Omlik a löszfal Dunaszekcsőn

Omlik a partfal a baranyai Dunaszekcsőn: a megrepedt löszdombról korábban levált félmillió köbméteres darab az elmúlt éjjel hat métert  süllyedt és menthetetlenül a Duna felé tart - közölte a Baranya  Megyei Védelmi Bizottság titkára kedden a helyszínen, újságírókkal.

Milos Attila elmondta, hogy a területen található négy üresen álló hétvégi házból egy összedőlt, személyi sérülés azonban nem történt, emberéletek nincsenek veszélyben. A rendőrség a balesetek megelőzése érdekében lezárta a környéket, a katasztrófavédőkön és a geológusokon kívül senkit sem enged az érintett partszakasz közelébe. A hajóforgalom korlátozására a jelenlegi helyzet alapján nincs szükség.

Nem szerencsés, hogy az omló partfaltól húsz méterre van a 2600 lelkes község egyik víztároló tartálya. Az itt élők azonban akkor sem maradnának ivóvíz nélkül, ha megsérülne, mert a vízügyi szakemberek szerint a közeli Bár település hidroglóbusza biztosítaná a rendszer működtetéséhez szükséges nyomást - tette hozzá Bori István, a megyei katasztrófavédelem igazgató-helyettese, aki megjegyezte, a tárolót nyárra biztonságos helyre költöztetik nem tudni azonban, addig mekkora darabok szakadnak még le a löszfalból.

Faller János, Dunaszekcső polgármestere tavaly szeptemberben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a településen a vízellátás és négy hétvégi ház került veszélybe, mivel a Duna partján található mintegy 8,6 hektáros löszdombon az esőzések következtében az idők során több száz méter hosszú repedés keletkezett.

Hozzáfűzte: arra kérték az ingatlanok tulajdonosait, ne használják az épületeket, értékeiket pedig szállítsák el onnan, a löszdombon beindult folyamat ugyanis megállíthatatlan.

A löszfal pusztulását aggódva figyelték a telektulajdonosok, köztük Kovács Lajos is, aki mostantól nem művelheti szőlőültetvénye életveszélyessé nyilvánított és elkerített részét. Azt mondta, kár azokért a tőkékért, mert rendre is jó termést hoztak, s abból ő kitűnő borokat készíthetett.

Egy neve elhallgatását kérő helybéli férfi az omlást a térségben folyó régészeti feltárásokkal és a víztározó korábbi meghibásodásával hozta összefüggésbe. Azt mondta, egyszer több ezer köbméter víz folyt el a tartályon keresztül, talán az moshatta alá a  dombot és okozta a "végzetes repedést".