Dél-Békés: cél a hátrányos helyzet mérséklése

A kistérség egykori elnökeként Karsai József még jól emlékszik a 2007-es időszakra, amikor újragondolták a leghátrányosabb kistérségek listáját. Az addigi 48 helyett 33 lett. A mezőkovácsházi kistérség szerepelt a legrosszabb helyen a Viharsarokból, a negyedik helyen volt 1,68-as komplex mutatóval.

–  Összefogással sikerült elérni olyan fejlesztési sort, ami komoly lökést adott Dél-Békésnek. A leghátrányosabb, komplex programmal fejlesztendő kistérség lettünk. Mindig is az volt a célom, hogy a fejlettebb, egészségesebb települések magukkal, a féllábúak pedig a féllábúakkal versenyezzenek. Akkor létkérdésbeli fejlesztések valósulhattak meg, teljes egyetértésben. Jutott útra, iskolára, egészségügyi fejlesztésre, a térség felzárkóztatásáért tehettünk az uniós irányelveknek megfelelően a lakosság megtartása érdekében. Külön hangsúlyt fektettünk a komplex TÁMOP-pályázatokra, melyeket a települési polgármesterekkel közösen kidolgozva a kistérségi társulás valósított meg. Csak erre a programra több mint 1,5 milliárd forintot sikerült kiharcolnom. Köztük volt számos képzés, a roma integrációs központ, az egészségfejlesztési iroda, vagy épp a mélyszegénységi felzárkóztatás.

Karsai József kiemelte, más fejlesztő, felkészítő programra is jutott forrás. Ezek eredményei egész Dél-Békés javát szolgálják a mai napig és jó példaként állhatnak a többi kistérség előtt. Mezőkovácsháza akkori polgármester, Bakos István szerint is az egy eredményes időszak volt.

– Megújulhatott az SZTK és lecserélhettük az eszközkészletet. Felújítottuk a fürdő nagy- és gyógymedencéjét, a Kossuth utca új burkolatot kapott, korszerű lett az általános iskola, ahova beszereztünk új bútorokat, eszközöket. Megújult az önkormányzat belül. Kicseréltük a nyílászárókat. A Kalocsa Róza Művelődési Központban végeztünk belső renoválást, míg a napközikonyhán az eszköztárat újították meg. 2008-2009-ben nyújtottuk be és nyertük el a pályázati támogatást a Négy Évszak Óvoda felújítására és a Szociális Ellátó Központ építésére, csak úgy mint sok más, azóta már megvalósult humánerőforrás fejlesztési programra – emelte ki Bakos István.

A területfejlesztés általános céljai, hogy mérséklődjenek a térségi és a települési szintű különbségek, kidolgozva a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére komplex programot. Karsai József szerint ezt a munkát csak együttműködéssel, hozzáértő szakemberek felkutatásával vihették sikerre. 2010 után is folytatódott a megtervezett koncepció végrehajtása.

A térségi összefogásban látja az előrelépést a jelenlegi kistérségi elnök, Varga Gusztáv is.

– Dél-Békés közösen harcol neki járó forrásokért. Nem szolidaritást várunk, hanem a térségnek járó támogatást szeretnénk az itt élők javára fordítani. Közös fellépéssel cselekszünk az itt élőkért, akik megérdemlik a jobb életminőséget. A sikereink más hátrányos helyzetű térségek számára is jó példaként szolgálnak. Összefogásunk nem irányul senki ellen. Hiszünk abban, hogy lehet együttműködni nyer-nyer alapon. Eddig is partnerként dolgoztunk mindenkivel, aki a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre helyezte a hangsúlyt.