2010.08.17. 14:57

Tíz éve kezdődött Pusztaszőlősön a pokol három hónapja

Pusztaszőlősön különös jelentőséggel bír az Ilona nap. Tíz éve, augusztus 18-án, a Kaszaperhez tartozó kisfalu határában kitört a gáz. Ilona napon a helyiek — már ha van kivel — emlékeznek a pokol három hónapjára.

k. e.

Tíz éve kezdődött Pusztaszőlősön a pokol három hónapja

Fotó: Imre Gyorgy

A Kaszaperhez tartozó aprócska zsákfaluba a Mol által épített kövesúton juthat be a látogató. A településen nagy a csend, a méhek zümmögését is hallani. Bezzeg tíz éve,a mikor Pusztaszőlős nevét ország-világ napok alatt megtanulta! Annyian jártak az akkor alig 150 lelkes faluban, mint az elmúlt évtized alatt összesen sem. S nemhogy a méhzümmögést, egymás szavát sem hallották az emberek a dübörgő gáztól.

Pusztaszőlősön, 2000. augusztus 18-án a Psz-34-es számú kútnál egy ománi tulajdonban lévő cég munkásai a homokszűrő szerelvényét akarták lecserélni. A karbantartás közben történt meg a magyar olajipar történetének egyik legnagyobb balesete. A kútból 100 bar nyomással tört fel a gáz, a falu szélső házaitól mintegy 500 méterre. A gáz nemsokkal a kitörése után berobbant. A lángok 60-80 méteres magasságig értek. Távhőmérővel a tűzfészek közelében 800 Celsius fokot mértek. A környéken csak füldugóval lehetett elviselni az iszonyú zajt. A helyiekben óriási riadalmat keltett a robbanás. Attól féltek, felrobbanhat az egész falu.

Juliska néni médiasztár lett

— Szörnyű volt — summázta az Erdei Ferenc utca vége felé lakó Varga László. — Tikkasztó hőség volt, nekünk még a gázzal is „befűtöttek”. Az udvaron nem értettük egymás szavát. Remegett a ház, mozgott a csillár. Mindenki a legrosszabbtól tartott, hiába nyugtattak bennünket — emlékezett vissza a férfi.

Magyar Istvánné, Juliska néni médiasztár lett. A gázkitöréshez legközelebb eső házban élő asszonyt újságírók, rádiósok, tévések kérdezték. — Bekapcsoltam este a tévét, hát én beszélek, körülöttem a macskáim. A barátnőm rám telefonált, hogy benne voltam az újságban. Még a Selmeczy kabaréjában is megemlítettek — idézte vissza szerepléseit az idős asszony, aki egyszerre félt is, meg gyönyörködött is a látványban.

— Kimentem a tornácra, a tűz megvilágította a japán akácaim. Úgy csillogtak, mintha egy tündérmese díszletei lettek volna — emlékezett, hozzátéve, borzalmas volt látni, ahogy belobbant a gáz, átélni, amikor sivítottak a rakéták, hogy újra gyújtsák a gázt, hallani, amikor nagy robajjal elsüllyedt a közelben egy másik kút.

A rendelkezésre álló adatok szerint szeptember 10-ig napi körülbelül 2 millió köbméter gáz égett el, majd a kút fokozatosan elvizesedett. A kitörő, elégő gázmennyiség napi 100-300 ezer köbméterre csökkent, viszont a termálvíz mennyisége fokozatosan növekedett, elérte a napi 5000 köbmétert is. Hogy a 72 fokos, magas só és fenoltartalmú vizet elhelyezzék, két ideiglenes tárolót építettek a gázkitörés környezetében, amin a kút elfojtása után, voltak, akik még csónakáztak is.

A tízéve tomboló kút ma pici kerítéssel körbevett csonk

A gáz- és olajipari, illetve a katasztrófavédelmi szakemberek első nyilatkozataikban néhány napra saccolták a gázkitörés megszüntetését. Ám az első két elfojtási kísérlet nem járt sikerrel, hiába vetették be a Nagy Szelet, a két MIG motorral felszerelt oltójárművet és az amerikai szakértők segítségét. Végül november 16-án, a kitörés utáni 91. napon sikerült visszapréselni a földbe a gázt, amit folyékony cementtel zártak le mindörökre.

A Magyar Bányászati Hatóság megállapítása szerint a Mol által a karbantartással megbízott cég dolgozói a munka során megszegték a bányászatról szóló törvény előírásait, amit a cég nem ismert el, azonban az elhúzódó közigazgatási eljárás végén is kimondták a felelősségüket. A Mol Rt.-nek közel 5 milliárd forintba került a gázkitörés. A bíróság 2005-ben 2,5 milliárd forint megfizetésére kötelezte a karbantartást végző vállalkozást.

Fotós kollégámmal megkerestük a Psz-34-es kutat. Az engedélyt az E-ON Földgáz Storege Zrt.-től kaptuk. A pusztaszőlősi kutak többsége, így a Psz-34-es is időközben a Mol-tól a tulajdonukba került. Ma már nyomát sem látni a két hatalmas víztározónak. Semmi sem utal a gázkitörésre. Az egykor tomboló kút szelíd emlékké vált, körülbelül 1x1 méteres kis kerítéssel körbevett csonk, 0 bar nyomással. Hátha egyszer egy kis tábla is kerül majd a kerítésre. Megemlítve az utókornak, hogy 2000. augusztus 18-án ott történt az addigi legnagyobb magyarországi gázkitörés.

A gázkitörés után még Oscar-díjat is kapott a falu

Csürhés István, Kaszaper-Pusztaszőlős polgármestere éppen Pusztaszőlősön tartózkodott a gázkitöréskor. Ő értesítette 12 óra 29 perckor a tűzoltókat és a rendőröket.
— Nem lehetett tudni, mekkora a baj. Elsősorban az ott dolgozókért aggódtam. Szerencsére nem halt meg senki. Azután pedig a falu sorsa aggasztott. Kemény napokat éltünk meg. Kitelepítési terv is készült végszükség esetére.

Csürhés István elmondta azt is, hiába élt egy „gázpaplanon” Pusztaszőlős lakossága, vezetékes gázuk nem volt. A Mol építette ki a fővezetéket, meg a csonkokat a saját költségére az elszenvedett kellemetlenségekért. Más kérdés, hogy hány embernek van pénze, hogy gázzal fűtse az otthonát. A lakosságot pénzzel is kárpótolták. A Mol biztosítója felmérte és kifizette a tényleges károkat is. A cég támogatta a kaszaperi sportcsarnok felépítését is.

S amit kevesen tudnak, Kaszaper és Pusztaszőlős Oscar-díjat is kapott. A Nemzetközi Public Relations Szövetség 2002-ben ezzel a díjjal jutalmazta lakossági kríziskommunikáció kategóriában a Mol Rt. által megbízott kommunikációs céget, amiben megemlítették az önkormányzat ezirányú tevékenységét is.

Pusztaszőlős megismertette a katasztrófaturista-fogalmat is a szakemberekkel

A gázkitörés évében alakultak meg a katasztrófavédelmi igazgatóságok. A Békés megyei szervezet munkáját a ma már nyugállományban lévő dr. Gáti Zoltán irányította.
— Csongrád megyéből kerültem át Békés megyébe. Fellélegeztem: megszabadultam a gázkitörésektől. Erre jó két évvel az áthelyezésem után átélhettem az eddigi legnagyobb gázkitörést — mesélte. A nyugalmazott megyei igazgató megemlítette, a tavaszi árvíz, majd a gázkitörés is hozzájárult ahhoz, hogy a katasztrófavédelemhez kapcsolt polgárivédelmisek és a tűzoltók, az országban talán elsőként, összekovácsolódtak. Gáti Zoltán elismeréssel szólt az olaj- és gázipari szakemberekkel közös, összehangolt munkáról is.

A nyugalmazott igazgató megemlítette a meleg helyzeteket is. A kitörés után sikerült a diffúz palackokat a tűzfészekből robbanás nélkül kivontatni. A tűzvonalban dolgozók speciális hővédős ruhát viseltek és folyamatosan vízsugárral hűtötték őket. Egy-egy 15-20 perces bevetés alatt mégis 5-6 kilogrammot fogytak. Szervezetük folyadékveszteségét fiziológiás sóoldattal pótolták.

— A katasztrófaturizmus fogalmával is itt ismerkedtünk meg igazából. Özönlöttek az emberek a lángot nézni. Amikor lezártuk a falut, trükkökkel próbálkoztak. A himbakutak tetejéről fotóztak. Titkos csapásokon próbáltak bejutni Szőlősre. Alig akartunk hinni a szemünknek, amikor a 80 méteres lángcsóva körül egy sárkányrepülős is megjelent.
Gáti Zoltán elmondta, maradt benne egy kis keserűség. A molos szakemberek közül többen kaptak még állami kitüntetéseket is. A katasztrófavédelmisekről, akik ugyanúgy kockára tették az életüket, elfelejtkezett mindenki....

Az eddigi legnagyobb Magyarországi olaj- és gázkitörések az 1960-as évektől

1961

Nagyhegyes

1963

Üllés

1965

Szank

1968. december 19-26.

Algyő

1979. január 24— február 15.

Zsana, 2-es számú olajkút

1981. december 29-31.