2011.07.18. 18:37
Kádár alatt jobb volt?
A rendszerváltás után két évtizeddel is él a nosztalgia a gondoskodó, ám elnyomó állam iránt.
Megremegett a közép-európaiak demokráciába vetett hite: ugyan nagyra értékelik az olyan vívmányokat, mint a szabad választást és a szólás szabadságát, de a rendszerrel csak akkor lennének maradéktalanul elégedettek, ha a korábbi rezsim — itthon a Kádár-rendszer — biztosította létbiztonság is érvényesülne.
A GfK felmérése szerint — melyben ezer-ezer magyart, szlovákot és lengyelt faggattak — a politika csak minden tizedik megkérdezettben ébresztett pozitív érzéseket, ellenben a kétharmadukban már dühöt és bizalmatlanságot szült.
Jóléti kérdések állnak a háttérben — vázolta az okokat a közvélemény-kutatás. Mivel 1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, többek szerint a demokrácia a lecsúszásuk oka. Ezért a rendszer támogatásának erősödése addig nem is várható, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem. Hasonló véleményt fogalmazott meg Velkey Gábor szociológus is:
— Az ilyen felmérések leegyszerűsítők. Ugyan vannak olyan értékek, melyeket fontosnak tartanak — ilyen a sztrájkjog —, vannak olyanok is, amiket túlzónak. Ide sorolhatók: a diszkrimináció tilalma, a kisebbségi elvek, az ártatlanság vélelme. Osztom azt az észrevételt, hogy az erényekkel nem függ össze a támogatottság — mondta a békéscsabai szakember.
A teljes cikk a Békés Megyei Hírlap július 19-ei számában olvasható.
