Közélet

2014.12.31. 17:50

Tovább fogyott a megye lakossága

Az idei első kilenc hónapban tovább fogyott Békés megye lakossága – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatsorából. A munkaerő-piaci adatokat nézve a megye aktivitási aránya országos szinten az utolsók között kullog, a keresetek terén is nagy a lemaradás.

Licska Balázs

A statisztikai hivatal adatai szerint a születések és a halálozások egyenlege az ország valamennyi szegletében népességfogyást eredményezett. A születések száma 3 százalékkal több, a halálozásoké 2,4 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly ilyenkor. A természetes fogyás üteme 3,9 ezrelékről 3,3 ezrelékre csökkent, és mindenhol lassult, négy megyét kivéve: Békés mellett Nógrád, Csongrád és Bács-Kiskun lógott ki a sorból.

Békés megyében is csökkent tehát az esztendő elején számon tartott 355 ezres népesség. Az előzetes adatok szerint az élveszületések és a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előbbi 0,6, az utóbbi 2,9 százalékkal. A 2050 születés és a 4042 halálozás egyenlegeként kialakult csaknem kétezres, 1992-es fogyás azonban 5,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Január és szeptember között országosan 32 ezer 301 pár kötött házasságot, ez 4,1 százalékkal volt több a tavaly ilyenkorinál. Békés megye ebben a tekintetben felülmúlta az országos átlagot, a házasodási kedv itt 6 százalékkal emelkedett, annak hála, hogy az első kilenc hónap során 995 menyasszony és vőlegény állt az anyakönyvvezető elé.

A KSH szerint 2014 első háromnegyed évében a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbi 3,9 millióról 4,1 millióra nőtt, miközben a munkanélkülieké 430 ezerről 332 ezerre csökkent. A foglalkoztatottak száma a népességszám csökkenése, illetve stagnálása mellett – Békés megye kivételével – mindenhol emelkedett.

A foglalkoztatási ráta minden megyében bővült, azonban Békés megye ebben a tekintetben sereghajtó, a növekedés itt volt a legalacsonyabb mértékű – 0,3 százalékpont –, a legjelentősebb pedig Csongrád, Nógrád és Vas megyében. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 9,8 százalékról 7,4 százalékra csökkent országos szinten, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Békés megyében – a munkanélküliek számához hasonlóan – emelkedett.

A statisztikai hivatal munkaerő-felmérése alapján az első kilenc hónapban a megye 15–74 éves népességének 55,6 százaléka, 150 ezer ember tartozott a gazdaságilag aktívak körébe, majd’ ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában: közülük 136 ezren foglalkoztatottként, 14 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. Előbbiek száma csaknem változatlan maradt, utóbbiaké 4,2 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest.

Az év harmadik negyedévében a megyében a vizsgált népességcsoport több mint felét foglalkoztatták. A megye foglalkoztatottsága az országos átlagtól 4,4 százalékponttal, a legkedvezőbb Vas megyeitől pedig 9,9 százalékponttal elmaradt. A gazdaságilag aktív népesség 9,3 százaléka tartozott a munkanélküliek közé, arányuk az elmúlt egy év során 0,4 százalékponttal nőtt. A munkanélküliségi ráta a régióban a legkedvezőtlenebb, az országos átlagnál 1,9 százalékponttal volt magasabb.

Nőttek, de még mindig alacsonyak a keresetek

Békés megyében a keresetek egy év alatt – az országos átlagot meghaladó mértékben – 3,8 százalékkal emelkedtek. A jövedelmek azonban így is átlagosan 27 százalékkal voltak alacsonyabbak a megyében az országos átlagnál, amely a megyék közötti rangsorban Szabolcs-Szatmár-Bereg után a legrosszabb eredmény.

A KSH szerint a megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 172 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetük 113 ezer forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak nettó átlagjövedelme 88 ezer forint, a szellemieké valamivel több mint 152 ezer forint körül alakult. A legjobban a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók kerestek, a legkevesebbet az egészségügyben dolgozók vihették haza.

Országos szinten a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint költségvetési és nonprofit szervezeteknél 2,8 millióan álltak alkalmazásban, 5 százalékkal többen, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 ezer forint volt havonta, a családi adókedvezmény nélküli nettó átlagkereset 153 ezer forintot tett ki.


 

A KSH szerint a megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 172 ezer forint volt, míg a családi adókedvezmény nélküli nettó keresetük 113 ezer forintot tett ki. A fizikai foglalkozásúak nettó átlagjövedelme 88 ezer forint, a szellemieké valamivel több mint 152 ezer forint körül alakult. A legjobban a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók kerestek, a legkevesebbet az egészségügyben dolgozók vihették haza.

Országos szinten a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint költségvetési és nonprofit szervezeteknél 2,8 millióan álltak alkalmazásban, 5 százalékkal többen, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 ezer forint volt havonta, a családi adókedvezmény nélküli nettó átlagkereset 153 ezer forintot tett ki.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!