Hírek

2009.09.30. 11:30

Félreértett stréberség a hiánycél betartása?

A magyar gazdaság pénzpiaci megítélésének javulása kétségtelen, ahogy eközben a szociális feszültségek fokozódása is nyilvánvaló. A belső fogyasztás élénkítése elvben mérsékelhetné az utóbbit – azonban a még ingatag nemzetközi bizalmi helyzetben könnyen visszafelé sülhetne el, újabb, a jelenleginél drasztikusabb restrikciót kényszerítve ki - írja a Világgazdaságban a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

VG

Bartha Attila szerint az utóbbi hetekben a magyar gazdasággal kapcsolatos hírek a lassan már szokásossá váló kettősséget mutatják. Egyrészt az ország pénzpiaci megítélése érzékelhetően javul. Az állampapír-piaci hozamok jelentős mérséklődésével párhuzamosan a jegybanki kamatcsökkentések sorozata – mégpedig 50 bázispontos lépésekben – immár alapvetően része lett a közeljövőre vonatkozó várakozásoknak, és az évet jó eséllyel 6 százalék körüli irányadó kamatláb mellett zárja a hazai gazdaság.

Eközben ugyanakkor a fogyasztási és a foglalkoztatási statisztikák arra utalnak, hogy a belső kereslet vélhetően még hosszabb ideig nyomott marad. Ráadásul a költségvetési szektor érintettjei (pillanatnyilag elsősorban az egészségügyi dolgozók, de meglehet, apránként a helyi és megyei önkormányzatban foglalkoztatottak egyre nagyobb hányada) tartalékaik kimerülését jelzik, türelmük – gazdasági, szociális és politikai értelemben egyaránt – fogytán.

Ennek láttán egyre többen újabb fordulatot szorgalmaznak a fiskális politikában, mondván: a jelenlegi restrikció megfojtja a jövőbeli gazdasági növekedés esélyét is, és végzetesen aláaknázza a korábban még valamennyire meglévő szociális biztonságot.

Az, hogy Magyarország az idén és jövőre is a GDP 4 százaléka alatti szinten szándékozik tartani az államháztartás hiányát, ebből a nézőpontból, olyan gazdaságpolitikai hibának tetszik, amelynek árát a szociális helyzet romlásával, a szegénység fokozódásával fizeti meg a magyar lakosság.

E gondolatmenet logikus folytatása szerint a most alkalmazott gazdaságpolitika helyett – hasonlóan a többi visegrádi országhoz – Magyarországnak is éppenséggel fokoznia kellene a közcélú beruházásokat, serkentve ezzel az építőipar és a közösségi szolgáltató szektor, végső soron pedig az egész belföldi gazdaság teljesítményét.

Az e mögött meghúzódó implicit feltevés szerint Magyarország mostanra már visszaszerezte annyira a külföld bizalmát, hogy a restrikció folytatása már nem szükségszerű – és óvatos, célzott élénkítéssel mérsékelhetők a foglalkoztatási és fogyasztási veszteségek. Kétségtelen, Magyarország ma már nem tartozik a legtámadhatóbbnak ítélt régiós államok közé, és 2009 végén nagy valószínűséggel a második legkisebb GDP-arányos államháztartási hiányt mutatja a térségben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!