Kultúra

2013.03.27. 08:21

Grecsó: most inkább szerelmes, alteregós novellákat írok

Ha ma írná meg valaki a Viharsarok című szociográfiát, nagyobb nyomort látna, mint Féja idejében - mondja Grecsó Krisztián.

Korbely György

A Békés megyéhez több szállal kötődő író - aki csütörtökön Dés László és Dés András társaságában lesz látható a Csabagyöngye Kulturális Központban - elárulja, jelenleg egy novellásköteten dolgozik és felemelőnek tartja, hogy része egy olvasásnépszerűsítő programnak.

- Utolsó regénye, a 2011-es Mellettem elférsz hangulata borongósabb, mint a korábbiak - ilyenné vált a világ, vagy csak maga a történet ilyen?
Mondják, de én nem gondolom borongós könyvnek, sőt. Jó a vége, például. Vannak benne kudarcok, elesett emberek, de reményeim szerint a kudarcos életpályák is szerethetőek. Azt remélem, ha valaki ráismer a saját nagybátyjára vagy ha hasonló sértettségeket hordoz, mint amik a regény főhősében vannak, akkor, ha elolvassa, egy pillanatra tudja kívülről látni az egészet. És már az is sokat segít. 

- "Tótváros" lakói miként reagáltak a Tánciskolára, hiszen a regény helyszíne kimondva-kimondatlanul Békéscsaba.
A legkedvesebb egy blogger volt, aki egyenként lefotózta a csabai helyszíneket, amiket felismert. Aztán odatette a képek mellé a szövegrészleteket.

- Min dolgozik jelenleg, folytatódik a szegvári családtörténet, vagy ezúttal más forrásokból merít?
Nem, a családtörténet folytatását későbbre hagyom. Elvégre ott az lenne a tét, hogy tíz év múlva mit látok másképpen, kivel tudok azonosulni, kinek az örömét, botlásait látom másképpen, és mennyit változott bennem az életünkről őrzött kép. Most inkább szerelmes, alteregós novellákat írok. 

- Legutóbb Békéscsabán moderátorként láthattuk, Bajnai Gordonnal beszélgetett, de feltűnt már fővárosi és gyulai tüntetéseken is szónokként. Ezek szerint ismét fontossá vált az írók közvetlen közéleti szerepvállalása?
Bajnai Gordont civilként kérdeztem Csabán, és bár rutintalan moderátor vagyok, igyekeztem a megye problémáival szembesíteni. Hogy tudjon rólunk, tudja meg, mi bajunk, és hogy elegünk van belőle, hogy négyévente ígér valaki valamit, aztán soha többet nem jön. Egyébként, íróként valóban érdekel a közélet, de leginkább a szociális szempontok, a szegénység, az elfeledett vidékek embereinek sorsa, és nem a napi- vagy a pártpolitika. Az bánt, ha ma írná meg valaki a Viharsarok című szociográfiát, nagyobb nyomort látna, mint Féja idejében.   

- AZ ÉS szerkesztőjeként sok szöveget olvas.  Az Y-generáció - mely végérvényesen elköltözött a Gutenberg-galaxisból a Facebookra és a Twitterre - fel tud mutatni új irodalmi értékeket?
Hogyne, és leginkább akkor erősek a fiatalok, amikor őszinték, alanyiak és pimaszok. Radikálisan új irányokkal azonban nem találkozom. Sokkal többen tudnak jól írni, elég jól, és ez bizonyosan a blogok és a net szabad nyilvánosságának a hatása, hogy könnyebben szereznek rutint. Ezzel együtt a net szabadsága elszoktat az alapos munkától, a gondosságtól, és a figyelem hamar átalakul könnyen jött sikerré. Aki pedig nem keres, az nem is talál.  


- A Te is olvasol, ugye? médiakampányban az egyik novellájának elemzése a feladat. Milyen érzés fiatal művészként kvázi tananyagként szerepelni?
Félelmetes és fölemelő. Egy irodalmi vetélkedőn Győrben egyszer olyan pimaszul parodizáltak ki, hogy még a szervező tanárok is megijedtek, hogy ez már durva, meg fogok sértődni. Nagyon szeretném, ha ide is ilyen élénk, életteli elemzések, valódi érzések jönnének, és az nyerné a táblagépet, akinek van viszonya szöveghez. Az se baj, ha szétszedi. Elvégre az a cél, hogy jó szeme legyen és helyén legyen a szíve.

Grecsó Krisztián 1976-ban Szegváron született, majd a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. A békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola után a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar szakán diplomázott. 1997-től 2006-ig a Bárka szerkesztője, 2007 és 2009 között a Nők Lapja vezető szerkesztője, 2006-tól 2009-ig a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től az Élet és Irodalom munkatársa. Első sikerét a Pletykaanyu című novelláskötetével aratta, 2001-ben. 2005-ben látott napvilágot Isten hozott című regénye (Magvető), amely 2007-ben németül, 2008-ban csehül, 2009-ben szlovénul is megjelent. Következő regénye, a Tánciskola 2008 tavaszán, a Mellettem elférsz pedig 2011-ben került a könyvesboltokba. Írt színdarabot (Cigányok, József Attila Színház) és filmforgatókönyvet (Hasutasok, rendezte Koltay Róbert) is. Fontosabb elismeréseii: József Attila-díj, Faludy-díj, Bródy Sándor-díj, Márciusi Ifjak Díj, AEGON Művészeti Díj.

-->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!