Hírek

2008.08.20. 00:49

Klónok dagonyája

A „Gyurcsány a hibás” és a „Stop, Viktor!” plakátakciók körülbelül arra jók, hogy még a hülye is lássa, belátható időn belül semmi esélyünk sincs arra, hogy a magyar politikai élet szereplői ne infantilisnál infantilisabb megoldásokkal álljanak elő. Nagyon úgy tűnik, hosszú dagonyázásra kell berendezkednünk.

Stanga István

Nem hiszem, hogy különösebben bizonyítgatnom kellene annak a tételnek az igazságát, miszerint az ötéves, tök hülye, ráadásul kellően agresszív kisgyerekek jóval nagyobb eséllyel válhatnak okos és békés felnőttekké, mint mondjuk azok, akik már a húszas éveik táján járnak. És bár ez a kijelentés esetleg evidenciának tűnhet, mégsem árt megemlíteni, mert bizonyára vannak olyanok, akik a tapasztalatok ellenére is hisznek abban, hogy talán már a közeli jövőben is láthatunk idehaza egy olyan politikusi garnitúrát, amely alapvetően különbözik a maiaktól. Nos, nem láthatunk. Azaz nem mostanában láthatunk, hanem majd egyszer, nagy sokára. Merthogy a jelenlegi utánpótlás kiköpött olyan, mint a nem sok megbecsültségnek örvendő elődök, ötlettelen, együttműködésre képtelen, konfrontatív, ráadásul végtelenségig infantilis. Hogy ez nem túlzás, azt mi sem mutatja jobban, mint a Fidelitas, illetve a baloldali fiatalokat tömörítő Demokratikus Hálózat kampánya és ellenkampánya, amelyek a világon semmire sem jók, hacsak arra nem, hogy vigyék a – ki tudja, milyen forrásokból származó – pénzt, no és hogy tovább amortizálják a magyar politika amúgy sem létező tekintélyét. Vagy tényleg elhiszi bárki is, hogy valamit hozhat a „konyhára” a Fidelitas most meghirdetett, „Gyurcsány a hibás” mottójú plakátakciója„ amely a „Gyurcsány a hibás” matricák nem túl szellemes továbbfejlesztése? És komolyan úgy vélik az általam ismeretlen Demokratikus Hálózat mögött állók, hogy az „ifjú narancsosok” buzgólkodására a „Stop, Viktor!” emblémák gyártása a legjobb válasz?

A kérdések már csak azért is kérdések, mert ezek a Gyurcsány és Orbán lejáratására kiagyalt sületlenségek nemcsak hiábavalónak, hanem egyenesen öngólnak tűnnek (az ezekre elköltött egy-két-három-iksz milliócskát most hagyjuk figyelmen kívül), már amennyiben hinni lehet a Fidelitas-matricák fogadtatásával kapcsolatos közvélemény-kutatásnak. Ebből ugyanis az derült ki, hogy még az ellenzéki szimpatizánsok számottevő része sem ért egyet a módszerrel, nemhogy a kormánypárti hívek vagy a politikailag bizonytalanok, nem is beszélve arról, hogy az emberek döntő hányada a matricázást sokkal inkább a közterület rongálásaként fogja fel, semmint egyfajta véleménynyilvánításként. És ha ez így van (márpedig a jelek szerint így van), teljesen érthetetlen, miért kell folytatni/elkezdeni az ilyen kampánynak nevezett  idétlenkedéseket. Amiként az sem világos, hogy ezek a pubertáskorból éppen csak kinőtt Szijjártó-, Répássy-, Zuschlag- és Ujhelyi-klónok miért azokat a politikai módszereket, stílusokat, magatartásformákat tekintik követendőknek, amelyeket a lehető leggyorsabban el kellene felejteniük, pláne, hogy amióta világ a világ, minden valamire való generáció azon igyekszik, hogy szakítson az elődök összes hülyeségével. Kivéve a mi politikuspalántáinkat, akik szemmel láthatóan ugyanolyan kéjes örömmel dagonyáznak ebben a „magyar politikának” csúfolt pocsolyában, mint a dicstelen példaképek. És ugyanolyan elégedettek is magukkal.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!