Közélet

2009.09.24. 15:13

A hét embere a nyugdíjba vonuló megyei főjegyző

Október elsejével nyugdíjba vonul dr. Biri István megyei főjegyző. Az önkormányzati rendszer kezdeteitől már csak ő és Vas megyei kollégája van hivatalban. A főjegyzőnek nagy szerepe volt a megyei önkormányzat szervezeti felépítésében, a szabályozott működés megteremtésében. Ezért a Hírlapnál ő a hét embere.

Ny. L.

— A hintaszéket már kikészítette?
— Egy újságíró kérdezte meg, hogy mit csinálok majd a nyugdíjba vonulásom után. Valóban azt feleltem, hogy beleülök a tavaly karácsonyra kapott hintaszékbe, és két hétig csak ülök benne. Utána elkezdek hintázni. Komolyra fordítva a szót: a saját és a gyermekeim házainál is sok a tennivaló, nem unatkozom majd.

— Úgy tudom, a házépítésben van tapasztalata, hiszen a sajátjukat is maga építette Újkígyóson.
— Édesapámmal ketten végeztünk mindent, a villanyszerelést és az ácsmunkát kivéve. A kertészkedés mellett a barkácsolás a hobbim, csak a vasmunkához nem konyítok. A házunkat 15 évig építettük, mindig addig nyújtóztunk, amíg a takarónk ért.

— Állítólag ezért nem vett autót. Igaz ez?
— Először a házépítésre kellett a pénz, aztán a gyermekek elindítására. Autóra nem futotta. Mivel tudtam, hogy később is inkább a családra, mint autóra költök, jogosítványt sem szereztem. A 2000-es évek elejéig buszoztam vagy szintén Csabán dolgozókkal jártam be kocsival.

— Az eddig elmondottak alapján puritán embernek tűnik. Honnan ez az indíttatás?
— Hétgyermekes családban nőttem fel. Szerény körülmények között éltünk, de tiszta ruhára, ételre mindig tellett. Belém ívódott, hogy munkával, tanulással sok mindent elérhet az ember. Közben azonban tisztelettel kell lenni mások iránt, a másikat fogadjuk el olyannak, amilyen. A szegényebbet, a kisebbet, a gyengébbet pedig segíteni kell. Ezért igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni az erdélyi kapcsolatokért is. Az eleki szakiskolában több száz erdélyi fiatal tanult szakmát. Boldog voltam, ha egy-egy székely gyermek eljuthatott Pestre vagy a Balatonra, megyeiek pedig a Székelyföldre, a Hargitára.

— Azért nem csak segítésből állt a munkája, hiszen a megyei önkormányzattól hatásköröket vettek el, ez leépítésekkel járt együtt. Korábban például a járási hivatalokat kellett megszüntetni. Hogyan hajtotta végre, élte meg a szükséges rosszakat?
— A hatáskörök szűkülése miatt 170-ből 110 embert el kellett küldeni. Mindegyikőjüknek sikerült azonban munkát találnunk, mert vérbeli szakemberek voltak. A járási hivatalok megszüntetését is nagyobb emberi sérelmek nélkül megoldottuk. A rendszerváltáskor a megyei önkormányzatot kellett felépíteni, aztán jöttek a különböző választások. A történelem, a jogszabályok változatossá tették a munkámat, a munkánkat. Nem belefáradtam, hanem egy kicsit elfáradtam, jöjjenek a friss szakemberek.

— Ennyi idő után nem lesz furcsa elhagyni az irodáját? Mi az, amit magával visz?
— Iratokat nem égetek, az utódom majd eldönti, hogy milyen dossziékat tart meg és miket dobál ki. A főjegyzői munkakör nem olyan, hogy ajándékokat kapna az ember, a falon lévő festmények is a múzeumé. A pipáimat viszem magammal, van belőle négy-öt a szobámban, mert használat után pihentetni kell az eszközöket.

— Egyik fontos ismertetőjegye a pipa. Mikor szokott rá?
— Orvosi engedéllyel, 1993-ban álltam át a cigarettáról a pipára. Mivel az irodában nem akartam nagy füstöt csinálni, rengeteget kínlódtam a meggyújtásával. Aztán ebbe is belejöttem, az ujjamat sem égetem meg.

— És otthon a tűzhelynél? Szívesen sürög-forog a konyhában?
— Főként süteményeket készítettem, a zserbóra és a képviselőfánkra voltam a legbüszkébb. Lehet, hogy újra előveszem ezeket a recepteket. Szeretem a hasamat, amíg működött a kemence, a héjában sült krumpli volt a kedvencem kolbászzsírba mártogatva. Szeretem a kacsasültet és a parasztcsorbát is.

— Minek örül majd legjobban a „civil” korszakában, azaz mit nem szeretett a hivatali világban?
— A legjobb talán az lesz, hogy nem kell inget és nyakkendőt viselnem. Anélkül a hintaszékben ülni is kényelmesebb.

Erdélyhez vonzódik, sokat tett a kapcsolatokért
A megyei főjegyző a ''90-es évek elejétől szorgalmazta Hargita és Kovászna megyékkel a kapcsolatok kiépítését. A megyei közgyűlési elnökök, a képviselő-testületek is támogatták ezen lépésekben. Nagyon sok megyei településnek lett erdélyi testvértelepülése, sőt, intézményi, rendőrségi szinten is van együttműködés. Dr. Biri István egyik legféltettebb kincse is Erdélyhez kötődik. Ilyés V. Mihály korondi népi iparművész készített számára Békés megye címerével díszített kerámiatányért.

Névjegy

Dr. Biri István 1949-ben született Újkígyóson, jelenleg is ott él. Békéscsabán, a Közgében érettségizett, tanácsakadémiát, államigazgatási főiskolát és jogtudományi egyetemet végzett. 1967-től 1974-ig az újkígyósi OTP-fiókban volt ügyintéző. Ezután a helyi tanácsnál dolgozott pénzügyi vonalon. 1980-ban került a megyei tanácshoz a titkársági osztályra. Végigjárta a ranglétrát, majd pályázat útján 1991-től megyei főjegyző. Nős, három gyermekük és négy unokájuk van.


Dr. Biri István 1949-ben született Újkígyóson, jelenleg is ott él. Békéscsabán, a Közgében érettségizett, tanácsakadémiát, államigazgatási főiskolát és jogtudományi egyetemet végzett. 1967-től 1974-ig az újkígyósi OTP-fiókban volt ügyintéző. Ezután a helyi tanácsnál dolgozott pénzügyi vonalon. 1980-ban került a megyei tanácshoz a titkársági osztályra. Végigjárta a ranglétrát, majd pályázat útján 1991-től megyei főjegyző. Nős, három gyermekük és négy unokájuk van. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!