Kultúra

2011.10.26. 11:50

Négyezer éves településre bukkantak Békés határában

Középső bronzkori temető maradványait tárják fel ezekben a napokban régészek Békés határában. Az archeológusok szerint az ahhoz tartozó település mintegy négyezer évvel ezelőtt központi szerepet tölthetett be a mikrorégióban.

P. G.

— Békés határában, a város Jégverem kerti részén a ’80-as évektől kezdve folyamatosan kerültek elő középső bronzkori edénytöredékek, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a területen egy viszonylag nagy kiterjedésű település, illetve egy ahhoz tartozó temető maradványai húzódhatnak — nyilatkozta lapunknak dr. Gyucha Attila, az ásatás egyik vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum Dél-alföldi Regionális Irodájának vezetője.

Mint megtudtuk, a közelben élő Pribojszki család tájékoztatta a
szakembereket elsőként a mezőgazdasági gépek által a földből véletlenszerűen kifordított emlékekről, majd 2003-ban dr. Gyucha Attila azonosította a lelőhelyet.

A feltárás Paul R. Duffy, a Torontói Egyetem antropológiai tanszéke posztdoktori ösztöndíjas szakemberének köszönhetően kapott lendületet, aki évek óta foglalkozik bronzkori kutatásokkal a Körös-vidéken. A Kanadából érkezett régész és a Magyar Nemzeti Múzeum Dél-alföldi Regionális Irodájának munkatársai szeptember végén kezdték meg a munkálatokat a lelőhelyen. A konkrét ásatást idén tavasszal megelőzte egy nagyszabású előkészítő szakasz, amikor dr. Paul R. Duffy és magyar kollégái felszíni gyűjtést, majd szeptember végén görög szakemberek úgynevezett geofizikai méréseket végeztek a területen. A két vizsgálat együttes eredményeként egy térképet készítettek, amely megmutatja, hogy hol kutathatnak eséllyel.

A néhány hete tartó ásatás során egyebek mellett hét sírra is rábukkantak az archeológusok.

— A helyzet azért is különösen érdekes, mert az ebből a korszakból ismert legközelebbi temető maradványait nyolcvan kilométerre találták a békési lelőhelytől — hangsúlyozta dr. Gyucha Attila. A terület egyébként vélhetően az úgynevezett Gyulavarsánd kultúrához tartozhatott, míg maga a temető a feltételezések szerint akár fél és egy hektár közötti nagyságú is lehetett. A nyughelyen többféle — csontvázas, urnás hamvasztásos és szórt hamvasztásos — temetkezés nyomai
is megtalálhatók. A halottak mellé étel- és italáldozatokat tartalmazó edényeket is temettek a gyászolók.

Az egykori település a sírhelyektől keleti irányban húzódhatott, és szinte biztosnak tűnik, hogy a bronzkor során központi szerepet játszott a mikrorégióban.

A szakemberek idén a temető feltárására helyezik a hangsúlyt. A körülbelül egy hét múlva befejeződő munkálatok után steril laboratóriumi körülmények között megvizsgálják a leleteket, majd az edényeket restaurálják, amelyek ezt követően a Munkácsy Mihály múzeumba kerülnek. A település maradványainak feltárását
várhatóan jövőre kezdik el a régészek.

Paul R. Duffy lapunknak elmondta, hogy munkájuk során a bronzkorkutatásban újszerűnek számító módszereket is alkalmaznak. A stroncium izotópos vizsgálatok segítségével egyebek mellett kimutatható, hogy az itt eltemetett emberek a térségben éltek-e egész életükben, vagy más területekről érkeztek a régióba. Ugyancsak következtetni lehet például a házasodási szokásokra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!