Dizájner drogok, úri cigányok és vidéki fiatalok

A kutatók érdekes és hasznos eredményekről számoltak be, de az már nem rajtuk múlik, hogy ebből mit használnak fel, mennyire veszik figyelembe a döntéshozók.

Nem volt nehéz megtippelni, hogy a megyén kívüli hazai turistáknak mi ugrik be az elsők között Békés megyéről. Árpási Zoltán, a SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának adjunktusa kutatása eredményeként már sorolta is: kolbász, pálinka, gyulai vár, Körösök, fürdők.

– Kedvesnek, vendégszeretőnek tartják az itt élőket a turisták, családbarátnak a környezetet, jó minőségűnek a szálláshelyeket – hangsúlyozta az adjunktus. – Amit hiányolnak, az a megfelelő infrastruktúra, például az M44-es autópálya, emiatt nehézkes a közúti elérhetőség. Emellett pezsgőbb kulturális életet várnak, de a megkérdezettek hozzátették, lehet, hogy ez megvan, csak nincs kellően kommunikálva országosan. Leginkább a gasztronómiai fesztiválokról tudnak a megyén kívül Békés megyét illetően.

Dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár, a Békés Megyei Tudományos Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, tudományterületenként hat szekcióban folyt a munka, 60 előadás hangzott el. A plenáris előadásokat zsúfolt ház, 350 fős hallgatóság előtt tartotta dr. Puskás János, a SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karának dékánja és dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos. Előbbi a felsőoktatás szerepéről beszélt a vidékfejlesztésben, utóbbi előadása a designer drogokról szólt Új szerek egy régi testben címmel.

A szimpóziumon részt vett dr. Párducz Árpád professzor, a Szegedi Akadémiai Bizottság alelnöke és dr. Pál József professzor, a Szegedi Tudományegyetem külügyi és közkapcsolati rektorhelyettese is.  

Micheller Magdolna előadása a Romák Békéscsabán a XXI. században címet viselte. A téma szakértője kiemelte: a csabai romák 60 százaléka munkanélküli, szinte alig van már köztük úri cigány, aki a zenéből élne. Az éttermek már nem tudják megfizetni őket. A romáknak most a belváros rehabilitációjánál végzett segédmunka nyújt pénzkereseti lehetőséget.

– A romák felzárkóztatására egy esély van: járjanak iskolába, tanuljanak tovább – hangsúlyozta Micheller Magdolna. – Sokszor a kellő  családi háttér, az otthoni minta hiányzik, ezért kellene az oktatási intézményekben mentorprogramokkal segíteni.

Tímár Judit és Velkey Gábor a vidéki fiatal felnőttek falu- és városképét kutatta. Azt tapasztalták, hogy főként a hátrányos helyzetű falvakban nőhiány alakult ki. A 25 és 35 év közötti hölgyek közül ugyanis jóval többen vándorolnak el, mint az ugyanilyen korú férfiak, és nem a környékbeli kisebb-nagyobb városokba, hanem egyből Budapestre, a Dunántúlra és külföldre.

Velkey Gábor kiemelte, hogy a 25-35 év közötti nők könnyebben választják a költözést a megélhetés, a munka hiánya miatt, a férfiaknak erősebb az érzelmi kötődésük a lakóhelyükhöz.

Dr. Szenográdi Péter, a békéscsabai belvárosi gimnázium tanára Az erdélyi bevándorlók Békés megyében, és az áttelepülésük utáni mobilitásuk főbb jellemzői címmel tartott előadást. Elmondta: a legtöbben 1988-tól a ''90-es évek elejéig jöttek megyénkbe. Mintegy ötezren érkeztek és négyezren tartósan itt maradtak.

A romániai diktatúra összeomlása, a gazdasági különbség, a magyarságtudat hozta őket Békésbe. Miután azonban a gazdasági különbség csökkent, és Románia is uniós ország lett, jóval kevesebben jönnek, inkább a gazdagabb nyugati országokat választják. Ami érdekes adat, Románia 23 milliós lakossága az elvándorlás miatt 20 millió alá csökkent.

– Míg például az afrikai bevándorlóknál az volt jellemző, hogy a férfiak a család nélkül jöttek, addig az erdélyiek feleséggel, gyerekekkel – hangsúlyozta Szenográdi Péter. – Az erdélyiek érkezésénél a többi nációhoz képest megfigyelhető volt a jóval erőteljesebb gondoskodás, szolidaritás. Természetesen akadtak, akik az erdélyiek nagy számú ideérkezését nem szívesen vették, de ők voltak kevesebben.