Kultúra

2008.01.04. 18:42

Gyula elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet

A 33 ezer lakosú Gyula a Szeged, Kecskemét, Szolnok, Debrecen közötti országrész egyik legjelentősebb kulturális és idegenforgalmi vonzereje. Gyönyörű épületei, virágos utcái, játékos szökőkútjai, történelme, nevezetes emberei a múltban és a jelenben is kivívták a város rangját.

H. M.

Gyula hatalmas kulturális öröksége alapozta meg azt a szándékot, hogy pályázzon az önkormányzat a Kultúra Magyar Városa cím elnyeréséért. A címet a kulturális tárca alapította 2005-ben. Három kategóriában lehet pályázni: a megyei jogú városokéban, a tízezer lélekszám feletti és alatti városokéban. A minisztérium ezzel a címmel ismeri el a pályázó város addigi kulturális eredményeit, kultúrafejlesztő elképzeléseit. Eddig Kecskemét, Keszthely, Sárvár, Székesfehérvár és Sárospatak nyerte el kategóriájában a címet. Az elismeréssel oklevél, a cím használatának joga és pénzjutalom jár.

Gyula mai területét az újkőkor óta lakják, 605 régészeti lelőhely található a történelmi helyen. Vára Közép-Európa egyetlen, épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára. A középkori várat 2005-ben felújították, alkotóinak munkáját a nemzetközi ICOMOS-díjjal ismerték el. Az egykori végvárban gazdag életmódtörténeti kiállítást rendeztek be, többek között reneszánsz kori főúri lakosztályokkal. Gyulán született Erkel Ferenc, Himnuszunk zeneszerzője, a magyar nemzeti opera megteremtője, Pomutz György, a szabadságharc tábornoka, az USA szentpétervári nagykövete, Bay Zoltán nemzetközi hírű tudós, csillagász, Kohán György Kossuth-díjas festőművész és a Gyula melletti Ajtósfalváról vándorolt Nürnbergbe a német festőóriás, Albrecht Dürer apja.

A városban 35 kiemelt, országos védettségű műemlék épület van. Szép templomai, középületei között is jelentős kultúrtörténeti érték a felújításra váró Erkel Ferenc-szülőház, a Harruckern—Wenckheim—Almásy kastély. A kastély parkjában létesült Gyulai Várfürdő a legmagasabb kategóriájú gyógyfürdő és strandfürdő Magyarországon. Párját ritkító polgári életmód-kiállítást rendeztek be a Ladics-házban, a műemlék Százéves Cukrászda pedig Békés megye legrégibb, az ország egyik legnevezetesebb, bizonyíthatóan legalább 1840 óta működő cukrászdája. Az 1964-ben alapított Gyulai Várszínház az ország egyik legkiemelkedőbb szabadtéri színháza, Shakespeare-fesztiválja tovább növelte a teátrum nemzetközi hírét.

Mindezek csak jelzik Gyula kulturális értékeit, ennél több kinccsel büszkélkedhet a város. Itt rendezik például az országos hírű V. Gyulai Reneszánsz Karnevált februárban. Az elsőt Hiller István kulturális miniszter nyitotta meg a Balassi-emlékévben és az önkormányzat szeretné, ha az ötödiket is a tárca vezetője köszöntené 2008-ban, a reneszánsz évében. A gyulai vár reneszánsz kori történetéhez tartozik, hogy azt Mátyás király a fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A trón örökléséből kizárt herceg 1482-től 1504-ig, haláláig volt a vár ura. Felesége Frangepán Beatrix volt, leányuk Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja. Anyát és lányát a gyulai ferences rendházban temették el.

Dr. Perjési Klára polgármester elmondta, 2007-ben arra törekedtek, hogy bemutassák a város kulturális értékeit. Láthatóan vannak nyugat-európai országok, melyekben a kultúra önmagában hatalmas vonzerő. A városnak nemzetközi gyógyhely és nemzetközi kulturális hely címet szeretnének szerezni. Az a törekvés, hogy Gyulán minél több olyan cél legyen, amelyért érdemes ide eljönniük az embereknek; az egészségmegőrzés mellett a szépérzékük is otthonra találjon. A város valamennyi értékét szeretnék együtt fejleszteni, a hagyományokat haladóvá tenni.
A Kultúra Magyar Városa cím birtokában a gyulai rendezvényfüzeten, a turisztikai kiadványokon megjelenítik: a Virágos Magyarországért verseny győztes városa, a Kultúra Magyar Városa. Az önkormányzat a város működési kiadásainak 11 százalékát fordítja kultúrára, benne az intézményekre, várszínházra, könyvtárra, a művelődési nonprofit kft.-re, a Corvin múzeumra, a fesztiválokra, rendezvényekre. Az arányon nem tudnak változtatni, azonban pályázatok sokaságát írják. Az Európa a polgárokért című pályázaton nyertek legutóbb 2,5 millió forintot, ebből a pénzből a reneszánsz karneválra várják hat testvérvárosuk 20—20 tagú küldöttségét.

A vendéglátásban érdekelt Szabó Árpád alpolgármester szerint az éttermek akár fel is tüntethetnék az étlapokon Gyula címeit. Az elismerés országos népszerűsítést is jelent, így több vendég érkezhet a városba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!