Közélet

2013.06.19. 09:45

Orosházi vízügyi főigazgató a dunai gátakon - interjú Molnár Bélával

A Duna idei, hatalmas árhulláma levonult, ám a védekezés még ad munkát a szakembereknek. Az orosházi Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az elmúlt heteket a gátakon töltötte. Amikor interjút kértünk tőle, akkor is ügyeletes volt.

Csete Ilona

Fotós:

— Főigazgató Úr! Miközben aggasztó hírek érkeztek Németországból, majd Ausztriából, a magyarországi védekezés előkészítésében hogyan vett részt? Az  Országos Vízügyi Főigazgatóság első emberének milyen feladatai voltak a dunai árvízi védekezés idején?
— Az első híreket követően az Országos Vízügyi Főigazgatóság alatt működő Országos Vízjelző Szolgálat május 29-én kiadta az első előrejelzést. Valószínűsíthető volt a rendkívüli szinteket meghaladó árvíz a Duna szinte teljes magyarországi szakaszán. Utasításomra felállították az Országos Műszaki Irányító Törzset (OMIT). Az árvízi védekezésért felelős minisztert, Pintér Sándor belügyminisztert tájékoztattam a kialakuló helyzetről. Főigazgatóként a Kormányzati Koordinációs Bizottság és a vízügy közötti tájékoztatás, döntés-előkészítési folyamat, valamint közvetlenül a belügyminiszter mellé rendelt irányítóként az OMIT és a miniszter közötti tájékoztatás, valamint döntéshozatalban való részvétel volt a feladatom.

— Hogyan kamatoztatta vízépítő mérnöki diplomáját?
— Feladatom és felelősségem volt, hogy az egy időben összesen 87 védekezési helyszínre biztosítsak megfelelő műszaki irányító személyzetet, hogy a vízügy irányítását ellássam a szakmai feladatokban és hogy a többi védekező szervezet szervezetten tudja végezni a feladatát, legyen elég ember, anyag, megfelelő gép. Az volt a cél, hogy végig az árhullám előtt intézkedjünk, időre kész legyen az összes védvonal. Ezeket a folyamatokat telefonon, írásos jelentéseken keresztül, helyi vagy helikopteres bejárásokkal ellenőriztük.

Amikor a rendkívüli védekezés hossza elérte az 536 kilométeres töltéshosszúságot, és a munkában több mint 20 ezer ember vett részt, Pilismarót, Budapest, Baja helyszínein, de a felkészülés és a tetőzések napjaiban a levegőből, helikopteren végig ellenőriztem a védekezés előrehaladási ütemét. Így gyorsan tudtunk reagálni a váratlan helyzetekre, a kialakított irányítói kapcsolatok működtek. Segített ebben árvízvédelmi és mezőgazdasági vízellátási szakirányú, vízépítő mérnöki diplomám.

— A gátakon találkozott ismerősökkel, Békés megyeiekkel?
— Nagy örömömre szolgált, hogy dolgoztam velük Pilismaróton. Egy rendkívül nehéz védekezési feladatot oldottak meg eredményesen. Örömömben és bizalmam jeléül a munka befejeztével (rövid pihenést közbe iktatva) a Duna Budapest alatti szakaszának jobb parti védekezéséhez irányítottam a csapatot, melyet szintén remekül megoldottak. Fogadják innen is a köszönetet, büszke vagyok rájuk.

— Mit tapasztalt? Milyenek a védművek hazánkban? Terveznek-e nagyobb beruházásokat?
— A Duna védművei megfelelő kiépítettségűek, sajnos éppen a korábban indított felújítási és erősítési munkák közben jelentkezett a rendkívüli árhullám. A munkát folytatjuk, ezek a helyszínek két éven belül már nem jelentenek kritikus pontot a Dunánál, a védekezési tapasztalatok alapján a Duna melletti települések belterületi védműveit is kiépítjük. A Tiszán és a Körösökön is folytatunk árvízvédelmi beruházásokat, ezek elkészültével ott is jelentősen javul a kiépítés adta alapbiztonság. Rendkívüli helyzetek mindig adódhatnak, erre igyekszünk felkészülni. Jelenleg 251 milliárd forint értékben folytat a vízügy beruházásokat. Az új uniós fejlesztési ciklusra is nyújtottunk be támogatási igényt, összege mintegy 300 milliárd forint. Árvízvédekezési beruházásként kerül fókuszba a Tisza vízgyűjtője (a Tisza, a Sajó, a Hernád, a Bodrog, a Zagyva, a Tarna, a Berettyó és a Körösök).

— Eljött a lazítás ideje?
— Erről még nem beszélhetünk. A vízszintek csökkenésével felmérjük a szükséges helyreállítási feladatokat és meghatározzuk a védképesség biztosításához az azonnali tennivalókat. Ezekre a munkákra a korábban pályázati úton elnyert EU-forrás adott.

— Milyen szakmai tapasztalatokat szűrt le az elmúlt hetekben a természet okozta nagy áradás okán?
—A vízügyi szakma együtt él a fejlődő emberiséggel, tennivalóinkat az igények és a természet változása alakítja. Lesznek mezőgazdasági, ipari, hajózási, természetmegőrzési, vízhasználati igények, időjárási változások. Rekord árvizek és aszályok jöhetnek. Új kihívásokkal nézünk szembe, generációkra való feladat áll előttünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!