Könyvárverés Gyulán: a vadászkönyv kelendő volt, a horgász nem

A budapesti Fekete Hattyú Antikvárium olyan anyagot hozott Gyulára, amely nagyrészt a fővárosból, kisebb részben helyi gyűjtésű művekből származott. Sok kötet a kikiáltási áron kelt el, másokra alaposan rálicitáltak.

Az árverésvezető, Walloschek Miklós sorra bejelentette a tételeket, a soros dokumentumot felmutatták. Fogytak Ady, Babits, Bartók Béla művei a múlt század első feléből, Békés megye régészeti topográfiája 1982-ből, de kalapács alá kerültek gyomai Kner-könyvek is.

Az első csúcs Bod Péter 1760-ban kiadott kötete volt: a 36 ezer forintos kikiáltási ár helyett 60 ezerért talált gazdára. Az 1810-ből származó, a földrengésekről, különösen a móri esetről szóló, rézmetszetes kötet licitje vételi megbízásból 130 ezer forintnál kezdődött és 145 ezernél fejeződött be.

Az árverésvezető elmondta, neki is meglepetés volt, hogy itt, a folyók vidékén a horgászkönyv iránt nem érdeklődött senki. Az árverésen többen licitáltak Verne Gyula műveire aranyozott, festett vászonkötésben a Franklin nyomdából. A köteteket az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején adhatták ki. Egyikük telefonos utasításra a könyveket 32-től 44 ezer forintig terjedő összegért szerezte meg. A vadászkönyveket is sorra megvásárolták a kikiáltási ár többszöröséért.

Walloschek Miklós évtizedek óta vezet könyvárveréseket. Azt ő sem tudja, hogy egy—egy licitáló kinek a megbízásból dolgozhat. A szépséges Verne-sorozat olyan helyről kerülhetett a Fekete Hattyúhoz, ahol generációkon át megbecsülték. Úgy tudja, nagy intézménynél pótolják a kötetekkel az ottani sorozathiányt, ezért fizettek érte magasabb árat. Egy budapesti árverésen előfordult, hogy egy gyűjtő 170 ezer forintot adott egy Verne-könyvért.

A könyvdivatra jellemző, hogy míg évekkel ezelőtt minden mennyiségben el lehetett adni a szakácskönyveket, most a vadászkötetek a népszerűek. Azok is veszik, akik nem vadásznak. A régi könyveket máig szeretik az emberek. A gyűjtés lázáról nem is beszélve.