Szapora pulzus: Horváth Ágnes és Gógl Árpád a vizitdíjról

Horváth Ágnes legutóbb megijedt, de nem fél. Továbbra is járja az országot, kampányol a vizitdíj és a kórházi napidíj megtartásáért. Azt mondja, ezek a forintok pótolhatatlanul sokat jelentenek az egészségügynek.

Egy rendezvényen fegyvert fogtak Önre. Igaz, kiderült, csak játékpisztoly volt, de jobban fél azóta?

Elképesztő, ami történt. Iszonyú érzés volt és remélem, soha többet nem ismétlődik meg. De nem félek, mert továbbra is bízom az emberek jószándékában.

Mi az igaz a híresztelésből: tényleg megemelnék a vizitdíjat?

Nem! Törvény rendelkezik arról, hogy 300 forint az összege és ezen nem akarunk változtatni. Mikola úr, ha rajta múlna, lehet, hogy emelné a vizitdíjat. Mi ezt nem tervezzük, mert szakmailag az emeléssel nem értenénk egyet.

A vizitdíjat azért találták ki, hogy tudatosabbá, ügyféllé váljanak a betegek, és visszaszoruljon a hálapénz. Elérték céljukat?

Igen. Tapasztaljuk, hogy az emberek ésszerűbben veszik igénybe az ellátórendszert. A felmérések szerint a hálapénzadás gyakorisága és összege is csökkent. A harmadik cél az volt, hogy a háziorvosok több bevételhez juthassanak, és stabilizálódjon a rendelők anyagi helyzete. Abból, hogy most több száz háziorvos állt ki a vizitdíj mellett, látható, erre a bevételre szükségük is van. A vizitdíj szemléletváltozást is hozott. Azt a szemléletet, hogy ha valamiért fizetek, azért joggal várhatok el minőséget. Ez pedig segít jobbítani az ellátás színvonalán is. Nem véletlen, hogy az európai országok kétharmadában van vizitdíj.

Úgy tűnik, ez mégsem ilyen egyértelmű. A háziorvosok egy része aláírást gyűjt mellette, sokan meg nyilatkozatháborút folytatnak ellene. Rácz Jenő egykori szocialista egészségügyi miniszter is korábbi fideszes kollégáival értett egyet a napokban. Ehhez mit szólt?

Csodálkoztam. Nekem ugyanis furcsa, ha egy kórházigazgató nem örül annak, hogy az intézménye többletbevételhez jut. Annak egyébként örültem, hogy a háziorvosok ki mertek állni, hogy elmondják: a praxisuk rendelőjük fejlesztéséhez fontos bevétel a vizitdíj. Szerintem ugyanis az abszurd, ahogy a kamara viselkedik. Azt mondják: pénz az kéne, de a vizitdíjból származó pénzt mégis elutasítanák.

Sokat hallani azt is, hogy a 300 forint az embereknek sok pénz, miközben a rendszerben kevés és elvész, éppen ezért felesleges terhelni vele a betegeket.

Kétmillió ember a szociális helyzete, kétmillióan pedig a betegségük típusa miatt mentesülnek a vizitdíj fizetése alól. Akinek nagy megterhelés a 300 forint, az kérhet és kaphat segítséget. A rászorulók a vizitdíj bevezetése óta havonta egy vizitdíjnak megfelelő többlettámogatást kapnak a nyugdíjukban, szociális segélyükben. A vizitdíj és a napidíj tavaly 60 milliárd forintot eredményezett. Ez nem kevés, hanem sok pénz, és nem veszik el a rendszerben. Az emberek 300 forintos kis befizetéseiből igenis sokra megy az egészségügy.

Milyen következményekkel járna, ha a népszavazás eltörölné a vizitdíjat és a kórházi napidíjat? Miből pótolnák ezeket a bevételeket?

Ha az emberek igennel szavaznak, azzal elvesznek 60 milliárd forintot az egészségügytől és havi 180 ezer forintot a háziorvosuktól. Ez az a pénz, amiből javítani tudtuk a kórházi ellátást, az étkezés minőségét. A háziorvosok pedig jelentős fejlesztésekbe kezdhettek. Aki nemmel szavaz majd, az arra szavaz, hogy ez a pénz a háziorvosánál és a kórházánál maradjon. Az Alkotmánybíróság kimondta, a vizitdíj nem a költségvetés része, így értelemszerűen nem tudjuk és nem is pótolhatjuk a költségvetésből.

Dr. Horváth Ágnes (SZDSZ)

1973 szeptember 11-én született Budapesten

1997 Általános orvosi diploma SOTE, 2001. közgazdasági egyetem

2006 az Egészségügyi Minisztérium államtitkára

2007 április óta miniszter

Férjezett, gyermeke még nincs

Ön szerint miről szól valójában ez a népszavazás?

Arról, hogy az emberek milyen egészségügyet akarnak. Olyat, amiben mindenki több járulékot fizet, akkor is ha nem beteg, vagy olyan egészségügyet, amiben egy minimális összeggel hozzá kell járulniuk kezelésük költségeihez, akkor, amikor igénybe veszik az ellátást.

Ha a népszavazás eltörli a vizit- és kórházi napidíjat, a kormányzatnak alkotmányos kötelezettsége a kieső pénzeket pótolni, hirdeti Gógl Árpád, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere.

Ön hogyan áll a vizitdíj-fizetéssel?

Fizettem, tavaly összesen négyszer, noha a kollégák valószínűleg akár ingyen is megnéztek volna.

A vizitdíjra és a kórház napidíjra vonatkozó kérdések a legfontosabbak az egészségügyben? Nem csak a felszínt érintik?

Két szempontból fontosak: politikailag és szakmailag. Ne felejtsük: a legutóbbi választás előtt volt egy nagyon fontos vita: a két miniszterelnök-jelölt vetette össze érveit. Akkor erről a két kérdésről Gyurcsány Ferenc nem mondott igazat.

Miután azt mondta, nem lesz fizetős az egészségügy?

Pontosan; ráadásul lehazugozta az ellenzék vezetőjét, amikor Orbán Viktor a jelenlegi kormány ezirányú terveiről beszélt.

És a szakmai érvek?

A vizitdíjjal lebeszélik az embereket az orvoshoz járásról. Ez két okból is szörnyűség: késik az optimális beavatkozás, a beteg rosszabb állapotban jut az orvoshoz, ezáltal a gyógyítása többe fog kerülni. Másrészt klasszikus orvos-etikai szabály, minden orvoshoz jutást elő kell segíteni. Inkább egy-kétszer feleslegesen forduljon valaki orvoshoz, mint hogy egyszer aztán ne jusson el időben oda.

Mit szól ahhoz, hogy a vizitdíj mellett aláírásgyűjtésbe kezdtek egyes doktorok?

Ez részben érthető. A vizitdíj ugyanis olyan kiesett jövedelmet pótol, melyet az orvosok nem kapnak meg. Például 2002 óta változatlan a betegek után járó fejpénz. Megszüntették emellett az amortizációs alapot is. A kormányzatnak alkotmányban rögzített kötelessége, hogy az ellátás szerkezetét és finanszírozását biztosítsa. Úgyhogy hiába mondja az ellenkezőjét a miniszter asszony, pótolniuk kell a kieső pénzeket. Ha ezt nem teszik meg, az durva hiba, törvénysértés.

Ha a népszavazás eltörli a vizitdíjat, a költségvetésből kell pótolni a kieső pénzt?

Hál’ Istennek, nem épül meg például a kormányzati negyed: ott biztos maradt annyi pénz, amiből ezt ki lehet pótolni.

Hát az egészségbiztosítási törvény sorsa mi lehet?

Korábban azt feltételeztük, átgondolja mindezt a parlament, ráadásul egy alternatív törvényt is benyújtottunk, mégis érdemi változtatás nélkül fogadták el az államfő által egyszer már visszadobott jogszabályt. Ezzel kapcsolatban többen is Alkotmánybírósághoz fordultak. De azt hiszem, a törvény végrehajtási rendeletei miatt is felmerülnek majd az alkotmányossági kérdések. Úgyhogy a jogszabály továbbra is ezer sebből vérzik, és szerintem végül el is fog vérezni.

És ha a rendszer mégis működni kezd?

Most  jelent meg egy elemzés az Egyesült Államok egészségügyi rendszerének csődjéről. A piaci, liberális típusú elképzelés esetében, mint amilyet Magyarországon most be akarnak vezetni, a kulcs a költségek visszafogása. Hogy hogyan? Szűkítik a szolgáltatást, visszafogják a kifizetéseket, a költségeket áthárítják a betegre. A költséges, de hatékony eljárások kiesnek a rendszerből. De nem nekünk kell a sajtban a lyukat kitalálni: Amerikában is arra jutottak, a problémák megoldására éppen egy egységes, államilag garantált rendszer alkalmas.

Dr. Gógl Árpád (Fidesz)

1939. április 7-én született Komlón

1963. orvosi diploma a pécsi egyetemen. 1979-ben osztályvezető a Fejér Megyei Kórházban 1985. a SOTE címzetes egyetemi docense. 2000. a Massachusetts Egyetem díszdoktora

1998-2000 az Orbán-kormány egészségügyi minisztere

Nős, három gyermeke van.

Azt mondják, a több-biztosítós rendszer kettészakítja a társadalmat. Miért is?

A többletszolgáltatásokért többletpénzt fognak kérni. Aki nem tudja ezt megadni, az nem kapja meg a szolgáltatást sem. A kihullók pedig az állami csoportot duzzasztják, a legsúlyosabb, máshová már nem kellő betegekkel.

Az Orbán-kormány miért vetette el a több-biztosítós rendszert?

Miután a Bokros-csomag szétzilálta az egészségügyet, felmerült, több-biztosítós alapon kellene azt felépíteni. Folytak viták, ám világossá vált: maradnia kell a mindenkinek egyenlő hozzáférést biztosító egységes tébének. Mindez 1999-re tisztázódott, és azóta elő sem került a Fideszben.

És ön? Netán most újra sorompóba áll?

Mostanában már inkább tanácsadó munkát végzek. De most bekapcsolódtam. Tudja, igen nagy a baj.

1963. orvosi diploma a pécsi egyetemen. 1979-ben osztályvezető a Fejér Megyei Kórházban 1985. a SOTE címzetes egyetemi docense. 2000. a Massachusetts Egyetem díszdoktora

1998-2000 az Orbán-kormány egészségügyi minisztere

Nős, három gyermeke van. Dr. Horváth Ágnes (SZDSZ) 1973 szeptember 11-én született Budapesten

1997 Általános orvosi diploma SOTE, 2001. közgazdasági egyetem

2006 az Egészségügyi Minisztérium államtitkára

2007 április óta miniszter

Férjezett, gyermeke még nincs

-->