A kamatemeléssel szorosabbra húzta a gyeplőt az MNB

A kamatemelésre az indoklás szerint a vártnál lassabban csökkenő, a 3 százalékos célnál tartósan magasabb infláció kockázata, valamint az állampapírok növekvő hozamai miatt volt szükség. Simor András, az MNB elnöke az MT ülését követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a testület követi a belpolitikai eseményeket, a kormányválság nem volt hatással a döntésükre. Elmondása szerint a tanács mindig hosszú távban gondolkodik, és nem foglalkozik egynapos eseményekkel. Ugyanakkor megjegyezte: „a politikai bizonytalanság mindig pénzpiaci kockázatot jelent”.

Az elemzők többsége arra számított, hogy 7,75 százalékos lesz az alapkamat. Véleményük szerint a nem várt lépéssel merészet húzott a jegybank. „A döntés határozott üzenete, hogy az MNB mindent megtesz az infláció letörésére” – nyilatkozta lapunknak Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Véleménye szerint ennek megfelelően a közeljövőben további kamatemelésre is lehet számítani. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a jelentős mértékű kamatemelés azt az üzenetet is hordozhatja, hogy a jegybank jóval erősebb forintárfolyamot szeretne látni.

A döntés ráfért a hazai valutára. A koalíciós válság hírére délelőtt 261 forintig is felugrott az euró árfolyama. A kamatemelést követően viszont 259 forint környékén stabilizálódott, ami viszont még így is két forinttal magasabb a múlt péntekinél.

Simor nem lesz miniszterelnök

Komolytalannak nevezte Simor András, az MNB elnöke azt a kérdést, amely arra irányult, hogy ő lenne a miniszterelnöki poszt várományosa. Így nem is válaszolt arra, hogy vállalná-e ezt a tisztséget, amennyiben felkérnék rá.