Békés megye értékei

A pályázaton nyert 200 millió forintból a kondorosi Batthyány-Geist kastélynál – ahogy a kondorosiak hívták, a nagymajori kastélynál – a későbbi telepítésekből származó fák kivágását, zavaró vagy éppen romos objektumok elbontását, illetve a tereprendezést is elvégezték, elvégzik a napokban. Helyreállítják a kastély történelmi kertjét, melynek része többek között a keleti homlokzat előtti díszmedence, valamint a történeti források és a terepkutatás alapján feltárt úthálózat is.

– Fejlesztjük a kert növényállományát is – hangsúlyozta Ribárszki Péter, Kondoros város polgármestere. – Ez magában foglalja az idős fák kezelését, magas gallyazását, metszését, cserjék, évelők telepítését, a gyepesítést. A projekt része a mauzóleum északi bejáratától a kertkapuhoz vezető, a gondozás hiánya miatt fává nőtt puszpángsövény radikális visszaifjítása, a mára elpusztult, de a terepkutatás során feltárt kerti filagória rekonstrukciója, tanösvény létesítése, valamint a kert lehatárolása vadvédelmi kerítéssel. A munkálatok befejeztével, várhatóan még idén nyáron egy olyan korhű parkot látogathatunk, melyben felelevenül a kastélypark egykori fénykorának hangulata.

A Harruckern-uradalom egy részét, melyhez Csákó is tartozott, gróf Bolza Péter szerezte meg a 18. században. Lányát, gróf Bolza Antóniát Batthyány István kamarás vette feleségül. Gyermekük, Batthyány László 1815-ben született. Örökölvén a családi birtokot, sokat tartózkodott Nagycsákón, ahol élénk vadászéletet szervezett, 1844 és 1851 vadászházat alakított ki, melyet később impozáns vadászkastéllyá építtetett át Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján, romantikus stílusban.

Paluska Zoltán, az Alföldi Vadásztársulat Közhasznú Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a vadászkastély fontos színterévé vált a magyarországi közéletnek, a gazdasági-politikai megújulásnak. Batthyány László köré csoportosultak azok a nemesek, akik nem nyugodtak bele a szabadságharc leverésébe. Vadászat címén gyűltek itt össze, de erősen politizáltak, és ápolták a ’48-as hagyományokat, előkészítve a kiegyezést. Az összejöveteleket a toronyban lengő zászló jelezte.

A csákói Batthyány-birtokot 1859-ben Geist Gáspár vette meg. Halála (1872) után birtokát gyermekei örökölték, a területeket a hét örökösről nevezték el: Balázs-tanya, Erzsébet-tér, Ilka-tér, Gáspár-telek, István-tanya, Lujza-tanya, Gyula-major. Nagycsákót Gyula örökölte, aki híres lótenyésztő volt. A birtokot továbbfejlesztette, mely elsősorban a gépesítésben mutatkozott meg. Geist Gyuláról a birtok fiára, ifj. Geist Gyulára öröklődött, aki a második világháború kezdetekor családjával elmenekült. A gazdátlanul maradt kastélyt kifosztották.
Kondoroson, a Hősök terén látható a történelmi Magyarország első vadásztársaságának emlékköve, amit az alapítás 160. évfordulóján, 2010-ben emeltek. Rajta az Alföldi Vadásztársulat alapító tagjainak névsora.

Zuberecz Tibor 2010. szeptember 4-ei, nagycsákói beszédéből egy rövid idézet: ,,Közadakozásból elkészült az első magyar vadásztársaság emlékműve, hogy méltóképpen őrizhesse meg dicső eleink neveit, tetteit. Kondoros és Békés megye fővadászaként szűknek érzem a mellényt magamon, hogy azokat a vadászokat méltathatom, akik 160 évvel ezelőtt ezen a helyen alapították meg az Alföldi Vadásztársulatot. És még szűkebbnek érzem, ha azokra a bátor hazafiakra gondolok, akik nem engedve a 48-ból, a csákói vadásztanyán gyakorlatilag előkészítették a kiegyezést, meghatározva a haza további sorsát.”

Szavai igazolására gróf Andrássy Manó és gróf Erdődy Rudolf könyveiből idézett: ,,Egy 1850-ben Csákón megtartott agarászat alkalmával az ott egybegyűltek elhatározták, hogy kopókat hozatnak, és Alföldi Vadásztársulat név alatt tömörülnek. Ez sikerült is, és 1851. október 16-án volt az első vadászat megtartva. Később heti hat alkalommal vadásztak a 80 000 holdas kiváló vadászterületen. Csákó a hon legjobb bajnokait számítja kebelében, mintaiskolája a magyar fesztelen, lovagias, hazafiúi szeretetnek, kiállítási helye a győztes lovaknak, agaraknak, kopóknak, és valódi eleven raktára a nyulaknak.”

Ez az egyesület volt az, amelyik megkísérelte a szabadságharc bukása után a nemzetet bénító fásultságot és félelmet lerázni, és az itt lovagló hazafiak, leszármazottaik öt miniszterelnököt, számos minisztert és számtalan belső tanácsost adtak a hazának.

Dr. Kalhammer Mátyásné, a kondorosi Helytörténeti Baráti Kör vezetője A kondorosi temetők és szakrális építmények története címmel dolgozatot készített, kutatásaiban segítségére volt a katolikus egyház levéltári anyaga is.

Eszerint 1904-ben özvegy Csákói Geist Gyuláné (Jálics Mária Lujza) birtokán Jézus Szíve kápolnát építtetett 1903-ban elhunyt férje emlékére a csákói kastély kertjében. Vinkler József nagyváradi püspök engedélyezte a családi sírboltul is szolgáló kápolna építését a következő feltételekkel: az oltár alatt nem lehet sírbolt, a síroknak az oltár lépcsőjéig nem szabad érniük, a kápolna fenntartása az uradalom, illetve a család költsége legyen.

1904. szeptember 16–án Geist Gyuláné 1200 koronás alapítványt tett a kápolna fenntartására. Levelében ezt írta: „Felejthetetlen férjem emlékére a csákói birtokon sírkápolnát építtettem, melynek alsó boltozata temetkezési helyül van berendezve, hová családom Istenben kimúlt tagjai lesznek örök nyugalomba helyezve.

Elsőnek boldogult drága férjem hamvait helyezem el a sírboltban. Óhajom, hogy a kápolna nyilvános jelleggel legyen felruházva, abban az én és majdani családom óhajára évenként többször is szentmisét szolgáltassanak. Kötelezem magam, hogy míg Isten éltet, a kápolnát fenntartom, s annak külső és belső szükségleteiről gondoskodom.”

A kápolna ünnepélyes avatását Spett Gyula gyomai plébános celebrálta, segédkezett neki Dunay Alajos békésszentandrási, Szirmay L. Árpád szarvasi és Bedák Mátyás kondorosi plébános. A sírboltkápolnát Bedák Mátyás áldotta meg.
 

Amikor a kápolnából kijöttek, Vásárhelyi Orsolya érdekes módon nem a kastélyt akarta megtekinteni, hanem azt mondta: „Mutassátok meg nekem a Batthyány-fát, mert a mi családunkban él az a hagyomány, hogy azt Magyarország miniszterelnöke ültette.”

Amikor a kápolnából kijöttek, Vásárhelyi Orsolya érdekes módon nem a kastélyt akarta megtekinteni, hanem azt mondta: „Mutassátok meg nekem a Batthyány-fát, mert a mi családunkban él az a hagyomány, hogy azt Magyarország miniszterelnöke ültette.” -->