Közélet

2010.08.08. 18:42

Rendes, alap és pót – kinek mennyi szabadság jár?

A nyári vakáció a munkavállalók számára csakis a szabadságok kivételével képzelhető el. Előfordul, hogy a főnök nem engedi el beosztottját, s így meghiúsulhat a várva várt utazás.

G. E.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hány nap szabadság jár nekik. A törvény szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, ami az életkor előrehaladtával növekszik, így a 45. életév betöltésével már harmincra emelkedik.

— A szabadságot általános szabály szerint nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Tehát a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, ezt megelőzően a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni, és a munkáltató a szabadság kezdete előtt egy hónappal köteles a kiadás időpontját is közölni — mondta el kérdésünkre dr. Virág Ágota.

A békéscsabai munkajogásztól megtudtuk, hogy az alapszabadság egynegyedét a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, az erre vonatkozó igényt pedig legkésőbb tizenöt nappal korábban kell bejelenteni.

Ha a főnök mégsem hajlandó lehetővé tenni a vakációt, úgy az érintett dolgozó jogvitát kezdeményezhet az illetékes munkaügyi bíróságon.
Pénzre váltani a szabadságot a munkaviszony megszűnésekor lehet, ha a dolgozó a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg. Egyéb esetben erre nincs mód.

Gyakori kérdés, hogy „átvihető-e” a szabadság a következő évre. Mint azt a munkajogász elmondta, alapvető szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Két esetben térhetnek el ettől: a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok (például baleset, elemi csapás, súlyos kár, veszély elhárítása érdekében végzett munka) miatt. Ilyenkor a szabadság legkésőbb a következő év március 31-ig, a munkavállaló betegsége esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adható ki.

Ha részmunkaidőben dolgozik valaki a hét öt munkanapján, a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidővel foglalkoztatott társait. A rendes szabadság idejére járó díjazás azonban a munkaidejével arányos, tehát napi négyórás munkaidőnél egy szabadságnapra négyórai átlagkereset jár neki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!