Nem kell temetni a Gutenberg-galaxist – megyei kutatás az olvasási szokásokról

— Egy, a nemrégiben Békés megyében végzett kérdőíves adatfelvétel is igazolja, valóban nem állunk olyan rosszul, hogy temetni kellene a Gutenberg-galaxist — részletezte a kutatások eredményét Herczeg Tamás szociológus. A szakember az ünnepi könyvhét apropóján ismertette a tanulmány olvasási szokásokat elemző gondolatait.

— A szépirodalom visszaszorult, vaskos köteteket már kevesebben forgatnak. A mai kor embere inkább újságokból, folyóiratokból tájékozódik. A hosszabb terjedelmű írások helyett a rövidebb, tömör, képes kiadványokat lapozgatják — hangsúlyozta a kutató. Herczeg Tamás szerint a változások elsődleges oka a szabadidő-felhasználás átalakulásában keresendő. Eszerint a könyveknek osztozniuk kell a televízió és a világháló nyújtotta lehetőségekkel.

— Ezért is olvasnak többet például az idősebb korosztály tagjai, akiknél ez az információs forradalom kevésbé éreztette hatását. Emellett még mindig tapasztalható a magasabb iskolai végzettségűek írott szöveg iránti fogékonysága is — beszélt a jelenlegi helyzetről a szociológus. Hozzátette, a nők a könyvek frontján földbe döngölik az erősebb nem képviselőit. Míg a férfiak főképp tévénézéssel, kerti munkával vagy beszélgetéssel töltik pihenőidejüket, addig a hölgyek gyakrabban kapcsolódnak ki egy-egy szépirodalmi alkotás segítségével.

A gyermekek száma is meghatározza az olvasási kedvet

— A gyermektelen háztartásban élők kevesebbet olvasnak. Talán mert nincs lehetőségük arra, hogy együtt fedezzék fel utódaikkal az írott szó világát. Náluk is rosszabb az arány a három és több gyermeket nevelőknél, akiknek vélhetően nincs idejük egy-egy könyv megismerésére. Az egy- és kétgyermekesek viszont gyakrabban hódolnak az olvasás szenvedélyének — mondta Herczeg Tamás.