Békésen él Ady Endre legközelebbi leszármazottja

Problémák is adódtak a rokonságból
— Nagyapám és Ady Endre édesapja unokatestvérek voltak. A sors mára úgy hozta, hogy testvéreimmel mi számítunk a híres poéta legközelebbi élő leszármazottjainak — mesélte az asszony. Mindjárt hozzáfűzte, bár az Ady név mindig is büszke öntudattal töltötte el őket, sokszor bizony problémáik is adódtak belőle.

— Nyolc évvel ezelőttig a szilágysági Zilahon, azaz Romániában éltünk, s azt aligha kell mondanom, hogy egy magyar, különösen egy Ady nem számított a legnépszerűbbnek — emlékezett vissza mosolyogva múltjuk egyik szeletkéjére az 1948-as születésű Kisné Ady Éva. Fiatal lányként, édesapjával közösen, gyakran felsétált a deákdombra, oda, ahol az 1919-ben elhunyt költő jó néhány verse is megszületett.

— Komoly élményt jelentett számunkra, hogy megismerhettük híres rokonunk életének egy fontos részét. Sajnos, nagyapám nagyon fiatalon meghalt, és így nem őrizhettünk annyi személyes emléket Ady Endréről, mint amennyit szerettünk volna — mondta házigazdánk.

Más kérdés, hogy jócskán hozott kevéssé örömteli pillanatokat is számukra az élet. Az egyik fájdalmas esemény az volt, amikor a költőről korábban elnevezett általános iskolát a román államhatalom átkeresztelte, s a magyar poéta szobra mellett közvetlenül Octavian Goga emlékművét állította fel. Alapos fricskát jelentett számukra az is, amikor az irodalmár családjának korábbi házába egy román famíliát költöztettek.

A zilahi évek 
Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy továbbtanulni sem volt igazán esélyük, így Ady Éva például a molnárszakma ismereteit sajátította el, s abban is helyezkedett el. Az asszony egyébként ugyancsak Zilahon ismerkedett meg későbbi férjével, Kis Györggyel, akivel immáron 42 éve élnek boldog, békés házasságban, frigyükből három fiuk és egy lányuk született.

— Bár az ország felső vezetése valóban gyakran tett és beszélt a magyarok ellen, a hétköznapi emberek többségével meg lehetett találni a hangot, sok román barátunk volt Zilahon is — emlékezett vissza a házaspár. Az asszony életének egyik legszebb pillanata 1970-ben érkezett el, amikor a családjával Magyarországra utazott.

— Még ma is összeborzongok, ha arra a pillanatra gondolok. Bevallom, felemeltem egy darabot az anyaföldből, és megcsókoltam. Azt hiszem, csak az tudhatja, hogy mit éreztünk akkor, aki átélte, milyen a határon túl magyarként élni.

Ki viszi tovább az Ady nevet?
A Kis család nyolc évvel ezelőtt költözött végleg Magyarországra. — Fiunkat, aki középiskolában kiváló tanuló volt, nem vették fel főiskolára, mert nem tudott elég jól románul. Attila akkor úgy döntött, hogy nincs tovább maradása, mi pedig vele együtt az anyaországba jöttünk. Előbb Kétegyházára, majd onnan két éve Békésre költöztünk — mondta Kis György.

Mint megtudtuk, Éva asszony néha maga is ír verseket, első alkotása még hatodikos korából származik, de a költeményeket soha nem a nyilvánosságnak szánta. Ma pedig elsősorban unokái és saját szórakoztatására ragad tollat, s persze szívesen olvasgatja Ady Endre verseit, írásait.

Kisné Ady Évának egy lány, Anna és egy fiú testvére van, Dániel. A sors fura fintora, hogy öccsének három lánya született, akik így az Ady nevet nem igazán tudják tovább vinni. Az asszony egyik fia azonban már felvette az ősi nevet, így ő most Ady-Kis Attilaként szerepel az okmányokban és nyilvántartásokban. Az édesanya lapunknak elmondta, hogy két másik fia, Endre és Tibor is gondolkodik azon, hogy tiszteletből felvegye a nevet.