Petőfi Sándor mezőberényi útjai

Az ország egyik legjelentősebb Petőfi emlékhelye Mezőberény — fogalmaz a Petőfi Emlékhelyek a Kárpát-medencében című kötetben Vargáné Püski Katalin. A költőt a Salkovics és az Orlay családok révén rokoni szálak kötik a településhez, míg felesége, Szendrey Júlia 1838 és 1840 között a mezőberényi leánynevelő intézetben tanult.

Berényben a költő baráti körét egy haladó beállítottságú, a reformkori eszmékkel rokonszenvező értelmiségi csoport alkotta, köztük Orlay Petrics Soma festőművész, a költő rokona, Kemény Pál nagy műveltségű tanító és Bonyhay Benjamin jegyző és népdalköltő. Petőfi pedig itt élte sok kedves napját, „elvonulva a legnagyobb szeretet és barátság ölén.”

Újabb kapcsolódási pont, hogy ebben az időben több kiskőrösi fiatal diákoskodott a rövidesen országos hírűvé váló mezőberényi gimnáziumban. Egyikük, Martiny Károly Petőfi keresztapja lett.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Mezőberényben sokat tesznek a költő emlékének megőrzéséért. Március 15-én mintegy nyolcvanan szavalták a Nemzeti dalt a Petőfi-szobornál
[/caption]
Petőfi először 1842-ben látogatott el Petricsékhez, ahol szívesen látták, és egy hónapon át maradt Berényben. Rokonai háza egyébként a mai városháza helyén állt.

A pápai iskolaév végeztével Orlayval először Komáromban voltak Jókaiéknál, majd Dunavecsén időztek Petőfi szüleinél, és a nyári szünetet töltötték tulajdonképpen a megyei településen. Az irodalomtörténet bizonyított tényként ismeri el, hogy a betyárversek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak pár kilométerre volt az a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor jól ismert és „jeles betyárok” menedéket találtak.

Az Ókerti borpincékben is többször megfordult, főként szüret idején, de még kellemesebb élményei kapcsolódtak Petricsék Laposi-Szőlős kertjéhez. A jó bor gyakori szalonnasütésre, kertjárásra csábította a barátokat.

Ha Mezőberény Petőfi művészetére gyakorolt hatását vesszük nagyító alá, érdemes szólni a népdalok jelentőségéről. Bonyhay Benjamin elismert népköltő is volt és Petőfivel való kapcsolata lendületet adott a népköltészet iránt rajongó poéta művészetének.

Egy évvel később megismétlődtek az előző esztendő kedves élményei. Petőfi szüret időszakában Pestről érkezett Berénybe. Pihenni jött, mielőtt színészi pályáját folytatta volna. Útja onnan Debrecenbe vezetett a Komlóssy színtársulathoz.

A pesti válságos hangulat miatt utazott családjával Mezőberénybe, Orlayékhoz 1849-ben. Az első napok jó hangulata azonban gyorsan elillant, leszegett fejjel sétált a kertben. A költő több alkalommal járt Gyulán, ahol ismerőseit is meglátogatta. Onnan írta utolsó levelét is Arany Jánosnak. A cári beavatkozás híre egyre jobban nyugtalanította. Végül úgy döntött, elindul, hogy csatlakozzon Bem seregéhez.

Július 17-re tűzték ki az indulást. A lovak azonban megbokrosodtak, a kocsit a falnak húzták, a rúd eltörött. Baljós előjel...

Őrzik a költő emlékét a városban

A kocsit másnapra javították ki. Reggelizés közben pedig megérkezett Bem üzenete. Rövid tanácskozás után a család az Erdély felé indulás mellett határozott. Felesége követni akarta bárhová. Július 18-án a Kettős-Körös folyón levő hatalmas deszkakompon átkelve Bem tábora felé vették az irányt. A költő legbecsesebb emlékeit, a Bem-leveleket, új versei kéziratát és egyéb ereklyéit Orlayra bízta.

Mezőberényben jó néhány mementó őrzi a költő emlékét. A Körös-parton felállított emlékoszlop a Körösön való átkelését idézi meg. Emléktábla, dombormű, a művelődési központ parkjában és a gimnázium előtt szobor tiszteleg a poéta munkássága előtt, emellett Szendrey Júlia szobra is megtalálható a városban.