Kultúra

2012.10.16. 08:22

Usztics: a pénzvilág a lehajtott fejjel sétáló rabszolgákat szereti

Usztics Mátyás a közelmúltban a megyeszékhelyen, a Nemzeti Kávézójában tartott előadásán mutatta be Magor nyelv és történelem című könyvét. Úgy véli, a finnugor nyelveredet zagyvaság, csak egyesek félnek az igazságtól.

Licska Balázs

– Igaz lehet a mondás, hogy aki a nyelv eredetét ismeri, ismeri a történelmet is?
– Nem. Az esetek 98 százalékában azt mondaná vissza, amit az iskolában hallott. Ott pedig a mai napig egy Habsburg-szemléletű, hazug nyelveredetet tanítanak. Holott a valóság, a tudományos eredmények a rendelkezésre állnak, kihasználatlanul.

– Ön szerint honnan ered a magyar nyelv?
– Önmagából. Nem hasonlítható semmihez. Irtózatos zagyvaságokat lehet olvasni és hallani, pedig neves nyelvészprofesszorok is megmondták, hogy semmi köze a magyaroknak a finnugorokhoz. Ez a fogalom így, hogy finnugor, sületlenség. A finnugorsággal foglalkozó kongresszusra 2000-ben a finnek el sem mentek. Ők már átírták a nyelvtankönyveiket, belátták, semmi közünk egymáshoz. Ettől persze a rokonszerv és a barátság megmaradt. A finnugor „maszlag” nem igaz.

Mondok egy példát: a régészek találnak honfoglaláskori nyílvesszőket. Az azonban rejtély, hogy kié volt: akik ide érkeztek, vagy akik már itt voltak. Úgy állították be a történelmet, hogy ez a vidék egy lakatlan pusztaság volt, ami valakinek a lovagló-, nyaraló-, vadászterülete volt, egy Szvatopluk nevű, sosem létezett embert emlegetnek. Ez mese. Leletek és nagy tudósok állításai a bizonyítékok arra, hogy sehonnan sem érkeztünk. A Kárpát-medencében mindig is a mai, magyarnak nevezett nyelven beszélő népek éltek. Hogy hogyan hívták a nyelvet, nem tudni. Illetve lehet, csak ha elhangozna, hogy szkíta, mindenki a földbe dugná a fejét. Amikor a magyarokra vonatkozóan valami szépet kell mondani, amire büszkék is lehetnénk, hogy ezt mi értük el, megtorpan a történelemírás. Előrángatnak a hajánál fogva valami vélt vagy valós gazemberséget.

– Ha hazudnak, miért teszik?
– Valakik valami miatt rettenetesen félnek, hogy egyszer napvilágra kerül a nép sokkal, de sokkal régebbi történelme, mint amit most tanítanak. Pedig ennek nem lenne befolyása az olajárra, az adókra, semmire. Gerinc kérdése az egész. Nem kell szégyenkeznünk a történelmünk, a nyelvünk, a kultúránk miatt, egyik népnél sem vagyunk kevesebbek. De ennek kimondása kockázatos. A pénzvilág általában a lehajtott fejjel sétáló rabszolgákat szereti, nem a büszke, egyenes, kihúzott fiatalokat és időseket. Ennek megtartása uniós feladat, ehhez keresnek csatlósokat.

Az épület rogyadozik, a vakolat pedig kezd leperegni. Az összedőlést segíti az önismeret, hogy mi kik is vagyunk. Miért kell tűrni mindazt, amit ránk kényszerítenek egy kint megírt forgatókönyven keresztül? Az előadásaimnak sok haszna nem lehet, de talán a közönség később tovább ad egy-két gondolatot. Ez egy lassú folyamat. Mint ahogy az is, hogyan sikerült bennünket – még nem teljesen – megtörni.

– A történelem ismerete fontos ahhoz, hogy valaki igazán magyar legyen?
– Ha van rá mód, akkor meg kell ismerni a történelmet. A ma is kitapintható problémák nagyon mélyen gyökereznek, benne vannak a történelemben. Ami mára kialakult, nem lehet idegen annak, aki a magyar nép utolsó ezeréves történelmét ismeri. Ilyen a megoszthatóságunk, az összebékíthetetlenségünk, és még sok minden. 

– Lehet segíteni a megosztottságon?
– Általában az induló pártok írták ki a zászlóra, hogy legyünk egységesek, fontos az összefogás. Aztán kiderült, hogy ezeken belül sem volt egység, csak szereplési és hatalomvágy fűtötte őket. Ehelyett szolgálni kellene a népet! 
 

Tíz évvel ezelőtt alapította Usztics Mátyás a Nemzeti Kamara Színházat, őszintén bevallotta, hogy csak önmaga hibáztatható amiatt, hogy a teátruma nehéz helyzetben van.

– Hiba volt, hogy politikai szereplést vállaltam, megosztottam a közönséget. Egy színház és egy színigazgató nem politizálhat nyíltan, csak azzal, hogy milyen műsorokat tűz színre. Elvitt engem is a nagy hevület, mire körülnéztem, egyedül voltam. Meg is érdemlem. De a társulat nem. Most félretették a csapatot, nem szinkronizálnak, nem forgatnak.

Usztics Mátyás elmondta, egy 3x12 részes tévésorozat rendezésére készül, hamarosan megkötik a szerződést. Az első nyolc rész forgatókönyvét papírra is vetették.

– Végzős kezdők, ez lesz a sorozat címe. Fiatal, pályakezdő rendőrökről, a karrierről, a tévedésekről, a hibákról és az eredményekről szól. A főiskolán végzősök, de a tiszti hivatásban, az életben kezdők a főhősök – folytatta. Usztics Mátyás kiemelte, nagy segítséget kapott a Belügyminisztériumtól, mely fontosnak ítélte a testület önképének és önbecsülésének emelését, amin 2006-ban nagy csorba esett.

– Hiba volt, hogy politikai szereplést vállaltam, megosztottam a közönséget. Egy színház és egy színigazgató nem politizálhat nyíltan, csak azzal, hogy milyen műsorokat tűz színre. Elvitt engem is a nagy hevület, mire körülnéztem, egyedül voltam. Meg is érdemlem. De a társulat nem. Most félretették a csapatot, nem szinkronizálnak, nem forgatnak.

Usztics Mátyás elmondta, egy 3x12 részes tévésorozat rendezésére készül, hamarosan megkötik a szerződést. Az első nyolc rész forgatókönyvét papírra is vetették.

– Végzős kezdők, ez lesz a sorozat címe. Fiatal, pályakezdő rendőrökről, a karrierről, a tévedésekről, a hibákról és az eredményekről szól. A főiskolán végzősök, de a tiszti hivatásban, az életben kezdők a főhősök – folytatta. Usztics Mátyás kiemelte, nagy segítséget kapott a Belügyminisztériumtól, mely fontosnak ítélte a testület önképének és önbecsülésének emelését, amin 2006-ban nagy csorba esett. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!