsabai Tompa utcai evangélikus temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak akik utolsó útjára elkísérík és külön köszönetett mondunk Dr. Árus Tibor háziorvosnak. A gyászoló család
"Emlékül, hogy emlékezz, Mikor emlékem már csak emlék lesz." GYÁSZHÍR Fájó szívvel tudatjuk, hogy Áchim Pálné szül. Darabos Erzsébet (Babi) a Zsákellátó Vállalat volt vezetője, Rendőrségi főpénztáros békéscsabai lakos 74 éves korában rövid ideig tartó, súlyos betegség után csendesen megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 9-én 12 órakor lesz a békéscsabai Vasúti temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
„ Amikor Isten látta, hogy az út túl hosszú, a domb túl meredek, a légzés túl nehéz lett, átölelt, és mondta: Gyere haza.” Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Mihály Jánosné született Süli Ilona ( Jamina Patika gyógyszerésze) békéscsabai lakos 85 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2021. március 12-én 11 órakor lesz a békéscsabai Ligeti temetőben. Megjelentek kegyeletüket egy szál virággal róhatják le. Ezúton köszönjük mindazoknak akik utolsó útjára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
, Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. Csak az hal meg, akit elfelednek. Örökké él, akit igazán szeretnek.” Gyászhír Soha el nem múló fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Steiner László (Az Autó Közlekedési Tanintézet volt igazgatója, a Magyar Autóklub Országos Elnökségének tagja) 2021.február 27 –'e9n életének 74. évében hosszantartó betegség után csendesen megpihent. Búcsúztatása végakarata szerint, szűk családi, baráti körben történik a békéscsabai Ligeti temetőben. A gyászoló család
"Amikor Isten látta, hogy az út túl hosszú, a domb túl meredek, a légzés túl nehéz lett, átölelt, és mondta: Gyere haza." GYÁSZHÍR Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Pásztor Tiborné szül. Kolimár Ilona békéscsabai lakos életének 88. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 10-én 10 órakor lesz a békéscsabai Tabáni temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Nem hal meg az, akinek emléke Örökké szívünkben él." GYÁSZHÍR Fájó szívvel tudatjuk, hogy Pál Kálmánné szül. Széll Ilona békéscsabai lakos 2021. március 1-jén, 84 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 12-én 10 órakor lesz a békéscsabai Berényi úti temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Az édesanyák nem halnak meg, Csak fáradt szívük pihenni tér." GYÁSZHÍR Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy Réti Sándorné szül. Szőke Katalin békéscsabai lakos 2021. március 3-án, 68 éves korában elhunyt. Búcsúztatása 2021. március 8-án 13 órakor lesz a békéscsabai Szarvasi úti katolikus temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
GYÁSZHÍR Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Áchim Mihályné szül. Belanka Judit 2021. február 28-án, életének 83. évében elhunyt. Hamvait szűk családi körben helyezzük örök nyugalomra. Emléke legyen áldott! A gyászoló család
Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Andó Mihály gerlai lakos 79 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 5.-én 14 órakor lesz a gerlai köztemetőben. A gyászoló család
"Közös élményeink köveinek sora, Szegélyezik utam szélét tova. Ne aggódjatok: rajtatok van a kezem. Emlékezzetek: vidám képek ezek Mit együtt éltünk: Mindig Veletek Leszek!" Gyászhír Fájó szívvel tudatjuk, hogy Puskás Gábor 71 évesen eltávozott közülünk. Búcsút a békéscsabai Református templomban (Deák u. 4.) veszünk tőle 2021. 03. 04-én 13 órakor. A részvételt köszönjük mindazoknak, akik fájdalmunkban osztoznak A gyászoló család
Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Palágyi Lajos ( volt Kner nyomda dolgozója ) békéscsabai lakos 72 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2021. március 4.-én 15 órakor lesz a békéscsabai Szarvasi úti katolikus temetőben. A gyászoló család
Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismertzék és szerették, hogy Végváry József a gyulai Munkácsy Mg. Szövetkezet nyugdíjasa 2021. február 14-én, 97 éves korában csendesen, örökre megpihent. Szeretett halottunk hamvaitól 2021. március 3-án 11 órakor veszünk végső búcsút a gyulai Szent József temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Olyan szomorú, mikor üres lesz szívünk, S el kell temetni, akit igazán szeretünk.” Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Óré László békéscsabai lakos életének 84. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 2-án 10 órakor lesz a békéscsabai Vasúti temetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
"Nem hal meg az, akinek emléke Örökké szívünkben él." Gyászhír Fájó szívvel tudatjuk, hogy Aleksa János kétsopronyi lakos 77 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2021. március 03-án 13 órakor lesz a kétsopronyi temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család.
"Nem hal meg az, akinek emléke Örökké szívünkben él." GYÁSZHÍR Fájó szívvel tudatjuk, hogy Csapó István gerlai lakos, 70 éves korában csendesen megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 3-án 13 órakor lesz a Gerlai köztemetőben. Ezúton köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, fájdalmunkban osztoznak. A gyászoló család
GYÁSZHÍR Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Viczján János (Jampi) békéscsabai lakos, életének 72. évében csendesen megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. március 3-án 10 órakor lesz szűk családi körben a békéscsabai Vasúti temetőben. A gyászoló család
A Dal 2021 / 24 perce
Bejutott a döntőbe a csabai kötődésű Andelich Jonathan
egyhetes akció / 52 perce
Megkezdődött a fokozott ellenőrzés az utakon
cigi / 57 perce
Már az adóváltozás előtt árat emelhetnek a dohányboltok
visszatekintő / 1 órája
Ezek voltak az előző hét legolvasottabb cikkei
nyugisan rágcsál a fán / 1 órája
A mókusok pizzát ennének (videó)
más úton / 1 órája
Tállai: a Gyurcsány-kormány egyáltalán nem segített az adósoknak