Orosházi vízügyi főigazgató a dunai gátakon - interjú Molnár Bélával

— Főigazgató Úr! Miközben aggasztó hírek érkeztek Németországból, majd Ausztriából, a magyarországi védekezés előkészítésében hogyan vett részt? Az  Országos Vízügyi Főigazgatóság első emberének milyen feladatai voltak a dunai árvízi védekezés idején?
— Az első híreket követően az Országos Vízügyi Főigazgatóság alatt működő Országos Vízjelző Szolgálat május 29-én kiadta az első előrejelzést. Valószínűsíthető volt a rendkívüli szinteket meghaladó árvíz a Duna szinte teljes magyarországi szakaszán. Utasításomra felállították az Országos Műszaki Irányító Törzset (OMIT). Az árvízi védekezésért felelős minisztert, Pintér Sándor belügyminisztert tájékoztattam a kialakuló helyzetről. Főigazgatóként a Kormányzati Koordinációs Bizottság és a vízügy közötti tájékoztatás, döntés-előkészítési folyamat, valamint közvetlenül a belügyminiszter mellé rendelt irányítóként az OMIT és a miniszter közötti tájékoztatás, valamint döntéshozatalban való részvétel volt a feladatom.

— Hogyan kamatoztatta vízépítő mérnöki diplomáját?
— Feladatom és felelősségem volt, hogy az egy időben összesen 87 védekezési helyszínre biztosítsak megfelelő műszaki irányító személyzetet, hogy a vízügy irányítását ellássam a szakmai feladatokban és hogy a többi védekező szervezet szervezetten tudja végezni a feladatát, legyen elég ember, anyag, megfelelő gép. Az volt a cél, hogy végig az árhullám előtt intézkedjünk, időre kész legyen az összes védvonal. Ezeket a folyamatokat telefonon, írásos jelentéseken keresztül, helyi vagy helikopteres bejárásokkal ellenőriztük.

Amikor a rendkívüli védekezés hossza elérte az 536 kilométeres töltéshosszúságot, és a munkában több mint 20 ezer ember vett részt, Pilismarót, Budapest, Baja helyszínein, de a felkészülés és a tetőzések napjaiban a levegőből, helikopteren végig ellenőriztem a védekezés előrehaladási ütemét. Így gyorsan tudtunk reagálni a váratlan helyzetekre, a kialakított irányítói kapcsolatok működtek. Segített ebben árvízvédelmi és mezőgazdasági vízellátási szakirányú, vízépítő mérnöki diplomám.

— A gátakon találkozott ismerősökkel, Békés megyeiekkel?
— Nagy örömömre szolgált, hogy dolgoztam velük Pilismaróton. Egy rendkívül nehéz védekezési feladatot oldottak meg eredményesen. Örömömben és bizalmam jeléül a munka befejeztével (rövid pihenést közbe iktatva) a Duna Budapest alatti szakaszának jobb parti védekezéséhez irányítottam a csapatot, melyet szintén remekül megoldottak. Fogadják innen is a köszönetet, büszke vagyok rájuk.

— Mit tapasztalt? Milyenek a védművek hazánkban? Terveznek-e nagyobb beruházásokat?
— A Duna védművei megfelelő kiépítettségűek, sajnos éppen a korábban indított felújítási és erősítési munkák közben jelentkezett a rendkívüli árhullám. A munkát folytatjuk, ezek a helyszínek két éven belül már nem jelentenek kritikus pontot a Dunánál, a védekezési tapasztalatok alapján a Duna melletti települések belterületi védműveit is kiépítjük. A Tiszán és a Körösökön is folytatunk árvízvédelmi beruházásokat, ezek elkészültével ott is jelentősen javul a kiépítés adta alapbiztonság. Rendkívüli helyzetek mindig adódhatnak, erre igyekszünk felkészülni. Jelenleg 251 milliárd forint értékben folytat a vízügy beruházásokat. Az új uniós fejlesztési ciklusra is nyújtottunk be támogatási igényt, összege mintegy 300 milliárd forint. Árvízvédekezési beruházásként kerül fókuszba a Tisza vízgyűjtője (a Tisza, a Sajó, a Hernád, a Bodrog, a Zagyva, a Tarna, a Berettyó és a Körösök).

— Eljött a lazítás ideje?
— Erről még nem beszélhetünk. A vízszintek csökkenésével felmérjük a szükséges helyreállítási feladatokat és meghatározzuk a védképesség biztosításához az azonnali tennivalókat. Ezekre a munkákra a korábban pályázati úton elnyert EU-forrás adott.

— Milyen szakmai tapasztalatokat szűrt le az elmúlt hetekben a természet okozta nagy áradás okán?
—A vízügyi szakma együtt él a fejlődő emberiséggel, tennivalóinkat az igények és a természet változása alakítja. Lesznek mezőgazdasági, ipari, hajózási, természetmegőrzési, vízhasználati igények, időjárási változások. Rekord árvizek és aszályok jöhetnek. Új kihívásokkal nézünk szembe, generációkra való feladat áll előttünk.