2010.10.23. 07:55
1956 a vidék forradalma is volt
Méltánytalanul kevés terjedelmet szentelnek a históriás könyvek '56-ról szóló fejezetei a forradalom vidéki eseményeinek. Összeállításunkban — a teljesség igénye nélkül — a Békés megyében történteket elevenítjük fel. Forrásként Békés megye képes krónikáját használtuk fel.
1956. október 23.: Tóth István hadosztályparancsnok Békéscsabán engedélyezte, hogy katonái levegyék sapkájukról a kommunista címert. Ugyanakkor nem enged a pártbizottság kérésének, miszerint a pártvezetőket géppisztollyal lássák el.
Október 26.: tüntetések Békéscsabán, kinyomtatták a 16 pontot. Gyulán a forradalmárok ledöntötték a szovjet emlékművet.
Október 27.: a rendőrség az ''56-osok oldalára állt. A békéscsabai városi — majd megyei — forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Gyulán is megalakult a helyi szervezet, elnöke Nádházy János. Mezőkovácsházán a tüntetők elfoglalták a járási tanács, valamint a pártbizottság épületét, iratokat égettek. Sarkadon, Békésen tüntetések, nagygyűlések zajlottak.
Október 28.: betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. Orosházán Nagy Lajos elnökletével megalakult a forradalmi bizottság. Füzesgyarmaton forradalmi vezetőnek Hegyesi János költőt, egykori parasztpárti politikust választották.
Október 30—november 1.: jó néhány ÁVH-st védőőrizetbe vettek, illetve letartóztattak, hogy ne essék bántódásuk.
November 4.: rálőttek Békéscsabán a szovjet tankokra és katonákra a forradalmi tanács épületéből. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg. Gyulán általános sztrájk tört ki, a városban december közepéig kettős hatalom működött: a tanács és a forradalmi bizottság. Orosházán hasonló volt a helyzet. A laktanyákból (Békéscsaba, Orosháza) a sorállományú kiskatonákat szétkergették a szovjetek. A határőrség a forradalmi napokban és azután is teljesítette feladatát. Egyes vezetői együttműködtek a szovjet egységekkel.
November 8.: huszonegy fővel megalakult a kommunista karhatalom.
November 10.: a szovjetek letartóztatták Fekete Pált és társait, a megyei forradalmi tanács tagjait. Tiltakozásul sztrájkok sora tört ki megyeszerte.
December 4.: Orosházán központi munkástanács alakult, vezetője a forradalmi bizottság volt elnöke: Nagy Lajos.
December 6.: a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetések zajlottak Békéscsabán, Orosházán, Gyulán. Sarkadon egy szovjet alakulat és a karhatalom vetett véget a forradalomnak.
December 7.: tüntetések Dévaványán és Battonyán, mindkettőt szétoszlatják a karhatalmisták.
December 8.: Battonyán tüntetés, amelyet a szovjetek riasztólövésekkel oszlattak szét.
December 9.: Vésztőn és Füzesgyarmaton új forradalmi bizottságot választottak.
December 11—12.: Gyomán fiatalokat tartóztattak le, ezért tüntetés robbant ki. A sortűzben egy ember megsebesült, sokakat letartóztattak és megvertek a pufajkások.
December 17.: Gyulán is tüntettek, mert fiatalokat fogtak el. A karhatalmisták riasztólövésekkel oszlatták a tömeget, egy ember megsebesült. Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriba mentek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a karhatalmisták behatolását a településre. A Fehér-Körös hídjánál — a határőrségtől szerzett fegyverekkel — őrséget álltak. A pufajkások nem mentek be a településre, a fiatalok pedig visszavitték a fegyvereket. Többüket így is letartóztatták, statáriális eljárással Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt 1957. február 2-án Békéscsabán kivégezték.
1959-ig: csak a megyében 300 politikai perben mintegy 1500 embert ítéltek el. Egy példa adalékként: Kalló Pál azért kapott 10 hónapot, mert ittasan azt énekelte: „Esik eső karikára, Kádár Jankó kalapjára...”.
