Hírek

2008.08.22. 11:14

Egy kis magyarfóbia

Bizonyára nem sokan gondolják, hogy létezik egy EU-tagország, amelynek tinédzserei az összes kisebbség közül minket, magyarokat tartanak a legellenszenvesebbnek (ezután jönnek a cigányok, majd a muzulmánok), pedig van ilyen. És még csak azt sem mondhatom, hogy nagyon csodálkoznunk kellene a dolgon.

Stanga István

Ha most arra kérném Önöket, tippeljék meg, vajon melyik is lehet az az ország, amelynek tizenötévesei az összes kisebbség közül a magyarokat tartják a legellenszenvesebbnek (ezután jönnek a cigányok, majd a muzulmánok), nagy valószínűséggel nem sokan találnák el a helyes választ..., mint ahogyan nem találtam el én sem. És talán nem is véletlenül, hiszen régen olvastam olyan elgondolkodtató (vagy inkább: elkeserítő) eredményeket, mint amilyeneket a pozsonyi Nyitott Társadalom Alapítvány szociológusai által  elvégzett kutatás hozott, s amelyből kiderült, hogy a csaknem ezer megkérdezett szlovák tinédzser nagy része nemcsak úgy véli, hogy „Szlovákia a szlovákok országa”, hanem azt is elvárja, hogy a magyarok a nyilvánosság előtt kizárólag szlovákul szólaljanak meg, az anyanyelvüket pedig csakis otthon használhassák. Még ennél is szebb példája azonban a korosztályra (is?) jellemző „hungarofóbiának”, hogy tudniillik a „magyar”, „magyarok” szavakról a lányok és srácok nem kis részének elsőre az olyan dolgok „ugranak be”, mint hogy „Madari za Dunaj!” (szabad fordításban: Magyarok, húzzatok a Duna másik oldalára!), vagy például az a – Ján Slota által gyakorta hangoztatott – sületlenség, hogy „a magyarok pónilovak hátán jöttek” erre a tájra, és „megszállják Szlovákiát”. És bár a felmérés eredményei alaposan meglepték (egy kinti publicista szavaival élve: sokkolták) a szlovák illetékeseket is, úgy gondolom, azok nemhogy váratlanok nem voltak, hanem egyenesen törvényszerűnek tekinthetők.

Hiszen lehet-e másra számítani egy olyan országban, ahol a szélsőséges erők a kormánykoalíció részét képezik, ahol a magyarok iránti engesztelhetetlen gyűlöletéről, ostobábbnál ostobább megjegyzéseiről, indokolatlan és indokolhatatlan kirohanásairól ismert Slota nemcsak a kormányzat egyik legfontosabb embere, hanem az ország harmadik legnépszerűbb politikusa is..., akit a „főnöke”, Robert Fico kormányfő csak nagy ritkán és csak hellyel-közzel tesz helyre? Vagy ahol a parlament – úgy hat évtizedet visszamenve az időben – szinte gondolkodás nélkül  szentesíti a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét, ahol a térképről egyszerűen „eltüntetik” Magyarországot, és ahol közel két éve kizárólag a „kavarás” megy a Nyitrán megvert magyar diáklány, Malina Hedvig ügyében, anélkül, hogy akár csak egy szemernyi esély is lenne az igazság kiderítésére? A válasz természetesen az, hogy nem, hiszen ezekeknek a gyerekeknek a gondolatai, érzelmei pontosan azokat az indulatokat, azokat a paranoiákat, egyszóval azt a világot tükrözik,  amely az általuk látott-ismert politikusok sajátja. Mint ahogyan igen nagy valószínűséggel a magyar tiniktől is azokat a fóbiákat, sztereotípiákat és előítéleteket hallhatnánk viszont, amelyek olyannyira jellemzőek egyik-másik politikusunkra..., már persze, akkor, ha esetleg idehaza is végeznének a szlovákiaihoz hasonló kutatást. De ilyenről egyelőre nincs szó. És ennek szerintem csak örülhetünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!