Tízezrek biztonságát növeli a szükségtározó

Gajda Róbert, a Békés Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízott, egy személyben a Békés Megyei Védelmi Bizottság elnöke elsőként a folyószabályozások jelentőségét elevenítette fel, ami alapvetően meghatározza Békés megye jelenlegi arculatát.

— A munkálatoknak köszönhetően megyénk területének mintegy 83 százaléka alkalmassá vált a mezőgazdasági művelésre. Az emberek tudása, szorgalma, a föld és a víz együttesen jelenítik meg térségünk legfontosabb értékeit — hangsúlyozta. — A gátak megépítése nem lehetett elégséges, már csak azért sem, mert a környezet folyamatosan változik. A legmagasabb vízszintek hozzávetőlegesen egy métert magasodtak száz év alatt, ezért is szükséges a védművek folyamatos fejlesztése, karbantartása.

Kiemelte, a négymilliárdos fejlesztés hatásai nem csak Gyulán, hanem összesen huszonkilenc településen érezhetők, így 170 ezer ember biztonságát szolgálja a beruházás. A megnyitási helyen nem lesz szükség robbantásra, gyorsabban és hatékonyabban kezelhetik a vízhozamot. A szükségtározón a számítások szerint a maximális árvízi vízhozam 65 százalékát lehet leengedni a zsilipek segítségével.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] Fotó: Jenei Péter
[/caption]
Dr. Kovács József, a térség országgyűlési képviselője hazánk és szűkebb pátriánk nagy árvizeit idézte fel beszédében. Külön emlékeztetett a Körös-vidéki 1970-es nagy árvízre, valamint az 1974-es árhullámokra, amikor robbantásokkal kellett megnyitni két szükségtározót is.

— A kormányzat elkötelezett a lakosság biztonságát erősítő, hosszú távú célokat szolgáló beruházások mellett — ecsetelte. — A beruházás átadásával jobb életfeltételek biztosíthatók, és a mezőgazdasági termelés biztonsága is emelkedik. A fejlesztéssel történelem íródott.

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, a rendezvény moderátora úgy fogalmazott, sokan emlékeznek az 1995. decemberi árvízre, amikor az árhullámot a Gyulavári térségben csak nyúlgát építésével és megfeszített munkával lehetett a töltések között tartani. Ezután épült a Kisdelta tározó, ami a mostani fejlesztéssel vált teljessé.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere aláhúzta: a fejlesztés jelentősége messze túlmutat korunkon. Mint rámutatott, a víz alapvető jelentőségű a történelemben, éltető, romboló, egyben stratégiai elem. Külön kiemelte, hogy a város legnagyobb alakjai között számos vízügyi szakember található. Beszédében kitért az 1855. évi nagy gyulai árvízre, felidézve Albrecht főherceg gondolatát, amely szerint hasonlónak soha nem szabad megtörténnie.

— A fejlesztés újabb nagyon fontos lépés e felé - tette hozzá.

Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a fejlesztés jelentőségéről, illetve arról a munkáról szólt, amit végeznek a védekezés további erősítése érdekében hazánkban.

A beruházás számokban:

- A teljes projekt során több mint 200 ezer m3 földet mozgattak meg.
- Az anyagnyerőkből 85 ezer 685 m3 földet termeltek ki.
- A töltésfejlesztés során kb. 35 ezer m3 helyi anyag került felhasználásra.
- A robbantásos megnyitási helyből, mintegy 25.000 m3 földet bontottak el.
- A vízbeeresztő műtárgyba több mint 11 ezer 500 m3 betont és 826,3 tonna betonacélt építettek be.
- A vízbeeresztő műtárgyba 6,9 km villamos vezeték épült be.
- Egy szegmenstábla tömege karok nélkül: 13,644 tonna.
- Egy kar tömege: 1590 kg.
- Egy teljes tábla tömege így: 16,8 tonna
- A projekt teljes költségigénye: 4 milliárd 214 millió Ft.